A diszlexia és a diszgráfia

A tanulási nehézségek mint kategória, viszonylag újkeletű. A "learning disability", (tanulási képtelenség, nehézség, zavar) kifejezést Samuel Kirk használta először 1962-ben.



hirdetés



A jelenség leírása azonban visszanyúlik a múlt századba. Morgan 1896-ban számolt be egy brit orvosi folyóiratban annak a 14 éves fiúnak az esetéről, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget jelentett az olvasás. Hinshelwood (1895) "szóvakságnak" nevezte ezt a rendellenességet, és a bal agyi féltekében keletkezett neurológiai elváltozásoknak tulajdonította az akkoriban megjelent, balféltekei sérülések során olvasási készségüket vesztett betegekről szóló tanulmányokra alapozva elméletét.


Meghatározás


Az olvasás és írás nehézségét diszlexiának nevezik. Diszlexiás az a gyermek, aki jó értelmi képességgel rendelkezik, azonban az általános iskolában a megszokott idő alatt és az ott szokásos gyakorlás mellett nem tanul meg olvasni.
Az olvasás, az írás és a helyesírás zavarai (diszlexia, diszgráfa) szorosan összetartoznak. Az összetartozás alapja, hogy olyan képességek fejletlenségére vonatkoznak, amelyek az írott szókép felismeréséhez, a szókép elemei (betűk) közötti kapcsolatok (sorrendiség) percepciójához, illetve a szókép írott megjelenítéséhez szükségesek.
Az írás zavarai nem az írás külalakjára, hanem a szótest felépítésére vonatkoznak.


Okai

Oka lehet a beszédközpont szervi vagy működéses sérülése, mely elsősorban a látási, hallási ingerek felfogásának és azok kapcsolatainak zavarában jelentkezik. A sérülés bekövetkezhet a születés előtt, a szülés alatt vagy után is. Ennek oka lehet az anya terhesség alatti megbetegedése vagy veszélyeztetett terhesség, nehéz, elhúzódó vagy rohamos szülés, illetve szülés után hosszan tartó sárgaság, középfülgyulladás, agyhártyagyulladás. További oka lehet még az örökletesség is.


Tünetei - figyelemfelhívó jelek

Olvasásban, írásban jelentkező tünetek


Különböző betűtévesztések

1. A tévesztések lehetnek:

  • optikusak - amikor a látási kép alapján téveszt a gyermek: pl:.t=j; t=f; h=n
  • akusztikusak - amikor a hallási kép alapján téveszt: pl.: p=b; t=d; s=sz
  • a látási - hallási azonosság miatt téveszt: pl.: b=d; m=n
  • magánhangzó tévesztések: pl.: ó=ő; u=ü; e=a

2. Felesleges betűk, szótagok betoldása, betűk, szótagok kihagyása, szótagcserék:pl.: redő=rendőr; vontat=vonat.

3. Hibás kombináció:a hosszabb szavakat sokszor az érthetetlenségig eltorzítják, pl.lendkerekes=lenkenderes.

4. A betűk sorrendjének, az olvasás irányának a felcserélése:pl. ól=ló; üt=tü; tál=lát.

5. A szövegértés zavara:nem tud a gyermek egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg tartalmára, ezért tanulja nehezen az anyanyelvi tárgyakat.

6. Az olvasás tempója is nagyon lassú, elmarad az iskolai követelményektől.


Írászavar is társulhat a diszlexiához, írásban jelentkező tünetek

  • Rossz ceruzafogással, görcsös, rossz vonalvezetéssel, lassan, sok betűtévesztéssel, kihagyással írnak.
  • Legtöbbször az azonos írásmozdulattal kezdődő betűket tévesztik: pl.: l=f; l=b; u=v; a=e
  • Gyakori a szavak egybe- illetve különírása.
  • A hosszú és rövid magánhangzókat, mássalhangzókat nem érzékelik, ezek jelölése számukra nehéz.
  • Gyenge a helyesírásuk és a fogalmazásuk.


További jellemzők


A diszlexiás gyermekeknek általában gyenge a szövegekre való emlékezetük, szegényes a szókincsük, ügyetlenebbek a szóbeli kifejezésben, fogalmazásban. Nehezen tanulnak verseket, szósorokat, óvodás korukban nem érdekli őket annyira a mese, némelyikük későn kezdett beszélni, esetleg hosszú ideig pösze is volt. Iskolába kerülésük idején a beszéd még nem nyújtott számukra elég biztos alapot arra, hogy ráépítsék az olvasást.
Viselkedésben jelentkező figyelemfelhívó jelek

A diszlexiás gyerekek egy részénél a viselkedésükkel is van probléma, kisgyermekesek, játékosak, a figyelmük csapongó, a tanulásban nem kitartóak. Ez már sok gyermeknél megfigyelhető óvodás korban is. Az iskolai kudarcok tovább növelik a nyugtalanságukat, maguk is érzik, hogy gyengébb a teljesítményük, mint ami az intelligenciájukhoz méltó lenne. Egyesek ezt bohóckodással próbálják áthidalni. A tartós kudarcok pedig másodlagosan pszichés problémákat okoznak a gyermeknél, akinek a viselkedésére még több panasz lesz, s ez tanulási teljesítményét is tovább rontja, s ebből a körből nehezen szabadul.
Ezért fontos a logopédiai terápia mellett - mely az egyes részképességek fejlesztése mellett tanulási technikákra is tanít - a pszichológiai megsegítés is a viselkedési problémák csökkentése érdekében.

Felhasznált irodalom:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
A beszédjavító Intézmények nevelési és oktatási terve, Művelődési Minisztérium, Budapest, 1988.
Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, 2004.
A diszlexiáról és egyéb tanulási zavarokról szülőknek, A Dyslexiás Gyermekekért Baranyában Egyesület kiadványa, Pécs, 2004.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.

(Forrás: beszed.hu)

Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés