|
Terhességi-gyermekágyi segély
|
|
A gyermekvállalással természetes módon együtt jár, hogy átmeneti időre az anya nem tudja a munkáját ellátni, ezért gondoskodni kell a kieső jövedelme pótlásáról.
|
|
hirdetés
Ennek érdekében az egészségbiztosítás a gyermek születése esetén a jogosultsági feltételekkel rendelkező anyát terhességi-gyermekágyi segélyben részesíti, amely az elnevezése ellenére biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. A terhességi gyermekágyi segély a 168 napos szülési szabadság időtartamára jár, mértéke az igénylő jövedelme napi átlagának 70%-a.
Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre? A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és
- a biztosítás fennállása alatt, vagy
- a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.
Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nő is, aki örökbefogadási szándékkal vette gondozásba a csecsemőt abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekkel a gondozásba vétel napján rendelkezik. Ilyen esetben a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár a terhességi-gyermekágyi segély.
A bedolgozó részére terhességi-gyermekágyi segélyt nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta.
Az előzetes 180 nap biztosítási idő számítása
Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:
- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.
- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi gyermekágyi segély, ha nincsen jövedelem kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolni.
Nem jár terhességi-gyermekágyi segély:
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat, – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
A tgys-re jogosult szülő körülményeiben bekövetkezett olyan változásokat, amelyek következtében e felsorolás szerint már nem lenne jogosult az ellátásra, a változást követő 5 napon belül a tgys-ben részesülő személynek be kell jelenteni a folyósító szervhez.
Választás a különböző pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közt
Abban az esetben, ha a szülő ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre/baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre/gyedre is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a szülő ezen ellátások folyósítása idején újabb ellátásra válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván igénybe venni, akkor az új ellátást a választás napjától, a korábbi ellátás folyósításának beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani.
Ha a szülő egyidejűleg gyermekgondozási segélyre/gyermeknevelési támogatásra és táppénzre/tgysre/gyed-re is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Ha a választott, új ellátás a tgys, akkor az igényt a munkáltatónál, ha a választott új igény a gyes/gyet, akkor azt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál kell bejelenteni, az addig folyósított ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt.
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást.
A szülők közös háztartásában élő gyermeke után, ha az egyik szülő táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, vagy gyermeknevelési támogatást vesz igénybe, a másik szülő gyermekápolási táppénzre kizárólag akkor szerezhet jogosultságot, ha a felsorolt ellátás(oka)t nem ugyanazon gyermek után állapították meg.
A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság időtartama
A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság szabályait a Munka Törvénykönye határozza meg. Ennek megfelelően a terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző 28 nap bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó.
Ha a gyermeket koraszülöttként egészségügyi intézetben ápolják, gondozzák, az anya megszakíthatja a szülési szabadságot és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után is igénybe veheti, a szülést követő egy éven belül.
A gyermekvállalással járó plusz terhek könnyítésére ma már lehetőség van arra is, hogy az apa a gyermeke születésekor távolléti díjjal kifizetett öt munkanap munkaidő-kedvezményt vegyen igénybe, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
A szülési szabadság megszűnik
- a 168 naptári nap elteltével,
- a gyermek halva születése esetén a szüléstől számított hat hét elteltével,
- ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,
- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, az elhelyezést követő napon.
Ez utóbbi két esetben sem lehet a szülési szabadság a szülés napjától számított 42 napnál rövidebb.
A Munka Törvénykönyvének a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezése szerint kell a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát is megállapítani, abban az esetben is, ha a jogosult tevékenysége egyébként nem tartozik e törvény hatálya alá.
A terhességi gyermekágyi segély igénylése
Hol kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt?
A terhességi gyermekágyi segély iránti igényt a jogosult foglalkoztatójánál kell bejelenteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, az igényt a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelentenie. Egyéni vállalkozó a székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál, írásban, az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványon nyújthatja be igényét.
Az igény benyújtása
A terhességi-gyermekágyi segély iránti igény szóban is kezdeményezhető, azzal, hogy a szükséges nyomtatványokat és a következő igazolásokat is be kell nyújtani.
A jelzett iratok csatolására azért van szükség, mert a szóban előterjesztett igény nem minősül igénybejelentésnek, ha a jogosultságot megalapozó – az előzőekben említett – okmányt, illetőleg igazolást az igénybejelentéssel egyidejűleg nem nyújtják be.
Az igénybenyújtáskor még nem született meg a gyermek
Aki a szülési szabadságot úgy kezdte meg, hogy őt az orvos terhesállományba vette, de még nem szült, akkor csatolni kell
- a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást,
- terhesgondozási könyvet,
A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén
Aki az ellátást csak a szülés napjától igényli, annak a szülést igazoló kórházi igazolást, illetve ha a szülés nem kórházban történt a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni.,
|