|
Gyermekápolási táppénz
|
|
Gyermekápolási táppénzre jogosultak:
|
|
hirdetés
A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
- 1. a fennálló vagy a megbetegedést közvetlenül megelőzően fennállott biztosítási jogviszony,
- 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:
- az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
- a szülő, a nevelőszülő és a helyettes szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.
A gyermekápolási táppénz tekintetében szülőnek minősül:
A gyermekápolási táppénzt a beteg gyermek ápolása címén a szülők bármelyike igénybe veheti, és jogosult lehet a mostohaanya, mostohaapa, nevelőanya, nevelőapa, ha a táppénz egyéb jogosultsági feltételeivel rendelkezik. Élettársi kapcsolatban élők esetén az élettárs nem jogosult gyermekápolási táppénzre.
Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások
Ha a szülők közös háztartásában élő gyermekük után az egyik szülő már gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor ugyanazon gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre már nem lehet jogosult. Ennek oka, hogy egy gyermekre csak egy jogcímen lehet egészségbiztosítási ellátást igénybe venni.
A másik szülő gyermekápolási táppénzre oly módon szerezhet jogosultságot, ha az ellátások nem ugyanazon gyermek után járnak.
Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól is, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő közös háztartásban, vagy egyedül neveli-e a gyermeket.
A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:
- aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
- akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít,
- azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
- akinek a házastársa munkaképtelen és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint I., vagy II. csoportos rokkant,
- akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
- Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem a naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születésnapjától a következő születésnapig terjedő időtartamra.
Egy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Amennyiben a szülő az 1 évesnél idősebb gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesült – a gyermek legutóbbi születésnapját követően – ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" az itt felsoroltak szerint igénybe vehető napokból le kell vonni és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a szülő a gyermekápolási táppénzre.
Gyermekápolási táppénz több gyermek egyidejű betegsége esetén
Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint bármelyik gyermeke után igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt.
A GYES és a gyermekápolási táppénz viszonya
A gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára gyermekápolási táppénz nem jár, kivéve ha a szülő a gyermekgondozási segély melletti munkát végez.
Bejelentési kötelezettség
Az ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Gyermekápolási táppénz összege
A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani.
Méltányosság
Beteg gyermek ápolása esetén is lehetőség van méltányosságon alapuló gyermekápolási táppénz folyósítását engedélyezni, azzal, hogy a méltányosságon alapuló gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama nem haladhatja meg az évente a gyermek életkora alapján egyébként maximálisan megállapítható gyermekápolási táppénzes napok számát.
Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt?
- egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig;
- egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig;
- három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át;
- hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át.
|
Családi támogatások 
