A félelmekről

„A szorongás rejtett hajlam; tartalomra váró, üres forma.
Ha tartalommal töltjük meg, a szorongás félelemmé változik át.”

Pierre Nannoni


A neurózisok kialakulásának alapja a szorongás. A külvilág közvetlen fenyegetettségeire a félem a válasz. A belülről fenyegető veszélyekre – amelyek a fantázia, a tudatos vagy tudattalan gondolatvilág útján jönnek létre – a szorongás érzete figyelmeztet.

hirdetés



Freud szerint a valós szorongás lényegében azonos a félelemmel, vagyis nem más, mint a valóságban bekövetkező veszélyek előrejelzése. Szerinte ettől különbözik az úgynevezett neurotikus szorongás. Betegségről akkor beszélhetünk, ha a szorongás függetlenedik a realitástól, a valódi veszélyhelyzettől. Ezt az állapotot a szorongás intenzív, mindent eldöntő jelenléte jellemzi.


A szorongásos betegségeket a következőképpen csoportosítják:

1. Pánikbetegség agrofóbiával vagy anélkül.
2. Agrofóbia (pánikbetegség nélkül)
3. Szociális fóbia (szerepléstől, nyilvános társasági helyzettől való félelem.)
4. Egyszerű fóbia (póktól, kígyótól, kutyáktól, lótól stb.)
5. Állandó szorongásos betegség (generalizált szorongás)
6. Poszttraumás stresszbetegség (sokszerű lelki sérülés okozta visszatérő szorongás).


Mit nevezünk fóbiának?

Ez a betegség olyan szorongás, mely csak különleges helyzetben jelentkezik. A neve (phobos: menekülés, rettegés) jelzi, hogy a beteg valójában menekül a szorongástól és a helytől, mely ezt kiváltja. A fóbia olyan páni félelem, amely a gondolkodás képességétől is megfosztja az embert. Ha például sziklaszirt szélén állunk, a lezuhanástól való félelem realitásérzékre vall. A magasságtól való pánikszerű félelem azonban már akadálya lehet annak, hogy valaki, mondjuk, magas épületben dolgozzék, vagy a hegyekben nyaraljon. A fóbia akkor is áthatja az egyén gondolatait, ha az illető tudja, hogy félelme alaptalan.


Mennyire gyakoriak a fóbiák?

A fóbiának több száz fajtáját ismerjük, s 10-20 ember közül egy szenved valamelyiktől.

A fóbiákat három fő csoportra osztják.

A leggyakoribb az agrofóbia: a nyílt terektől, a tömegtől való szorongás, amely tulajdonképpen többféle félelem együttese. A fóbiák miatt segítségért folyamodók 60%-a szenved agrofóbiában, melynek fő tünete a nem biztonságosnak vélt helyeken jelentkező pánikérzés. Mivel az agrofóbiások félnek kimozdulni otthonukból, autót vezetni, sőt még a boltba lemenni is, sokan közülük valósággal remeteéletet élnek. Egy agrofóbiás beteg, aki kénytelen volt kimozdulni otthonról, elmondta, hogy „keze hideggé és nyirkossá vált, térde reszketett, izmai megfájdultak, szeme elhomályosodott, s egész testében izzadni kezdett”. A pánikállapotnak ezek a jellegzetes tünetei mindenfajta fóbiára jellemzők.

Vannak egyszerű fóbiák és társas fóbiák.

Általánosságban az egyszerű fóbiák egy adott dologhoz vagy valamilyen speciális tevékenységhez kapcsolódnak. Az előbbiek közül említést érdemel a kígyóktól, az esőtől, a repüléstől és a madaraktól való kóros félelem. Nikola Tesla, a híres feltaláló például a kórokozóktól rettegett, és sohasem használt zsebkendőt vagy szalvétát kétszer, ezért étkezésnél mindig több tucat szalvétára volt szüksége.

A társas fóbia alapja a társas helyzetben bekövetkező megalázástól való rettegés. A leggyakoribb a nyilvános beszédtől való félelem, de ugyanígy kóros szorongást válthatnak ki egyesekben a közös étkezések, a nyilvános illemhelyek, a másik nemmel való kapcsolatfelvétel vagy az idegenekkel való találkozás, akadályozva a kérdéses tevékenységgel. Ráadásul a társas fóbiák gyakran valóban rossz szereplést eredményeznek, igazolva az eredeti félelem létjogosultságát.


Van-e összefüggés a fóbiák és a szenvedélybetegségek között?

A fóbiások egy része – mintegy 20%-uk – alkohollal próbálja elnyomni szorongását. Egy alkoholisták körében végzett újabb felmérés azt mutatta, hogy közöttük a férfiak 25%-ának és a nők 17%-ának volt valamilyen társas fóbiája. A dohányzásról leszokni próbálók gyakran állítják, hogy a társas érintkezés cigaretta nélkül félelmet gerjeszt bennük. Az sem ritka jelenség, hogy az emberek a közszereplés kudarcától – a „leégéstől” – való félelmüket nyugtatókkal igyekeznek leküzdeni.


Mi lehet a pánikreakciók oka?

Sok kutató szerint a fóbiák kialakulása részben valamilyen nyomasztó élményben gyökerezik. Akit gyermekkorában kutya támadott meg, az esetleg egész életén át retteg a kutyáktól. Aki már élt át autóbalesetet, azt az autózás puszta gondolatára is páni félelem foghatja el.

Ám nem mindenkinél alakul ki fóbia, akinek valamilyen szörnyű élményben volt része. A jelek szerint egyes fóbiák családon belül továbbadódnak, bár genetikai öröklődésükre alig van bizonyíték. A kígyóktól vagy a pókoktól való kóros rettegést alkalmasint a szülőktől is meg lehet tanulni.
A szülőknek azonban nem kell attól tartaniuk, hogy gyermekük félelmei kivétel nélkül fóbiába torkollanak. A legtöbb gyermeknek vannak indokolatlan félelmei, de ezeket kinövik. A múló gyermekkori szorongások közzé tartozik a sötétségtől és az egyedülléttől való félelem.


Legyőzhetők-e a fóbiák?

A magukat kezeltetni kívánó fóbiásoknak jó esélyük van arra, hogy megszabaduljanak szorongásaiktól. A pszichológusok által alkalmazott többféle módszer mind láttatja, érezteti a beteggel: a rettegett dologban nincs semmi félelmetes.

Az egyik kezelési mód a deszenzibilizálás ( az érzékenység csökkentése), melynek során a pszichológus megtanítja a beteget utasításra ellazulni. A pácienst először arra ösztönzik, hogy próbáljon meg képzeletben szembenézni a rettegést kiváltó helyzettel, majd fokozatosan eljuttatják arra a pontra, ahol a valóságban is szembesül félelmével. A klausztrofóbia ( a bezártságtól való rettegés) kezelése során például elsőként egy lift belsejét ábrázoló képet mutatnak neki, majd megkérik, képzelje magát a liftbe. A következő lépésben a terapeuta egy közös liftezésre invitálja betegét.

Egy másik módszer a modellezés: a páciens embereket láthat a számára rettegett helyzetben. A szorongást kiváltó szituációban – például létramászás közben vagy tömegben elvegyülve – normálisan és ésszerűen viselkedő emberek látványa sokszor mérsékli a fóbiát.

(Forrás: A lélek és az értelem ABC-je)

Kapcsolódó cikkek:


A félelembe temetkezett fivérek
A szorongásról
A pánikról
A pánikroham testi és lelki tünetei
Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés