|
| A daganatok diagnosztizálása |
|
Ha egy elváltozás klinikailag rosszindulatú daganat gyanúját kelti, a végleges diagnózis érdekében pathologiai vizsgálatot kell végezni.
|
|
hirdetés
Klinikai megjelenésében számos betegség utánozhat malignus tumort, ezek nemcsak jóindulatú daganatok, hanem gyulladásos és regeneratív folyamatok is lehetnek. Ezért ha nagyon ritkán előfordul, hogy a feltételezett rosszindulatú daganat kezelését egyedül a klinikai képre alapozva kell elkezdeni, nagy a nem megfelelő kezelés kockázata. Ilyenkor az alkalmazott kezelés potenciálisan még ronthatja is a tényleges elváltozás gyógyulási esélyét.
A pathologiai diagnosztika módszerei
Sebészi biopsia
A daganatgyanús elváltozások diagnosztikájában leginkább használatos eljárás. A műtéttel eltávolított szövetből egy nap alatt fixálás és paraffinba ágyazás után 2-3µm vastag megfestett metszetek készülnek. A szövettani vizsgálat azonnal megkezdődhet és egyszerűbb esetekben újabb 24 óra alatt végleges diagnózishoz juthatunk. Máskor a korrekt diagnózis érdekében a vizsgálatot ki kell egészíteni további speciális eljárásokkal (pl. immunhisztokémia), amelyek azonban időigényesek. A sebész gyakran igényli az elváltozás pathologiai diagnózisát műtét közben, hogy meghatározhassa a műtét típusát, vagy megkeresse a kimetszés daganatmentes ép széleit. Ilyenkor fagyasztásos eljárással néhány perc alatt szövettani metszetekhez és diagnózishoz juthatunk.
Vastagtű biopszia
Sebészi feltárás nélkül, de szövettani értékelésre alkalmas mintavétel májból, veséből, prosztatából és újabban "core" biopsia néven emlőbôl.
Exfoliativ cytologia
Ezt a technikát mint a cervix carcinomák szűrésére alkalmas eljárást Papanicolaou és Traut 1941-ben vezette be (2). Azóta kiderült, hogy gyakorlott kézben nagyon értékes diagnosztikus eszköz nemcsak hüvelykenetek, hanem bronchus váladék és testüregi folyadékgyülemek esetén is. Itt említjük meg az abrasios technikát, amellyel a tápcsatornából vagy a bronchusokból nyerhetünk sejteket. A mintavétel endoszkóppal kombinálva egy kefeszerű eszközzel történik az elváltozás felszínéről.
Vékonytű aspirációs cytologia
Ezt a széles körben elfogadott minimálisan invazív eljárás, amelynek segítségével izolált sejteket és kis szövetfragmentumokat nyerhetünk a legkülönfélébb elsődleges és áttéti daganatokból, először skandináv kutatók dolgozták ki (3). Ultrahanggal vezérelve gyakorlatilag minden szerv elérhető és sokszor egészen kicsi, akár 5 mm átmérőjű solid tumorból is értékelhető cytologiai keneteket lehet készíteni. A kenetek értékelése alapos pathologiai tudást és nagy gyakorlatot kíván, de gyors és nagyon pontos diagnózis felállítását teszi lehetővé.
|