(Antigén = baktérium, vírus, káros idegen anyag, meg nem emésztett fehérje, stb.) Kétféle védekezõ mechanizmusra képes: vagy általános védelmi, vagy egyedi és kizárólag egy bizonyos antigén ellen. Az életünk során különféle fertõzésekkel találkozva immunis védelmet alakít ki ellenük külön-külön.

Csecsemõknél amíg az immunrendszer még javában formálódik, az immun-védelmet az anyatejben levõ anyagok szolgáltatják. Kisbabáknál míg az emésztõ rendszer még fejlõdik, az ilyen ételek mint müzli, pasztörözött tehéntej, tojás stb. a babáknál fehérvérűség, cukorbetegség és maradandó allergia okozója lehet, akiknél késõbb az élet során, ha a rossz emésztés ismét bejuttat megemésztetlen ugyanilyen étel anyagokat a véráramba, akkor ahelyett hogy a védekezõ enzimek és fehérvérsejtek felfalnák ezeket, akadálytalanul keringenek allergiás reakciókat váltva ki.


Gyengítõ negatív tényezõk
Ezekkel szinte mindenki tisztában van, ennek ellenére alig van valaki aki tesz ellenük valamit is. Az immunrendszer képessége függ az általános egészség és fizikai fitness mértékétõl, az egészséges életmódtól, táplálkozástól, káros szenvedélyektõl, de ezektõl függetlenül az ellenálló képesség nagymértékben lecsökken a negatív gondolkodásmód, zaklatott életvitel, túlhajszoltság és stressz miatt. A sort lehetne folytatni környezeti és munkahelyi ártalmakkal túlhajszolva az immunrendszert, ideértve lég-, víz-, ételszennyezõdéseket, sugárzásokat (például röntgen-felvételek, tévé és computer monitor, mikrohullámú sütõ, mobil telefon) stb.

Az immunizáció, védõoltás szükséges-e vagy sem?
Az eredeti alapindíték valóban logikusnak tűnik: mesterségesen védelmet kelteni bizonyos betegség-mikróbák ellen azok legyengített formájából, emberi vagy állati közegébõl készített oltóanyag közvetlenül a szervezetbe való juttatásával. Azaz ha védõoltás létezik valamilyen betegségre, akkor az elkerülhetõ lenne így. A vizsgálati eredmények viszont megcáfolják ezt a feltételezést. Számos orvos, tudós, szülõ a védõoltás ellen van, akik szerint az immunrendszer megerõsitése kell és nem pedig a veszélyes mellékhatásokat is kiváltható és többnyire haszontalan oltások. Újabban perek folynak a védõoltások által keltett mellékhatások miatt.

Immunterápia
Az immunterápia mesterséges beavatkozással próbálja befolyásolni a betegség lefolyását, miután a betegség már bekerült a szervezetbe. Bizonyos, vérbõl, vizeletbõl stb készített oltóanyag a szervezetbe való juttatásával akarják gerjeszteni a védelmi reagálást. Az eredmények meglehetõsen kiábrándítóak. De vajon miért? A válasz ott kereshetõ, hogy ha a szervezet önmagától nem, vagy alig képes védelmi reakciókra, akkor mesterségesen felingerelve sem lesz erre képes. Azaz egy gyenge immunrendszer ettõl még gyenge marad.

Nem a betegség a hibás, hanem a rossz életmód, toxikusság, táplálkozás, kevés testmozgás, napfény hiánya, stressz. Ezek kölcsönösen egymásra épülõ tényezõk, azaz minden egyes tényezõt ki kell korrigálni ha a teljes felerõsödést akarjuk elérni. Az immunrendszer képes regenerálódni a testtel együtt. Ne vágyjon csodaszerre, ha az Ön életmódja nem ilyen, mert ugyanoda fog visszajutni. Vannak ugyan immunrendszert erõsítõ szerek, terápiák, de ezek hatásfokai a helyes életvitel mellett eltörpülnek és legtöbbször csak bizonyos ideig hatnak.

Számos orvos, szakértõ azon a véleményen van, hogy a rák és szinte minden betegség egy egészséges szervezetben nem tud megjelenni.
Egy korai német orvos, dr. Josef Issels szerint a betegség valójában csak a legyengült immunrendszer jele és a hagyományos, csakis a beteg testrészre irányuló kezelés eleve kudarcra van ítélve. Az egész testet és azáltal az immunrendszert kell megerõsíteni.

Rák-betegség
Nagyon sok beszámoló van rákból való teljes felépülésre. Ennek az esélye 3 fõ tényezõtõl függ: