 |
|
| A nyirokrendszer |
|
A nyirokrendszer az immunrendszer része. Fő feladata a fertőzések és a betegségek, köztük a daganatos megbetegedések elleni védelem.
|
|
hirdetés
Bab alakú, kicsi nyirokcsomókból (nyirokmirigyekből), az azokat összekötő nyirokerekből, valamint a lépből és csecsemőmirigyből áll. A nyirokcsomók a nyaki, hónalji, ágyéki területen fordulnak elő nagyobb mennyiségben.
A nyirokerek hajszálvékony erek formájában kezdődnek a test különböző részein, majd egyre vastagabb erekként érnek vissza a véráramba. A vérkeringéshez hasonlóan folyadékot – nyirkot - szállítanak A nyirok (limfa) sűrű, zsírdús folyadék, fehérvérsejteket, limfocitákat, ellenanyagokat (antitesteket ) tartalmaz.
A limfociták két fő típusa ismert:
- T limfociták
- B limfociták.
Amikor ezek a sejtek találkoznak egy idegen fehérjével (pl. a baktérium feszínén), antitesteket termelnek, amelyek az idegen sejt felszínére ‘tapadnak’ és elpusztítják azt.
A nyiroksejtek a csontvelőből származnak, majd érési folyamaton mennek át a mellkas felső részében található, felnőttkorra elsorvadó tímusz (csecsemőmirigy) közreműködésével.
A nyirokrendszer sejtjei mindenütt jelen vannak a szervezetben a bőr vagy a nyálkahártyák felszíne alatt, ahol lehetőség van idegen anyagokkal való találkozásra.
Lázzal, gyulladással, a nyirokcsomók átmeneti megnagyobbodásával jár a különböző fertőzések leküzdése, ami fájdalmas is lehet. Amennyiben a fertőzést kiváltó mikroba bejut a véráramba a lép feladata az inaktiválása.
Visszatérő gyulladások, parazitafertőzések olyan súlyosan károsíthatják a nyirokrendszert, hogy végül nem lesz képes a szövetközti folyadékból létrejövő nyirkot elszállítani. Ekkor alakul ki tartós nyirokvizenyő a végtagokon, és az arcon, mely gyógyítása ma még nem lehetséges.
Táplálékunk nem tartalmaz elegendő mennyiségű nyomelemet (pl. szelén és cink) és vitamint(pl. C és A vitamin) , ami a nyirokrendszer egészséges működéséhez szükséges, ezért ezeket pótolnunk kell.
|
Az emberi test 
