A diagnózis neve: allergia

Látszólag nem összefüggő betegségek széles skálája – beleértve az asztmát, a szénanáthát, az ekcémát és a csalánkiütést (urticaria) – mind az allergiának tulajdoníthatóak.



Ha valaki allergiás, a szervezete érzékeny – és ezért reagál – egy vagy több olyan növényi (pl. pollen) vagy állati anyagra, amelyeknek a legtöbb ember ki van téve a mindennapi életben. Azok a testidegen anyagok (antigének), amelyek a szervezetben allergiás reakciót váltanak ki, az allergének.


hirdetés




Ide tartoznak a virágporok, az állati szőr, a házi poratka, egyes ételek, amint a dió, bab, borsó, tej és tojás.

Pollenallergia esetén az allergén anyagok a következők lehetnek:

  • fák,
  • virágok,
  • fűfélék,
  • gyomnövények pollenjei valamint,
  • parlagfű
  • üröm.


Gyakoribb keresztallergiák alakulhatnak ki a következőképpen:

  • diófélék: búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag
  • fekete üröm: articsóka, ánizs, árnika, bazsalikom, bors, borsmenta, burgonya, csilibors, dinnye, kamilla, kapor, kivi, koriander, kömény, krizantém, majoránna, mangó, mustármag, napraforgó, oregáno, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, szerecsendió, tátika, uborka, zeller, földimogyoró, dió
  • füvek: bab, borsó, búza, földimogyoró, paradicsom, rozs, szentjánoskenyér, szója, tamarin
  • latex: gesztenye, banán, spenót, avokádó, citrusfélék, kivi
  • nyírfa: alma, avokádó, burgonya, cseresznye, dió, kivi, körte, mandula, meggy, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, szilva
  • parlagfű: görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka

Amikor az allergén bejut az allergiás beteg szervezetébe, az ellenanyagok – antigének semlegesítésére szolgáló fehérjék – termelésével védekezik. Az antigén és az ellenanyag között később a testen belül lejátszódó reakció az, amely a beteg allergiás tüneteiért felelős.


Hogyan jut be az ellenség?

Csak a testbe bejutott antigének hatnak. Vízben oldódnak, így a test minden olyan része sebezhető, amely nem vízzáró. A testet kívülről a víz számára átjárhatatlan bőr védi – itt tehát antigén nem jutnak át, hacsak nem áll fenn valamilyen más betegség, például bőrgyulladás, ami a bőr áteresztőképességét fokozza. A testnek azonban számos nyílása van, és ezeken bejutnak az antigének. A tüdő az antigének számára legkönnyebben legkönnyebben megközelíthető bejárat. A napi 10 m3-nyi levegővel növényi, állati részecskék kerülne a szervezetbe. Ez a nagy mennyiségű, antigénnel teli levegő a tüdők légzsákjainak felületén oszlik el, amely kitágult állapotban kb. egy futballpálya területének felel meg. Egyes antigének a beleken keresztül jutnak be a testbe ételeinkkel és italainkkal.


A test védekezése

A test rendelkezik védekező rendszerekkel, amelyek felveszik a harcot a károsodást okozó betolakodó baktériumokkal, vírusokkal. Az első védelmi vonal a globulinokat termelő sejtek a csontvelőben keletkeznek, válaszul az idegen anyag bejutására.

A tudósok ötféle osztályba sorolják a globulinokat; az amelyik az allergénekkel reagál és allergiát okoz, IgE-ként ismeretes. Azok az emberek, akikben sok IgE típusú ellenanyag termelődik, hajlamosabbak az allergiás reakciókra, mint azok, akikben kevés. Hólyagok jelennek meg rajtuk, és viszket a bőrük, amikor az orvos bőrpróbát végez rajtuk az allergiavizsgálatkor; valamint ekcéma is kifejlődhet náluk. Minél nagyobb az IgE mennyisége a vérben, annál nagyobb az ekcéma valószínűsége. Az ekcémás emberek bőre könnyebben átjárható az antigének számára, így az ellenanyagválasz tovább erősödik. A népesség jelentős hányada szenved ekcémában. A rendellenesség halmozódhat a családban. Leggyakoribb gyermekkorban, és ahogy a beteg felnő, súlyossága fokozatosan csökken.


Mi történik az allergiás reakciók során?

A test felszínét alkotó rétegekben – a bőr, az orr, a szem, a fül, az ajkak, a száj, a tüdők és a belek hámja- milliónyi ún. hízósejt van elszórva, amelyek különböző anyagokat termelnek és tárolnak. Ezek egyike a hisztamin – az allergiás reakciók okozója. Az IgE ellenanyag a hízósejt felszínéhez tapadva vár a testbe bejutó, megfelelő allergénre, hogy elvégezhesse a feladatát.
Amikor az allergén bejut a testbe, és kapcsolatba lép az IgE-vel, kémiai reakció megy végbe a sejt belsejében. Ennek eredményeként a hisztamin felszabadul a sejtből és a környező szövetekbe jut, ahol receptoroknak nevezett képletekhez kötődik. Ha a kötődés bekövetkezik, egy olyan folyamatot indít el, amely az allergiás tünetekben éri el a csúcspontját. Mindez 30 másodperctől 2 percig tarthat.


Mik a tünetek?


Az allergia pontos tünetei attól függenek, hogy az allergén hol lépett be a szervezetbe, hány hízósejt bocsát ki hisztamit, és mekkora az egy időben kibocsátott hisztamin mennyisége.


A bőrben

A hisztamin felszabadulása bőrben izgalmat és viszketést okoz. Kb. egy percen belül a hisztamin kitágítja a felszínhez közeli kis ereket, és ezért a bőr kipirul. Azoknak az ereknek a falai, amelyek a leginkább telítettek hisztaminnal, áteresztővé válnak, vérplazma szivárog a környező szövetekbe, és a bőr alatt megreked. Ez kiütéseket okoz, kis, fehér kidudorodásokat, amilyen a csaláncsípés,- ez adja ennek az allergiás betegségnek a nevét: csalánkiütés.
Bár az ekcéma is allergiás jelenség, amely a bőrön jelentkezik, nem tudunk róla, hogy hisztamin felszabadulása okozná – sőt, az ekcéma kialakulásának más mechanizmusa sem ismert. Ezért kialakulását nem lehet gyógyszeresen megelőzni, de kezelhető.


A szemben

A szem kötőhártyáját és a szemhéjakat hízósejtek szegélyezik. Az allergén itt irritációt és könnyezést okoz- a betegséget kötőhártya-gyulladásnak hívják. Esetenként a hártyák annyira megduzzadhatnak, hogy a szem teljesen csukva marad, könny folyik az orrba, amely bedugul és szörtyög.


Az orrban

Az orr belső üregeiben is sok hízósejt van. A hisztamin felszabadulás itt azonnali izgalmat vált ki, amely állandó tüsszögést okoz. Az orr nyálkahártyájának sejtjei az irritáció hatására izgalomba jönnek, és nyálkát termelnek. Ez az állapot a szénanátha. Ha az orr eldugul, a beteg a száján kezd el lélegezni. Az orr szűrőhatása nem érvényesül, és az allergének egyenesen a tübőbe kerülnek.


A tüdőben

A hörgők, amelyeket izomrostok is öveznek, szintén tartalmaznak hízósejteket. A hisztamin felszabadulása a hízósejtekből asztmás rohamot vált ki. Az izmok összehúzódnak és a hörgők ürege beszűkül, csökkentve a ki- és beáramló levegő mennyiségét. A hörgők belégzéskor normálisan is kitágulnak, és kilégzéskor kisség összeszűkülnek. A hisztamin hatására más helyzet alakul ki. A nagyobb hörgők átmérője nem csökken nagyon, mivel merev porcok tartják össze őket, de a kisebbek nagy mértékben összehúzódnak, és nehézzé válik a ki- és belégzés. Ha a levegő áramlása akadályozott a légzés jellegzetes sípoló, ziháló hangot ad. A kis hörgőben akadályozott a levegő áramlása, a legkisebb hörgőcskékben teljesen megszűnik. Ennek következtében a vér oxigénszintje csökken, és a beteg légszomjat érez. A hisztamin ugyanúgy izgatja a nyálkatermelő sejteket a tüdőben, mint az orrban. A sejtek nyálkát választanak ki, amely tapadóssá válik, és még tovább fokozza a kis hörgők szűkületét. Az asztmás roham szorító mellkasi érzéssel és légszomjjal kezdődik, majd határozott fulladássá fejlődik. Mivel nehezebb kilélegezni, mint beszívni a levegőt, a levegő a tüdőben marad, és a mellkas felfúvódik, mint egy labda.


A belekben

Hízósejtek a belek teljes hosszában előfordulnak. A hisztamin-felszabadulást ezekből a sejtekből ételallergia (pl. dió, bab, fogyasztása) okozhatja. A kiáramló hisztamin hatására – gyomorfájást és erős hasmenést okozva – összehúzódnak a belek izmai. Gyakran kiütések jelentkeznek a bőrön, mivel az ételből bekerült allergén a vérbe jutott, és a bőr hízósejtjeivel is kapcsolódott.


Anafilaxiás sokk

Ha az allergén a véráramba kerül, mint ahogyan méh- vagy darázscsípés esetén történik, gyorsan szétterjed az egész testben, és ez nagyon nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához vezet.
A következményes tünetegyüttes – anafilaxiás sokk – robbanásszerű és drámai. 1-2 percen belül kiütések kezdődnek szerte a bőrön. Mivel az arc körüli szövet puha, könnyen felpuffad, és a szemeket körülvevő szövet olyan duzzadttá válhat, hogy perceken belül a szemek teljesen bezáródnak. Az ajkak megdagadnak, és a torok is összeszorul a nyelv és a száj környéki szövetek duzzanata következtében. A bőr kiterjedt gyulladása a vérnyomás zuhanását eredményezi, így a betegnek szapora a szívverése, és szédül. Az asztmások betegsége rosszabbodik a roham során.


Miért terjed az allergia?



Egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban, egyre több az adalékanyag, ételszínezék, gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag a lakások levegőjében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk levegője is. Emellett a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel. Ahogy az emberiség életmódja egyre inkább hajlamosít az allergiára, már kevesebb allergiáért felelős gén jelenléte is elég ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ez magyarázza azt, hogy miért kerül ki sok új allergiás olyan családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elő a betegség...
A magyar lakosság kb. 30%-át kitevő allergiás betegek mellett a lakosság további 10-20 %-a már érzékeny valamilyen allergénre, de egyelőre tünetmentes, vagyis még nem allergiás beteg. Előrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges (tünetmentes) felnőttek is allergiássá válnak, vagyis előbb-utóbb egy erősebb koncentrációjú allergén hatására (pl. pollen), vagy a stresszes életmód és dohányzás miatt, illetve egyéb provokáló tényezők hatására náluk is megjelennek az igazi klinikai tünetek (szénanátha, kötőhártya-gyulladás, asztma). Ez azt jelenti, hogy 10-20 év múlva várhatóan a magyar lakosság fele allergiás tünetektől fog szenvedni.


Hogyan kezelhető az allergia?


A legjobb módszer, ha elkerüljük az allergént, és ez viszonylag könnyen megy, ha az ok ismert. Például a macskaszőr-allergia 6-8 héttel az állat eltávolítása után javul, bár az összes szőr porszívóval vagy más módszerrel való eltávolításához ennél több idő kell.

Egyes allergéneket azonban nehezebb elkerülni. A házipor-allergia a házi poratka ürülékétől alakul ki. Ez egy mikroszkópikus rovar, amely parazitaként él az ágyneműben, székekben, heverőkben, és azokat a kis bőrdarabkákat eszi, amelyek éjjel vagy nappal lehullanak az ember testéről. Az emberek idejük közel egyharmadát az ágyban töltik. A hánykolódás és forgolódás lehorzsolja a bőrt, amely a párna és paplan tollában, az ágytakaróban vagy a matrac szőrében gyűlik össze. Továbbá a házi atkák szeretik a meleget és a nedvességet, így az ágy végtelen élelemforrással és kényelmes, temperált klímával szolgál nekik.

Hogy az atkák számára a lehető legnehezebbé tegyük a helyzetet, használjunk műanyaggal (terilén) töltött párnákat és takarót, amelyben nem maradnak meg olyan jól a bőrdarabkák, mint a tollban, és tegyünk műanyag borítást a matracra. Az élelemforrásuk csökkenthető, ha mindennap kiporszívózzuk az ágyneműt. Forgalomban kaphatók olyan spray-k is, amelyek megölik az atkákat. Azok akik túlérzékenyek a méhcsípésre, tartsanak maguknál gyógyszert, hogy szükség esetén meg tudják előzni az anafilaxiás sokkot.


Mi tegyünk és mit ne allergia esetén?

  • Jegyezzük fel, mikor kerültünk kapcsolatba olyasvalamivel, amire allergiásak lehetünk, és írjuk le a válaszreakciónkat Az ilyen jegyzetek segítségével pontosabb diagnózist lehet felállítani sok esetben, mint orvosi tesztekkel.
  • Figyeljük feltételezett allergiánk természetét. A tavaszi asztma, amely az éve többi részében nem jön elő, fűpollen-allergiát valószínűsít. A csípő környékén jelentkező kiütéseket gumi okozhatja. A csuklón lévő kiütés a karóra szíjában található nikkellel szembeni allergiára utal.
  • Ha már tudjuk, hogy valamire allergiásak vagyunk, tegyünk meg mindent, hogy a kiváltó okot elkerüljük. Ha például ételallergiánk van, ellenőrizzük az összetevők listáját az élelmiszercsomagolásán.
  • Ha valaki kismama és asztmája vagy ekcémája van, lehet, hogy a kisbaba allergiás. Az első hat hónapban szoptatással óvjuk a babát a tehéntejben lévő antigénektől, ha ez lehetséges.
  • Ne várjuk azonnal eredményeket, ha kiküszöböltük azokat a dolgokat, amelyeket allergiánk okozóinak vélünk. Az állati szőr például hónapokkal az állat eltávolítása után is a házban marad.
  • Ne gondoljuk azt, hogy allergiásak vagyunk a penicillinre, ha kiütéseink vannak a szedésekor. Beszéljük meg az orvossal, hogy a pöttyöket nem a betegséget kiváltó baktérium okozta-e.
  • Segíthet a levegőváltozás, ha megengedhetjük magunknak, utazzunk el tengerpartra, magas hegységekbe, vagy éppen sivatagba, mert a klímaváltozás sokat segíthet.
  • Járjunk rendszeresen szaunázni, méregtelenítsük szervezetünket!
  • A fizikai állapot javításának nagyon fontos szerepe van a gyógyulásban, kezdjük el rendszeresen sportolni, pl. úszni, futni, eddzük, erősíthető a szervezet védekezőrendszere.
  • Nagyon fontos a sok vitamint és ásványi anyagot tartalmazó, kiegyensúlyozott táplálkozás is. A denaturált élelmiszerek, mint a finomlisztből készült ételek, konzervek, adalékanyagokat tartalmazó készítmények, élelmiSZEREK és a cukor fogyasztását kerüljük! Így elérhető, hogy a - sok allergiásra jellemző - felborult bélflóra egyensúlya ismét helyreálljon.
  • Pszichoterápia is segíthet, hiszen a különböző lelki problémák is előidézhetik az allergiás megbetegedéseket.
  • Segíthet a béltisztítás, méregtelenítés, mert a máj méregtelenítő funkcióját is támogatjuk ezzel.


Az alleria kezelése - allergiaellenes gyógyszerek és diagnózis

Az allergia kezelésének legelső lépése a gondot okozó allergén elkerülése. Ehhez azonban ismernünk kell, mi az, ami a tünetekért felelős. A kérdéses allergén megtalálása teszteléssel történik. A leggyakrabban használt tesztek a bőrteszt (ún. Prick- és epicutan-teszt), amikor a bőrre tapaszokat helyeznek, és a vérteszt (intrakután teszt), amikor az allergénoldatot a bőrbe fecskendezik.

A mindennapi gyakorlatban leggyakrabban gyógyszeres úton próbáljuk meg befolyásolni az allergiás panaszokat. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem helyettesítheti a többi kezelési lehetőséget. Akkor célszerű alkalmazni, ha az allergén elkerülésével nem várható a panaszok további enyhülése. A gyógyszeres beavatkozás eredményessége esetén a többi kezelési eljárásról azért nem szabad elfelejtkezni. Segítségükkel meg kell próbálni a felhasznált gyógyszermennyiséget csökkenteni.

A KEZELÉS CÉLJA SZERINT

Tüneti kezelés: az éppen fennálló panaszok enyhítésére alkalmazott gyógyszereket nevezzük tüneti szereknek. A gondozott betegnek tisztában kell lenni ezen szereinek adagjával, alkalmazási feltételeivel, módjaival. Használatukat naptárban fel kell jegyezni, hogy visszakereshető legyen későbbi kontroll vizsgálaton, hogy milyen körülmények között szorult rájuk.

Megelőző - preventív kezelés: a panaszok ritkulását, súlyosságának csökkenését, az esetek egy részében tünetmentességet várhatunk el a megelőző szerektől. A várhatóan panaszokkal terhelt időszakban kell alkalmazni őket - kivétel a hyposzenzibilizálás, amit legtöbbször szezon előtt végeznek.
A megelőző szerek adagolásától eltérni csak a kezelőorvos tudtával érdemes.
A tüneti szerek halmozott alkalmazása esetén felmerül a megelőző kezelés megváltoztatása például új gyógyszerkombináció beállításával.


AZ ADAGOLÁS MÓDJA SZERINT


Helyi kezelés


Célja, hogy azonnal a célszervhez juthasson a gyógyszer, ne kelljen az egész bélrendszert, májat, keringést megjárnia, így előbb kifejlődhet hatása.

Előnye, hogy pont annyi gyógyszert kell csak bejuttatni helyi kezelésnél, amennyire a panaszok miatt szükség van, nem kell előbb többszörös mennyiségnek szétoszolnia a szervezetben - hogy elégséges jusson a célszervhez - mint például a tablettás kezelésnél. Így a mellékhatások valószínűsége is kisebb.

Hátránya, hogy rendkívüli módon függ az alkalmazó ügyességétől, ismereteitől. Helytelen adagolás esetén alkalmazása eredménytelen, felesleges lehet.
Helyi kezelés eredménytelensége esetén első alkalommal adagolási hibára kell gondolni és ellenőrizni az alkalmazás módját.

Ebbe a csoportba sorolom értelemszerűen a kenőcsöt, szemkenőcsöt, szemcseppet, orrcseppet, orrsprayt, szippantóport. Legfontosabbak mégis a tüdőbe juttatható hajtógázas spray-k, erős szívással belélegezhető porok. Milyen hibák történhetnek ez utóbbiak adagolásánál:

  • A belélegzendő por nem jut ki a kapszulából, mert nedves lett, összeállt, nem lyukadt ki a kapszula, nem szívta kellő erővel és kellő ideig.
  • A por a fogra, nyelvre, szájpadlásra rakódik. Az utóbbi a túl erős, hirtelen szívás következménye lehet, míg az előbbiek megoldása értelemszerű, el kell "vinni" az útból.
  • A hajtógázos spray - a gáz-por keverék - kivezetőnyílása eltömődött. Beáztatás után ismét szelel.
  • A spary belégzése szájtól távol tartott eszközből történik.
  • A spray működtetése nem egyidőben történik a belégzéssel, vagy egybeesik, de a légvétel szinte azonnal leáll. Áruló jel a helytelen működtetésre, ha a spray műanyag tokja mellett láthatóan szökik a gáz.

Különböző segédeszközökkel a spray hatékonysága növelhető. Ezek a különböző spacer-ek (szpészer). Két típusuk van. Az egyik a spray "pipáját" nyújtja meg - legtöbbször nyílással az oldalán -, elérve ezzel, hogy a gyorsan kilövellő gáz lelassul a belélegzett levegő sebességére, és együtt, a szájnyálkahártyára csak alig kicsapódva jut a tüdőbe. A megfelelő időben történő légzés azonban itt is fontos.

Másik forma, amikor a gázt egy edénybe nyomják ki, és onnan akár több légvétellel szívják a tüdőbe. Előnye, hogy nem kell a légzés pillanatára annyira figyelni, és hogy még kevesebb gyógyszer kerül a szájnyálkahártyára, ami csak felesleges terhelése a szervezetnek, hiszen csak azok a gyógyszer molekulák hatékonyak, melyek a hörgők belső felszínét elérik.

Fontos tudni még a tüneti szerként alkalmazott spraykrol, hogy a nagyfokú fulladás esetén már nem hatásosak, mert a beteg nem tudja leszívni a gyógyszert kellő mértékben.

Egész szervezetet érintő kezelés

Olyan esetekben alkalmazzák, ha a panaszok súlyosak, egész szervezetet, vagy több szervet is érintenek, illetve a beteg a helyi kezelést nem tudja alkalmazni, mert például még csak 1-2 éves. Előnye a biztos bejuttathatóság.


GYÓGYSZERFAJTÁK SZERINT

A gyógyszeres kezelési lehetőségek az allergiás reakciót, a kóros szervi működést tudják szüntetni, enyhíteni, de nem nyújtanak oki megoldást, mint mondjuk a gennyes, baktériumok okozta mandulagyulladás kezelésére a célzott antibiotikus kezelés.
Az alábbi felsorolásban az ugyanazon csoportba sorolt szerek együtt szedése általában tilos. Ettől az orvos részletes és pontos utasítására bizonyos esetekben el lehet térni.

Első generációs antihistaminok

Elsősorban az allergiás szem és orrtünetre, de a fulladásra és a bőrpanaszok közül a viszketésre is alkalmazzák őket. Álmosíthatnak, hízást, szájszárazságot okozhatnak.

Második generációs antihistaminok

Jelentőségük, hogy álmosító hatásuk lényegesen enyhébb elődeiknél - autóvezetést nem zavarják -, hízást nem okoznak. Hatásuk hamar kifejlődik, elég egy vagy két alkalommal bevenni naponta. Egyeseknél figyelni kell, hogy nem akármilyen gyógyszerekkel szedhetők együtt, pl. erytromycinnel mellékhatások jelentkezhetnek.
Különösen hatásosak felső légúti allergiás panaszok, valamint csalánkiütés kezelésében.

Hörgőtágítók

Az asztmás fulladást enyhítő szerek. Azonnali hatásúak, spray formájában adagolva ez a hatás akár 5 perc alatt is ki tud fejlődni. A tartós hatású hörgőtágítókkal együtt adásuk csak kivételes esetben, ha az orvos rendeli és szorosan ellenőrzi is. Ez utóbbi csoport a panaszok megelőzésére alkalmas.
Mellékhatás a kézremegés, erős szívdobogás érzés lehet.

Xantin származékok

A leggyakrabban használt tüneti szerei az asztmának, túladagolásuk hányást okoz. Léteznek tartós hatású származékai a fulladások megelőzésére. A két típus együtt szedése tilos!
Bármely tartós hatású xantin származék szedésének elkezdésekor abba kell hagyni a Diaphyllin, theophyllin szedését. Ha valaki tartós hatású xantin származékra van beállítva és fulladás jelentkezik, nem enyhítheti Diaphyllinnel vagy theophyllinnel a gyógyszermérgezés veszélye miatt, aminek az első jele a hányás.

Kromoglikát

Mellékhatás nélküli szer. Csak helyileg alkalmazható a szembe, orrba, tüdőbe, és a legutolsó lenyelve a bélrendszerbe. Azon terület allergiás panaszait előzi meg, ahová bejuttatják. Kenőcsben nem hatékony. Hátránya a gyakori alkalmazás - 3 de inkább 4 alkalommal naponta szükséges.

Szteroidok

Sok vitára okot adó gyógyszerfajta. A köznyelvben "hormon tartalmú" szerekként bélyegzik meg őket, mivel a szervezetben is található szabályozó anyagok módosított változatai. Mellékhatásaikról hosszú listát lehetne írni, itt elégedjünk meg a következőkkel: magas vérnyomás, csontritkulás, cukorbetegség kialakulásának veszélye, gyermekeknél növekedés elmaradás, stb.. Azt gondolom elrémisztésnek elég.

A valóság azonban nem ennyire ijesztő. A fenti elváltozások kialakulásának a veszélye csak akkor nagy, ha folyamatosan, sok héten, hónapon át, az egész szervezetet terhelve, tabletta vagy injekció formájában alkalmazzák.

Az aktuálisan meglévő súlyos fulladásra, egész szervezetet érintő allergiás reakcióra KELL adni. Nem mérhető össze a betegség veszélye a pár napos szteroid adás elhanyagolható következményeivel.

Belégzéses - inhalatív formában, ahol a bejuttatott gyógyszer teljes mennyisége azonnal a célszervvel találkozik - különösen a fejlettebb szerek esetén csak az igen magas napi adagok tartós alkalmazása válthat ki mellékhatást, melyek lényegesen enyhébbek mint a hagyományos gyógyszerformák esetén.

Az egész szteroidkérdésre vonatkozik, hogy a súlyos asztma szerei. Inhalatív formában kórházi kezelések - injekcióban beadott nagy mennyiségű szteroid - alkalmazása kerülhető el velük.

Köptetők

Az asztmás rosszullét folyamán termelődött kóros hörgőváladék kiürülését segítik. Míg egyik csoportjuk a váladék elfolyósításával, a második inkább a hígabb váladék termeltetésével hat.

Az antibiotikumokról

Valószínűleg a fontos gyógyszerek felsorolásában feltűnik, hogy nincsenek antibiotikumok. Aki a kezdeti szakaszokat figyelmesen olvasta, és tudja, hogy az antibiotikumok mire valók az cseppet sem csodálkozik ezen. Legfeljebb azon, hogy annak ellenére, hogy szakmailag réges-régen túlhaladott az allergiás panaszok kezelésében az antibiotikum alkalmazása, mégis számtalanszor észlelheti, hogy asztmás fulladás, allergiás nátha kezelésében a legdrágább - mind az állam, és rajta keresztül mindannyiunk, ill. beteg számára is - antibiotikumok kerülnek felhasználásra. Itt természetesen döntően a rossz orvosi gyakorlat a hibás. Hiába hivatkoznak az orvosok arra, hogy sokszor a beteg "követeli ki" a nagyhatású szer használatát. Az orvosoknak kell az egészségügyi kultúrát úgy alakítani, hogy meg lehessen győzni a beteget arról, hogy az allergiás nátha nem fertőző betegség, javulásában nincs sok szerepe a mégoly szélesspektrumú antibiotikumoknak. A további gond persze ott van, hogy a fertőző, magas lázzal járó betegségeink közül is a legtöbb vírusos eredetű, lefolyását még antibiotikus kombinációval, váltott szerekkel sem tudjuk befolyásolni.

Az antibiotikumok amelyek közül az elsőt Flemming találta - a penicillint - a sejtes szerkezetű fertőző mikroszervezetek elpusztításában segítenek a gombáknak, ill. gyógyszer formában az embernek. A sejtnél egyszerűbb fertőző anyagoktól - vírusoktól - a jelenleg közforgalomban találhatóak nem védenek, a vírus okozta betegségeket nem tudják meggyógyítani.

Lényegesen más a helyzet, ha a vírusbetegség későbbi szakaszában a beteg állapotában romlás jelentkezik, ekkor, a bakteriális felülfertőződés lehetősége miatt indokolt lehet az antibiotikus kezelés elkezdése. Arra való az orvos, hogy vizsgálataival - fizikális vizsgálat, vérkép, süllyedés stb. - valamint tapasztalataira, ismereteire támaszkodva minél nagyobb valószínűséggel megállapítsa a betegség valódi okát. Ne mondja azt, hogy "valami vírus" és írjon fel ugyanakkor valamilyen baktérium(!) ellen hatásos gyógyszert.

Néhány gyógyszerelési praktikus tanács:

Asztmában - folyamatosan szedendő gyógyszereinket kapcsoljuk olyan tevékenységünkhöz, amiről könnyen eszünkbe jut a bevétel minden, nap. Különösen fontos ez gyerekek esetében. Jó alkalom erre pl. az étkezés, tisztálkodás.
  • Steroid tartalmú sprayk használata esetén sohase feledkezzünk meg a száj kiöblítéséről és a víz kiköpéséről.
  • Ha fulladást megelőző belégzéses szerrel átmenetileg együtt kell szednünk belégzéses hörgőtágító szert, akkor a gyors hörgőtágítót szívjuk be először, majd a tágabb légutakba a megelőző gyógyszert.

Náthában - az orrcseppet, orrsprayt mindig a lehető legjobban kitisztított orrba cseppentsük, fújjuk be. He teljesen be van dugulva, a megelőző szer - pl. Taleum vagy Rhinocort - adása előtt ki lehet tágítani az orrüreg járatait érösszehúzó orrcseppel, mint pl. Novorin, Nasivine. Kitágítás után célszerű ismét orrot fújni, és az után alkalmazni a megelőző szereket.

Kötőhártya-gyulladásban - a szemcseppet célszerű mindig a külső szemzugba, az oldalra-lefelé lehúzott szemhéj tasakjába cseppenteni. Így kevesebb szennyeződés kerül a szembe, ill. tükör előtt nagy biztonsággal elvégezhető, ha oldalról közelítünk a szemhez a cseppentővel.

Nem kell egy napos, egyéb tüneteket nem okozó lázzal azonnal orvoshoz fordulni. Elégséges csak akkor, ha a láz tartó, egyéb súlyos tünet is kapcsolódik hozzá. A leterhelt háziorvos - pláne járványos időben - szűk kontrollálási lehetőségei és a beteg biztonsága érdekében azonnal gyógyszert ír. Meg kell tanulniuk az embereknek az egyszerű vírusfertőzéseket otthon kezelni orvos nélkül!

(Orvosi tanácsok otthonra, Konzilium)
Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés