|
Húsvét története
|
|
A húsvét a keresztény világ legfontosabb ünnepe, mely során Jézus feltámadását ünneplik a templomokban.
|
|
hirdetés
A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. Ezen kívül a természet megújulásának, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet a Hold állásának megfelelően, március vagy április hónapban tartottak. A húsvét tehát egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, és az újjászületés. A név eredete A Biblia tanítása szerint Jézust a zsidó főpapok hatalomféltésből keresztre feszítették, ő azonban a halála után – a harmadik napon feltámadt. Helyettesítő áldozatával eltörölte minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Húsvét ünnepe eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) volt, mely során az egyiptomi fogságból való kiszabadulást ünnepelték. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Az Ótestamentum szerint ugyanis a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók házait azonban “elkerülte”, mert azok kapuikat frissen leölt bárány vérével kenték be. Ebből az eredetből adódóan sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög, orosz), Pascua (spanyol), Pasqua (olasz), Páscoa (portugál), Pĺske (norvég), Paste (román). Több európai nyelven egy germán istennő, a teuton (norsze) Őstra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennő a tavasz keleti úrnőjének tekintették, mely ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Az ünnep során őt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenholA húsvéti történet részletesenJézus a húsvét zsidó ünnepét Jeruzsálemben ünnepelje akarta megünnepelni, ezért szamárháton elindult a városba. Ünneplő tömeg fogadta a városban a béke jelképével, pálmaággal, ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa őket. Ám a zsidó főpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtől, cselhez folyamodtak. Tanítványai szűk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak megmutassa.Miután Jézus a húsvét első napján szokásos vacsorát, a bárányt tizenkét tanítványa körében elfogyasztotta, tanítványaival a Getsemáné-kertbe ment imádkozni, Itt lelt rá Júdás a katonák kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s mivel állításuk szerint Jézus asz Isten fiának mondta magát, istenkáromlás bűne miatt halálra ítélték. A tömeget Jézus ellen lázították, megalázták, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik. Másnap Poncius Pilátus - Júdea római helytartója - elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánta árulását, a harminc ezüstöt visszaadta a főpapoknak, majd öngyilkos lett.Pilátus nem tartotta bűvösnek Jézust, ezért lehetőséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze egy ártatlan ember halálához. Jézust ezután a Golgota hegyén keresztre feszítették. Halála után egyik tanítványa, Arimátriai József elkérte a testét, eltemette, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz őröket állítottak a főpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon feltámad majd Jézus. Vasárnap asszonyok vittek keneteket a sírhoz, de már nem találták ott Jézust testét. Egy angyal adta nekik hírül, hogy Jézus feltámadt.A húsvét időpontja
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem az év ugyanazon napjára esnek minden évben. Mivel a Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum, a húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap ünnepeljék. Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem mindig kapjuk meg a húsvét időpontját. Ezért a katolikus egyház 1581-ben pontosan meghatározta azt a számítási módot, mely alapjául szolgál húsvét idejének a kiszámításához. Az ortodox egyházakon kívül ma már minden keresztény egyház ehhez a számítási módhoz tartja magát. |
