|
| Húsvéti szimbólumok |
|
A húsvéti ünnepek során sokféle húsvéti szimbólumot használunk, melyek a lakás feldíszítésére is alkalmasak.
|
|
hirdetés
Húsvéti tojás és csibe
Amióta a világ világ, az emberek mindig megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását, mely során különböző szimbólumokat használt. Tavasz istennőjét, a termékenységet és az új életet szimbolizálta a tojás, hiszen a tavasz egyik jele, hogy a madarak lerakják tojásaikat. A kereszténységben a tojás a feltámadás szimbóluma lett.
Az egyház magyarázza: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját – szól a hasonlat. A tojás piros színe – amely napjainkig a legnépszerűbb szín – Krisztus kiömlött vérét jelképezi.
Gyakori hagyomány a tojások színezése, amit már az ősi Babilonban is gyakoroltak, majd az egyiptomi templomaikat is kidíszítették velük.
Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években, így onnan terjedt el világszerte.
A néphagyomány szerint a leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarták elkerülni a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust.
Húsvéti liliom és gyertyák
A liliom is ősi pogány szimbólum, a termékenység jele, szintúgy a gyertyák, amik az ilyenkor rakott nagy tüzekre emlékeztetnek.
Barkaág
A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A barkaszentelés a keresztény és a “pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek régen barkát szedtek. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján a templomban. A szentelt barkának bajelhárító szerepet tulajdonítottak.
Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat – mint a tavasz hírnökével –, akik a barkát nem vallásos jelképnek tekintik. Az Amerikai Egyesült Államokban a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a tojásfát, amely olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna.
Európa északi részén a barka nem nyílik ki virágvasárnapra, ezért például Lengyelországban száraz virágokkal díszítik az ágakat, s ezeket a „palmy”-nak nevezett alkotásokat hordozzák a virágvasárnapi körmeneten, majd őrzik meg – megszentelve – otthonaikban.
Húsvéti nyúl
Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékokat, amit – ahol csak mód van rá – a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el.
A húsvéti nyúl jelképe is Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbóluma volt, rendkívüli szaporasága okán. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.
Húsvéti bárány
A húsvéti jelképek sorában a legrégebbi a húsvéti bárány. Eredete a bibliában keresendő, mert az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, majd annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A kereszténység számára is fontos jelkép a húsvéti bárány, mert Jézus Krisztus „áldozati bárányként” halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan.
|
