|
Mesterséges megtermékenyítés
|
|
Bár még mindig akadnak ellenzői, sokaknak mégis ez az egyetlen lehetőség, hogy gyermekük lehessen.
|
|
hirdetés
Mesterséges megtermékenyítést a férfi ondójának felhasználásával akkor szoktak végezni, ha a férfi természetes közösüléssel nem képes a férfi ivarsejteket eljuttatni a petesejt közelébe, de nem meddő. Minden más esetben idegen donor ondóját kell igénybe venni. Ez az ellentmondásos probléma sok országban jogilag is rendezetlen, mindazonáltal egyre gyakrabban folyamodnak ehhez a megoldáshoz, és a jövőben várhatóan emelkedni fog az aránya, különösen azokban az országokban, ahol engedélyezett a művi terhességmegszakítás, ezért kevés az örökbefogadható újszülött.
A donor ondójával történő megtermékenyítés csak akkor lesz sikeres, ha a nő fogamzóképes: ebben az esetben a kezelt betegek négyötödénél hat hónap alatt bekövetkezik a megtermékenyülés. E mellett a z eljárás mellett többek között az szól, hogy a nők nagy része szívesebben hordja ki saját gyermekét, mint hogy örökbe fogadjon egy ismeretlen szülőktől származó kis idegent. Vannak olyan párok, akik félig meddig örökbefogadásnak tekintik ezt az eljárást, mégis boldogok, amikor felfedezik, hogy a gyermek – legalábbis az anyjára – hasonlít.
A donor általi megtermékenyítést természetesen nemegyszer kísérik lelki panaszok, mindazonáltal a házasságokat összekovácsolja: a válási arány ezekben a családokban igen alacsony. Sok helyen ma is bizonytalan azonban az így született gyermekek jogi helyzete, amelyet a következő években minden országnak tisztáznia kell.
Miriam Stoppard: Nők könyve
|
Gyermekvállalás 
