 |
|
| Az emberi csontváz |
|
Az emberi csontvázat szilárd és ellenálló részek alkotják, melyek belső vázat képeznek testünk számára. Kevés kivételtől eltekintve ezek az alkotóelemek – amelyeket csontoknak nevezünk -, kettős szerepet töltenek be.
|
|
hirdetés
Egyrészt védőburkot képeznek egyes, mechanikai hatásokra igen érzékeny belső szervek számára – például a koponya az agyvelő, gerincoszlop pedig a gerincvelő számára -, másrészt a passzív mozgásszervek szerepét töltik be, azaz az izmok, valamint az inak segítségével részt vesznek a test (a fej, a törzs és a végtagok) mozgásaiban, például a kar felemelésében, a helyzetváltoztatásban stb.
Az emberi csontvázat alkotó csontok csoportosítása:
fej
22 csont |
agykoponya: 8 csont
arckoponya: 14 csont |
nyak
1csont |
nyelvcsont: 1 csont |
törzs
57-58 csont |
gerincoszlop: 32-33 csont
mellkas: 25 csont |
végtagok
126 csont |
felső végtag és vállöv: 64 csont
alsó végtag és medenceöv: 62 csont |
A csontok külső jellemzői
A csontok felülete nem sima és egyenletes, hanem üregek és bemélyedések, illetve dudorok és kiemelkedések találhatók rajtuk.
A kiemelkedő részeket nyúlványoknak vagy apophysiseknek (ízületi felszínnel rendelkező csontvégeknek), a bemélyedéseket pedig üregeknek nevezzük.
Az apophysisek típusai a következők lehetnek:
- a fej (caput) olyan gömb alakú, az ízület alkotásában szerepet játszó nyúlvány, amely általában a csont egyik végén helyezkedik el, és a csont többi részétől egy keskenyebb, nyaknak nevezett rész választja el. Beszélhetünk például a combcsont fejéről, a sípcsont fejéről stb;
- a bütyök (condylus) félgömb alakú nyúlvány, ilyen például a nyakszirtcsonton elhelyezkedő bütyök (condylus occipitalis);
- a pörge (trochlea) csiga alakú nyúlvány. Példaként említhető a karcsont vagy a combcsont ilyen típusú végződése;
- a taraj (crista) nem ízületi jellegű kiemelkedés; ebbe a csoportba sorolhatóak a koponyacsontok közötti varratok, illetve a combcsont taraja (crista intertrochanterica) stb.
Az üregek típusai a következők lehetnek:
- kevéssé mély ízületi vápa (cavitas glenoidalis), például az ujjperccsontokon található üregek;
- mélyebb ízárkok, például a csípőcsontnak a combcsont fejét befogadó ízületi ürege;
- kis, lapos ízületi felszínek, például a kéztőcsontok ízlapjai.
A csontok összetétele
Ha egy csontot sósavat tartalmazó edénybe helyezünk, hamarosan lággyá és rugalmassá válik, mert a mészsók kioldódása után csak a szerves, kötőszöveti állomány marad vissza.
A csontsejtek az elmeszesedett, rendkívül ellenálló, kollagén rostokat tartalmazó, fibrilláris sejtközötti állomány (más néven mátrix) üregeiben helyezkednek el ( a kollagén jelenlétére utal, hogy a csontok főzésekor enyvszerű anyag – csontenyv – képződik). Fiatal korban – amikor a csontban túlsúlyban van a kötőszövet -, a csontok rugalmasak és ellenállóak; a kor előrehaladtával – az ásványi anyag túlsúlyba kerülése miatt – a csontok rugalmassága és ellenállása csökken.
A csontok alaki sajátosságai
A csontok formája igen különböző lehet. Alakjuk alapján a következő csoportokba sorolhatjuk őket:
- hosszúcsontok (amelyeknél a hosszúság a legjellegzetesebb paraméter), ilyen például a karcsont és a combcsont;
- széles vagy lapos csontok (amelyek szélességi és a hosszúsági méretei kb. egyformák), ilyenek például a koponyatető csontjai és a csípőlapát;
- rövid csontok (amelyek hosszúsági, szélességi és vastagsági méretei nagyjából egyformák), például a csigolyák, a kéztőcsontok és a lábtőcsontok.
A porc
Olyan kötőszövet, amelynek sejtközötti állományát (mátrix) szilárd gél alkotja (ebből adódik a rugalmassága), amelyben chondrocytáknak nevezett porcsejtek helyezkednek el; a porcszövet a test különböző részein fordul elő (pl. az orrban, a fülcimpában stb.). Két fő csoportot kell megemlítenünk:
- az ízületi porcok az összekapcsolódó szabad csontfelületeken helyezkednek el;
- az epiphysis-porcok sejtjei a csontok hosszúirányú fejlődésében játszanak szerepet.
|
Az emberi test