• a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és erre irányuló eljárást már folyamatban van (továbbiakban együtt: szülő),
• a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után,
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám,
• az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte,
• a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után,
  
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, feltéve, ha tanköteles korú, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat.
  

Saját jogán családi pótlékra jogosult:

• a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.
• a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy (annak a tanévnek a végéig, amely alatt betölti a 23. életévét) - akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, ha nem tanköteles korú, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, feltéve, hogy a családi pótlék nagykorúságát megelőzően is részére került folyósításra.
  

Hol kell igényelni a családi pótlékot?


2007. december 31-én megszűntek a munkáltatóknál működő családtámogatási kifizetőhelyek. Ennek megfelelően, 2008. január 1-től az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, vagy annak kirendeltségéhez (családtámogatási és szociális ellátási iroda) kell benyújtani.


Szükséges okmányok az igénybejelentéshez:

• a családi pótlékra vonatkozó igényt az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című nyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az 1. számú pótlapot,
• az igénylő személyazonosító igazolványa és lakcímnyilvántartó kártyája,
• a gyermek(ek) eredeti születési anyakönyvi kivonata,
• az igénylő és a gyermek(ek) TAJ- kártyája,
• ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság igazolásához az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott orvosi igazolást is be kell nyújtani,
• az egyedülállóságot igazoló okiratot. (Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.)
• ha az igénylő a nevelésbe vett gyermeket saját háztartásában nevelőszülőként, vagy hivatásos nevelőszülőként gondozza, csatolnia kell a gyámhivatalnak a gyermek elhelyezéséről szóló jogerős határozatát,
• amennyiben az igénylő gyám, a gyámhivatalnak a gyám kirendeléséről szóló jogerős határozatát,
• ha az igénylő már egy vagy több gyermek után részesül családi pótlékban és a gyermekek számában változás áll be, akkor ezt a „Bejelentés gyermekszám változásról” című formanyomtatványon kell közölni.
  

Ki után folyósítható családi pótlék?

• a még nem tanköteles,
• tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek után,
• az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig (június 30.), amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
  

Ki igényelheti a családi pótlékot?

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, az ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, több gyermek esetén akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhivatal dönt.



Ki a nevelőszülő?

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.


Ki a hivatásos nevelőszülő?

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.


Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?

• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• az a 18. életévét betöltött személy, aki 18. életévének beöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll.
  

Ki állítja ki az igazolást a tartós betegség, illetve a súlyos fogyatékosság fennállásáról?

A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa (házi gyermekorvos) illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a szülő figyelmét a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

A tartós betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást a gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki.


Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?

• első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e,
• a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra,
• a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét.
  

Mi a teendője a szülőnek, ha a szakorvos igazolásával nem ért egyet?

Az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti a szakvélemény felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.


A 18. életévét betöltött személy hol igényelheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását?

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nagykorúvá válásáig a szülő részére folyósítják az ellátást. Ezt követően a nagykorú gyermek saját jogon igényelheti a családi pótlékot a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál.


Nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

Nagykorú esetén a Kincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Orvosszakértői Intézetétől arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e.
Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják ez esetben az igényt elbírálni.


Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?

Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól családi pótlékot új összeggel fogják folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.


Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

Az igénybejelentéstől (késedelmes igénybejelentés esetén az ellátás visszamenőleg csak két hónapra állapítható meg) a családi pótlékot annak a hónapnak a végéig folyósítják, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.


A 18. életévét betöltött nagykorú gyermek egyidejűleg részesülhet-e magasabb összegű családi pótlékban és fogyatékossági támogatásban is?

Ha a nagykorú gyermek egészségi állapota miatt mindkét ellátásra jogosult, választania kell, hogy melyik ellátás folyósítás kéri, mivel a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani. Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) kérheti a családi pótlék folyósítását.


Ha megszűnik a jogosultság, meddig jár a családi pótlék?

A családi pótlékra való jogosultság megszűnésének hónapjára még folyósítják az ellátást.


A nem tanköteles gyermek esetén mikor, s hogyan kell igazolni a tanulói jogviszony fennállását?

A közoktatási intézmény vezetője az „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-ig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását. Az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját.
Az igazolást a szülőnek kell megküldenie a kézhezvételtől számított 8. napon belül a folyósító szervnek.


Családi pótlék összege 2008-ban:

A családi pótlék (havi ellátás) összege 2008. januártól:




Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?

• Aki életvitelszerűen a szülő(k) háztartásában él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel csak napközbeni időszakra kerül ki. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,
• aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányok miatt, vagy gyógykezelés alatt áll; - akit 30 napot meg nem haladó időtartamra szociális intézményben helyeztek el;
• aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok álmeneti otthonában él.
  

Kik a családi pótlék megállapításánál figyelembe vehető gyermekek?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

• aki az igénylő háztartásában él, és
• akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
• aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első
• egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, - aki saját jogán jogosult az ellátásra, - aki fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
  

Ki minősül egyedülállónak az ellátás összegének megállapításánál?

Egyedülálló az a szülő, aki elvált, nőtlen, hajadon és nincs élettársa.
Egyedülálló az a szülő, gyám is,

• közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs;
• vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül;
• rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, és egyéb jövedelme nincs;
• nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;
• időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs;
• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.
  

Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?

Az igényléshez csatolni kell,

• tanulói, hallgatói jogviszony esetén: annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. (Az igazolást minden év szeptember 30-ig ismételten be kell nyújtani),
• ha vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül: a járadék vagy támogatás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szervnek járadék folyósításáról szóló igazolását, a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot;
• nyugellátás, átmeneti járadék esetén: a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugdíj formájáról és havi összegéről. (Az igazolást minden év február 28-ig kell benyújtani.)
• szociális és egyéb ellátás esetén: az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szerv igazolását.
  

Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?

Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a nevelési ellátásra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár a támogatás.


A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvosok:

A) 1. Anyagcsere és endokrin betegségek
A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek	Gasztroenterológiai szakorvos
B) Kardiológiai betegségek	Kardiológiai szakorvos
C) Vesebetegségek	Nephrológus, urológus szakorvos
D) Immunpathológiai kórképek	Speciális szakorvos
E) Haematológiai kórképek	Haematológiai szakorvos
F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák	Gyermek leukémia- és tumorcentrumok szakorvosa
G) Pulmonológiai kórképek	Gyermekpulmonológiai szakorvos
H) Neurológiai betegségek	Gyermekneurológiai szakorvos
I) Bőrgyógyászati betegségek	Bőrgyógyász, gyermekbőrgyógyász szakorvos
J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek	Speciális szakorvos
K) Érzékszervi fogyatékosságok	Szemész, illetve fülész, audiológus szakorvos
L) Mozgásszervi fogyatékosságok	Speciális szakorvos
M) Értelmi fogyatékosság	Különböző szakértői bizottságok szakorvosai
N) Pervazív fejlődési zavarok	Speciális szakorvos
O) Psychiátriai betegségek	Speciális szakorvos
P) Többszörös és összetett betegségek	Érintett szakorvosok
Q) Neonatológiai utóképek	Neonatológus szakorvos

Hozzászólások

Keresés

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."