 |
|
| A belső elválasztású rendszer |
|
Mirigyeknek nevezzük azokat a szerveket, amelyek meghatározott anyagokat termelnek, majd ezeket olyan csövekbe ürítik, amelyek vagy a szervezet belsejének adott területeire szállítják azokat (belső elválasztású mirigyek: endocrin), vagy a testünkön kívülre( külső elválasztású mirigyek: exocrin).
|
|
hirdetés
A belső elválasztású mirigyek az erek falán keresztül adják le az erekbe az elválasztott anyagokat, a hormonokat. A vér által a szervezet minden részébe eljutó hormonok szerepe abban áll, hogy serkentik illetve mérséklik bizonyos szövetek működését: szabályozzák a szervezet biológiai állapotát, és befolyásolják a legfontosabb életfolyamatok egyensúlyát.
Agyalapi mirigy (hypophysis, hipofízis, glandula pituitaria) A babszem nagyságú mirigy az ékcsont üregében helyezkedik el (az agyalapon). Két fő részből áll: az elülső lebeny termeli a növekedési hormont (STH – somatotrop hormon), amely elsősorban a csontok növekedését szabályozza. Az elülső lebeny még egyéb fontos hormonokat is elválaszt: ilyenek a ilyenek a különböző trophormonok, amelyek a pajzsmirigy, a mellékvesék és a nemi szervek működését szabályozzák. Hátsó lebenye két fontos hormont választ el: az oxitocint és a vazopresszint (antidiuretikus hormon). Tobozmirigy (epiphysis, epifízis, corpus pineale) Borsó nagyságú mirigy, amely a III. agykamra hátsó kerületéből nyúlik hátrafelé a középvonalban. Az ún. ikertestek előtt fekszik, és két rövid szárral kapcsolódik az agyállományhoz. Szerepe ma még nem teljesen tisztázott, de valószínűnek látszik, hogy gátolja a szexuális kiválaszatást. Mellékpajzsmirigy (glandula parathyroidea) Négy, borsó nagyságú mirigy, melyek a nyakon, a pajzsmirigy lebenyei mögött helyezkednek el. Szerepet játszanak a kalcium-anyagcsere szabályozásában. A mellékpajzsmirigy károsodása vagy működési zavara esetén heves izomgörcsök jöhetnek létre (tetania), a vér kalciumszintjének csökkenése miatt fellépő fokozott neuromuscularis ingerlékenységi állapot következtében. Pajzsmirigy (glandula thyroidea) A nyak elülső részén, a gége és a légcső felső részének két oldalán helyezkedik el. Jódban gazdag anyagokat választ el, amelyek közül a legfontosabb a tiroxin nevű hormon. A pajzsmirigy szabályozza a szöveti oxidációs folyamatokat és elősegíti testünk harmonikus fejlődését. A pajzsmirigy csökkent működése közönyös lelkiállapotot válthat ki, de súlyosabb tüneteket is okozhat (egészen a kretinizmusig). A mirigy fokozott működése viszont érzelmi labilitással, szorongásos állapotokkal, sőt néha a Basedow-kórnak nevezett, súlyos megbetegedés kialakulásával is járhat, amelyet a pajzsmirigy jelentős megnagyobbodása kísér (golyva). Hasnyálmirigy (pancreas) Hormonját, az inzulint a Langerhans-szigetek termelik. Az inzulin igen fontos szerepet játszik abban, hogy az izomsejtek, zsírsejtek és a máj sejtjei hasznosítani tudják a glukózt. A cukrot a sejtek a vérből veszik fel, majd (az inzulin hatására) glikogén formájában raktározódik bennük. Ha a hasnyálmirigy elégtelen működése következtében nem áramlik be a vérbe elegendő mennyiségű inzulin, a glukóz felhasználása zavart szenved, és jelenléte végül ártalmassá válik: ilyenkor cukorbetegség (diabetes) jön létre. Ebben az esetben a szervezet igyekszik kiüríteni a vizelettel a fölösleges cukrot, ezért vizeletvizsgálat segítségével a betegség diagnosztizálható. Az inzulinkezelés bevezetése óta helyreállítható a szénhidrát-anyagcsere egyensúlya. Mellékvese (glandula suprarenalis) Páros, a vese felső pólusán elhelyezkedő, jellegzetes sapka alakú mirigy. A kortikoszteroidoknak nevezett hormonokat (főként kortizolt), valamint adrenalint választ el. Ez utóbbi hormon érszűkítő hatású, serkenti az izomműködést, szabályozza a vérkeringést és a szívműködést. A nemi szervek és a nemi mirigyek A nemi mirigyek által elválasztott legfontosabb hormonok az androgének, az ösztrogének és a progreszteron. Szerepük igen fontos a másodlagos nemi jelleg kialakításában, azaz a két nemet megkülönböztető morfológiai, fiziológiai és pszichológiai jellegzetességek létrehozásában.
|