Enzimmentes, halott ételből nincs egészség!

"Ha a test az egészséges ételek mellett rendelkezik a szükséges enzimekkel is, amikor azokra szüksége van, akár csodákra is képes." Dr. Howard Loomis


hirdetés




Egyáltalán milyen az egészséges étkezés?

Azt senki nem vitatja hogy az étkezés és életvitel jelentõsen kihat az egészségre. Abban viszont egyáltalán nincs egyetértés hogy mik is valójában az "egészséges ételek", mi is valójában az "egészséges étkezés". Ahány szakértõ, annyi válasz. Vajon kevés zsír - kevés fehérje kell, vagy sok komplex szénhidrát, netalán a fehérje mégis jó, de a szénhidrátok a nemkívánatosak? Hol az igazság, egyáltalán mit lehet akkor enni, mit mivel lehet keverni, vagy a vértípus szerint kellene étkezni? Ahhoz hogy tiszta képet alkothassunk mindenféle profit- és érdekeltségfüggéstõl meg kell szabadulni és az alapokból kell kiindulni a nulláról. Ha ezt tesszük olyan dolgokra derül fény, amit jónéhány szakértõ sem ismer. Aki ezt teszi nemcsak informálttá válik, hanem egészségesebbé is. Például tudja-e már hogy a bolti szintetikus vitaminok, ásványi kiegészítõk egyáltalán nem tekinthetõk azonosnak az igazi étel-vitaminokkal vagy étel-ásványokkal.

Zsírok és olajok is lehetnek egészségesek vagy meglehetõsen károsak. De nem feltétlenül úgy ahogy azt a gyártók megpróbálják velünk elhitetni. Bármilyen furcsa, de vannak jótékony hatású telített olajok, zsírok, ugyanúgy ahogy vannak ártalmas telítetlenek is. A legfontosabb megkülönböztetés abban van hogy melyik természetes és melyik nem. Minél durvább emberi beavatkozás eredménye, minél nagyobb hõhatásnak kitett a végtermék, általában annál mérgezõbb. A legkerülendõbbek a margarinok, szója-, gyapotmag- és repceolaj, ezzel ellentétben kis mennyiségben a hidegen préselt oliva-, vagy lenolaj, valamint a kókusztej viszont egészséges.

Az alapok: - enzimek, természetes vitaminok, aminósavak, antioxidánsok, ásványi anyagok stb.

A válasz itt rejlik. Legfontosabbak az enzimek. A legtöbb ember elfogadja az enzimekrõl, vitaminokról elfogadott jelenlegi tudományos magyarázatokat és fel sem merül bennük hogy megkérdõjelezzék valójában nem többrõl van-e szó, mint csak bizonyos kémiai komplex formulák? Az enzimeket bizonyos olyan élettelen fehérje molekuláknak tekintik, amik más anyagok kémiai reakciójainál katalizátorként módosítják a kémiai reakciók sebességét anélkül hogy õk maguk megsemmisülnének, vagy megváltoznának. Például egy bizonyos enzim csak egy bizonyos anyagra hat az emésztés során. Mint ahogy egy kulcs csak egyetlen lakatot tud kinyitni. Egy bizonyos enzim nélkül nem tud megemésztõdni az a bizonyos anyag. Enzimek vagy összeraknak, vagy lebontanak, kezdeményeznek, felgyorsítanak, vagy lelassítanak minden ismert folyamatot az élõ testben. Nincs definiálva miért képesek erre, vagy hogy egyáltalán hogyan lesz fehérjébõl egy enzim. A test miért tud egyes enzimeket saját maga is elõállítani és miért nem tud másokat, amiket ételekkel kell pótolni? Miért csakis élõ organikus anyagokból keletkezik enzim? Miért nem lehet szintetikus anyagokból enzimeket létrehozni? Dr. Edward Howell, aki szinte egész életét az enzimek kutatására szentelte, azt fedezte fel hogy az enzimek maguk foszforeszkáló fénysugárzást keltenek amikor aktívan dolgoznak. Szerinte minden élõlényben jelenlevõ "életerõ"-t legjobban az enzimek demonstrálják. Joggal felmerülhet hogy az enzimek körül még több tudományosan egyelõre meg nem magyarázható dolog is rejlhet.


"Enzimek nélkül nincs élet." Dr. Howell

Az enzimeket több csoportba kategorizálják. Ezek közül a táplálkozás szempontjából a legfontosabbak a hidrolitikus enzimek, azokon belül pedig az emésztõ-, étel- és metabolikus enzimek, amik további alosztályokra bonthatók. Szerencsére az öszes olyan enzim, amit a test nem képes elõállítani, éppen azokban a nyersen elfogyasztott ételekben is megtalálható, amiknek lebontásához szükséges.

Válasszuk ki például cellulase-t, az egyik legfontosabb enzimet, amit a szervezet nem képes elõállítani. Ahhoz hogy a növényi rostok tökéletesen le tudjanak bomlani az emésztés során szükség van erre az enzimre, ami magában az elfogyasztott nyers növényben van, a rostokba ágyazva. Csak alapos rágás során szabadul fel elegendõ mennyiség, vagy kicentrifugázva, kipréselve. Ennek hiányában a szervezet nem képes teljesen megemészteni a rostokat, több toxin és gáz termelõdik, a tápanyagok nem szívódnak fel tökéletesen.


Enzimek hõérzékenysége

Az enzimek a legkevésbé hõellenálló tápanyagok. Minden étel amit tartósan felmelegítettek fokról fokra elveszíti enzimtartalmát, vitaminjainak, tápértékének döntõ hányadát, a fehérjék eldeformálódnak, az étel élettelenné válik és a szervezet számára mérgezõ szervetlen savak keletkeznek. Ez a deformáció már kb 47 °C-tól kezdve jelentkezik, ami még langyos felmelegítésnek sem nevezhetõ. Ugyanígy enzimhiányos vagy teljesen enzimmentes minden sugárkezelt, konzervált, vagy pasztörizált, párolt, bármilyen hõhatásnak kitett, legfõképpen a mikrohullámú sütõ által hõkezelt, de még a fagyasztott ételek is. Mintha az enzimek önmaguk is élõ egységek lennének és megölve õket nem képesek feladatuk betöltésére, mégha látszólag ugyanolyan kémiai formulák maradtak is (pl fagyasztás, sugárkezelés, vagy füstölés után).

Az elsõ és legfontosabb szempont az egészséges étkezés meghatározásához, hogy az illetõ egyén a saját maga számára fontos és nélkülözhetetlen enzimeket megkapja a megfelelõ mennyiségben, amikor azokra szüksége van. Az enzimkutatók szinte kivétel nélkül arra a megállapításra jutottak, hogy az ételek legalább 75 %-a nyers, hõkezelésmentes étel kell hogy legyen, amit szükség esetén további enzimkivonatokkal is ki lehet/kell egészíteni. Ennek hiányában a szervezet, ha egyáltalán képes rá, kénytelen máshonnan elvonni enzimeket. Például a test saját funkciójaitól és helyeirõl von el metabolikus enzimeket az emésztésbe. Ezáltal gyengül az immunrendszer, az öregedés folyamata látszólag felgyorsul, betegségeknek teszi ki a legyengült testet. A túl sok és többnyire ugyanolyan fõtt/sült étel évtizedek során teljesen kimeríti a testet. A krónikus degeneratív betegségek valójában súlyos enzimhiány miatt tudtak megjelenni a legyengült szervezetben. A négy legfontosabb enzimhiány kategória:

-fehérjék, -zsírok, -szénhidrátok, -növényi rostok lebontásához szükséges enzimek hiánya személyenként eltérõ módon. Ez tovább fokozódik vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek hiányával. Mindezeket valahogyan pótolni kell, különben nincs teljes gyógyulás. Nincs két azonos egyén, aki egyformán reagálna az elfogyasztott ételekre. Ami egyeseknek alig megemészthetõ, ugyanaz másoknak semmi különösebb problémát nem okoz mindaddig míg van elegendő enzimtartalékuk.


Enzimterápia


Nemcsak arról van szó hogy a bizonyos enzimkivonatokat fogyasszunk, hanem arról is hogy lényeges táplálkozási változást vezessünk be. Minden egyén különbözik abban, hogy milyen és mennyi szükséges fehérje-, zsír-, szénhidrátlebontó enzimeket tud elõállítani. Dr. Loomis kidolgozott egy 24 órás vizeletanalízist annak eldöntésére, hogy milyen étkezési stressz-faktoraink vannak. Ez alapján tudnak ajánlatot tenni az étrendmódosításra, hogy milyen kiegészítő enzimkivonatokat tanácsos szedni. Ez a terápia csökkenteni hivatott az étkezési stresszt, feljavítja az emésztést, ezáltal tökéletesebben lebontott tápanyagokkal lát el, segíti a bélműködést, kevesebb toxin termelõdik, javítja az immunrendszert, csökkenti a gyulladást, segíti a vitaminok, ásványi elemek felszívódását. Minél idõsebb valaki, annál fontosabb az enzimterápia szerepe.

Ahogy dr. Howell vallotta, a mellékhatások nélküli növényi enzimkivonatok nemcsak az egészség és hosszú élet számára fontosak, hanem ez egy életbiztosítás is a betegségek ellen.




Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés