|
| Hirado.hu exkluzív - A neves rákkutató aggódik a magyarokért |
|
Peter Boyle professzor, a lyoni WHO Rákközpont igazgatója exkluzív interjúban foglalta össze az európai rákkutatás jelen helyzetét, hangsúlyozva, hosszú távú cél az egyénre szabott terápia kifejlesztése.
|
|
hirdetés
Az Európai Rákkutatók Társasága július 1-4. között tartotta Budapesten 19. kongresszusát. Peter Boyle professzor, a lyoni WHO Rákközpont igazgatója kihangsúlyozta, hogy Kelet-Közép Európában a rákos megbetegedések aránya még mindig nő, melynek oka a jelentős mennyiségű alkohol- és cigarettafogyasztás. Magyarországon a rákos eredetű halálozások kockázata 10-szerese az angliai értéknek.
Exkluzív interjújában Peter Boyle az álmoktól eljutott az Unióban megvalósuló fejlesztésekig.
"Azt hiszem minden rákkutatónak az a nagy álma, hogy kifejlesszen egy csodafegyvert , mely mindegyik rákfajta ellen hatékony. Ez azonban igen sok időt vesz igénybe" - kezdte Peter Boyle a Magyar Televíziónak adott interjújában.
"Jelenleg ott tartunk, hogy kezdjük megérteni a molekuláris és epigenetikus szinteket, melyek meghatározó tényezői az egyes kezelésekre adott egyéni válaszoknak. Ez egy nagy előrelépés, amikor már nem azt figyeljük, hogy mi történik a betegek egy csoportjában, hanem az egyén áll a kutatás középpontjában. Már vannak eredményeink, de jó néhány évbe telik mire célzott terápiát kínálhatunk egy betegnek. Ez a rákkutatás mai iránya, erre tartunk, és egyben reménykedünk is benne, hogy a jövőben - ami nem holnap vagy holnapután lesz - sikerül kifejlesztenünk egy ilyen módszert." - tette hozzá a professzor.
Peter Boyle elmondta, 2000-ben az Unió úgy határozott, hogy átcsoportosítja a kutatás, a fejlesztés és a biotechnológia arányait az unióban. A cél az volt, hogy a GDP egy bizonyos hányadát, melyet kutatásra költenek, 2010-re 3 százalékra növelik. Ez mindent lefed, többek között az egészségügyet is. Jelenleg a GDP-nek mindössze 0,2 százalékát költi az Unió egészségügyi kutatásra. Azonban mivel adva van az Unió populációjának öregedése, a rákfajták és kezelések komplexitásának növekedése, és az újabb rákellenes kezelések kifejlesztése iránti igény - mint az úgynevezett "csodafegyver" -, mindez nagyobb kutatásfejlesztési támogatás elosztását követeli meg az egészségügy és a rákkutatás területén.
A professzor kihangsúlyozta, amennyiben ez nem történik meg az Unió továbbra is elveszíti az embereket, az erőforrásokat és a kutatási lehetőségeket észak-amerikai és ázsiai versenytársaival szemben. Éppen ezért van sürgető intézkedésekre szükség, hogy ratifikálják a jelen helyzetet és Európa az egyik vezető kutatásfejlesztési térség maradjon.
A sajtótájékoztatón Peter Boyle egyéb részleteket is elárult az európai és azon belül a magyarországi helyzetről. Elmondta, Nyugat-Európában már elértek néhány sikert a rák miatt történő elhalálozások csökkentésében. Ugyanakkor nem látnak hasonló eredményeket Közép-Kelet Európában, ahol annak esélye, hogy valaki rákban haljon meg még mindig növekszik. Az egyik legnagyobb probléma, amivel a kutatás során szembesültek, a nagyon magas alkohol és dohányfogyasztás, mely növeli a tüdő-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának esélyeit, ráadásul a tendencia egyre nő.
Boyle professzor szemléletes példával is élt. Az ötvenes években Magyarországon a gége-, a nyelőcső- és szájüregi rák - ezek hozhatóak kapcsolatba a cigaretta- és alkoholfogyasztással - miatti halálozások kockázata ugyanakkora volt, mint Angliában. Napjainkban ezen kockázat Magyarországon 10-szer nagyobb, mint a szigetországban. 1955-ben 500 ember halt meg ezen ráktípusok valamelyikében, míg tavaly 1800-an hunytak el ugyanezen okok miatt Magyarországon. A világ ezen részében a dohányzás- és az alkoholfogyasztás jelentik a rákos megbetegedések fő okait - hangsúlyozta a professzor. A pozitívum, hogy ezen rákfajták nagy része megelőzhető, és szerencsére Magyarország azon néhány európai ország közé tartozik, ahol a Nemzeti Rákközpont és igen fejlett, onkológiai hálózat működik.
A kongresszus másik fő témáját az adta, hogy a világ populációja egyre növekszik és egyre idősödik. Jelenleg 6,5 milliárdan vagyunk, 2050-re ez a szám 9 milliárdra nőhet. Emiatt egyre több rákos megbetegedés alakulhat ki. Ezen állapot javítására megelőzésre, de mindenek előtt új típusú és hatékony kezelésekre van szükség. Az Európai Unió 2010-re 3 százalékra akarja növelni a GDP kutatásra fordított hányadát, ami mindenféle területet felölel. Mint látjuk, ez nem elég. Európában, különösen az egészségügy területén nagy arányú a pénzügyi befektetők és értelmiségi csoportok, valamint a kutatásfejlesztők kivonulása főleg Észak-Amerikába, valamint Ázsiába - mondta a professzor.
2005-ben volt a piacon egy új, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) által jóváhagyott rákellenes készítmény, melyet egy európai székhelyű gyógyszercég gyártott. Látható, hogy ez egy igen kritikus időszak az európai rákkutatás életében, ezért igen erőteljes összefogásra van szükség, hogy fenntartsuk pozíciónkat és bizonyítsuk azt a nemzetközi piacon - hangsúlyozta Peter Boyle.
(Forrás: Híradó)
(Forrás: Híradó)
|
Kapcsolódó cikkek 
