A műsorvezető D. Bányász Gergő: Érdemes figyelni. Minden jelre érdemes, sőt figyelni is kell. A bőrrák ugyanis kezelhető, gyógyítható. Persze csak akkor, ha időben lépünk. Figyeljük a bőrünket! Apró folt, kis pötty, mintha egy pók lábnyomát látnánk. 40 éve kutatják a bőrrák ellenszerét, talán most magyar kutatók megtalálják.
(A melanómáról cikk olvasható
itt.)- R.: Hát igen. Visszavonhatatlanul itt a nyár. Már kora déután sokan napoztak a Maritszigeten. A nap szerelmesei ezekre a percekre vártak. Pedig önmagunk barnítása egyben önmagunk halálos ítéletét is magában rejtheti, mert az örömbe rendszerint üröm is keveredik. De erről kicsit később. A barnuláshoz vezető úton mindenki más módszerre esküszik.
- Név nélkül: Akármit kennek magukra rondák és ne is egészséges már a bőrnek, az a legfontosabb, hogy tisztán megfürödni és akkor a bőr rendben van.
- R.: Keni magát valamilyen krémmel?
- Név nélkül: Nem.
- R.: És eddig még megúszta?
- Név nélkül: Meg.
- R.: Nem véletlen a kérdés, hiszen délután 2-kor voltunk kint a szigeten, amikro a legjobban sütött a nap. Az erős sugarak ellen nem védekezni pedig, legalábbis a több éves intelem szerint, felelőtlenség. A lányok már kevésbé kockázatvállalk, bár nem nagyon idegesítik magukat.
- Név nélkül: Kimegyek az utcára, ott is érhet a nap. Ebből a szempontból.
- R.: De a legmelegebb időszakban napoztok és ettől mindig óvnak az orvosok, pl. a szakemberek.
- Név nélkül: Igen, csak vízparton vagyunk 15 faktoros krémünk van, kit érdekel, valamiben meg kell halni, nem?
- R.: És, hogy ez mennyire nem vicc, azt a már említett üröm szemlélteti. Az ultraviola sugárzástól ugyanis számos bőrráktípus kialakulhat. A legtöbb nem jár áttéttel, viszonylag könnyen gyógyítható, de kivétel, mint mindig, ezek között is van.
- Dr. Mónos Zsuzsa, bőrgyógyász, klinikai onkológus: A melanoma a korai stádiumon nagyon gyorsan túlesik, és utána már bizony nyirokcsomóba és egyéb belső szervekbe áttétet ad. És halállal végződik. Hát ezt nagyon komolyan kell venni. Sajnos a 20-25-30 közötti betegeknél a leggyakoribb halálozási ok a melanoma.
- R.: És mindegy, hogy szolizik vagy napozik az ember. Mindkettő veszélyes lehet. Sőt, a szolárium még inkább kedvez a melanomának, mert sugarainak 99 %-a ultraviola-A, vagyis éppen az, ami a melanoma kialakulását leginkább elősegítheti. Kutatók éjt nappallá téve keresik a megoldást a bőrrák gyógyítására és ez all persze a magyar szakemberek sem lehetnek kivételek. Akik egy kicsit más módszerrel keresik a megoldást a melanoma, emlékeznek, az egyik legveszélyesebb típus gyógyítására. Abban bíznak, hogy most rátaláltak az egyik olyan génre, ami segíté a tumornak a szervezetbe becsapásában, merthogy gyakorlatilag erről van szó.
- Dr. Pós Zoltán, egyetemi tanársegéd, Semmelweis Egyetem: A legtöbb tumor esetében egy úgynevezett lokális immunszupreszió alakul ki, ez annyit jelent, hogy helyben a tumor megakadályozza a vele szemben kialakuló immunválaszok lefolyását. Módosítja, manipulálja azokat, beleszól abba, hogy ez hogyan zajoljon le. És ezek a kutatások pontosan azt célozzák, hogy az immun válaszokat felerősítsék, pontosabban egy helyes mederbe tereljék, tehát, hogy a tumor által alkalmazott trükköket kicselezzék.
- R.: Ha a kutatók valóban megtalálták a felelőst, akkor is még sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy gyorsan és egyszerűen lehessen gyógyítani a bőrrákot. Addig pedig fő az elővigyázatosság. Hiszen évente csaknem 60 ezren halnak meg bőrrákban világszerte.
- Mv.: A halálos bőrrák elleni védekezéshez visz közelebb az a nemzetközi jelentőségű felfedezés, amelyről a napokban számoltak be a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézetének munkatársai egy firenzei konferencián.
Az Este vendége Falus András, az intézet vezetője, jó estét kívánok! Valóban becsapják az emberi szervezetet? Vagy valóban csak úgy lehetett célt érni ebben a kérdésben, hogyha becsapják az emberi szervezetet?
- Falus András, SOTE Immunbiológiai Intézetének vezetője: Azt is lehet mondani, így is meg lehet fogalmazni. Tulajdonképpen minden rák és minden rákos sejt az immunrendszer céltáblája, és a jól működő immunrendszer hang és zaj nélkül, észrevétlenül azt el tudja távolítani, mielőtt a ráksejt a rosszindulatú sejt megnőne. Amikor már megnő a tumor, akkor már valahogy becsapta az immunrendszert, ezért tulajdonképpen két dologról van szó, amikor a rák pl. a melanoma megközelítéséről beszélünk. Az első az, hogy miért nő meg a tumor, a második az, hogy miért nem veszi észre azt az immunrendszer. Mi évek óta folytatunk ilyen kutatást, tehát ez nem egy új fejlemény. Csak most talán átlépett a tudományos kutatás egy határt, az a fiatalember egyik kitünő fiatal munkatársam és többen az intézetben, aki megszólalt, pl. azzal foglalkozik, hogy van egy olyan gén, ami eredményeképpen a hisztamin nevű anyag nagyon fokozottan keletkezik a melanomában.
- Mv.: A hisztamin az, ha jól tudom, akkor az a szer, amit, ha orvosnál jártunk, akkor eddig a csalánkiütés meg az asztmára adnak.
- F.A.: Így van.
- Mv.: Hogy kerül most akkor ide?
- F.A.: Így van, allergia, mert az a jéghegy csúcsa, de a jéghegynek nemcsak csúcsa van, hanem a jéghegynak nagy tömege van, úgy tűnik, hogy a hisztamin és nagyon sok más ilyen jellegű kis molekulasúlyú anyag részt vesz abban, hogy a tumor megnőjön, illetve ez is egy kettős, nagyon bonyolult kérdés, bizonyos hatásaival csökkentheti a tumor növekedését, bizonyos hatásaiban emelheti. A dolog nem fehér és fekete.
- Mv.: Elnézést, kanyarodjuk vissza egy előbbi mondatához egy pillanatra, azt mondta, hogy nem veszi észre a szervezet.
- F.A.: Igen.
- Mv.: Miért nem veszi észre a szervezet?
- F.A.: Ez az érem másik oldala az, hogy az immunrendszert becsapja a tumor, pl. úgy csapja be, hogy hisztamint termel, és azok az immunrendszernek az az ága erősödik meg, ami nem a tumor elpusztítására, hanem éppen, hogy az azzal való együttműködésre ad lehetőséget. Tehát fantasztikus ügyes a tumor, tehát ő becsaja az immunrendszert, trükköket alkalmaz, ez olyan mint egy háború, egy nagyon ügyes álruhákkal, cselekkel, átverésekkel teli háború. Ahol ezúttal sajnos a tumor győz és csapja be az immunrendszert. A hisztamin esetében olyan stimulust ad, ami Zoltán is említett a bejátszásban, az immunrendszernek, amely miatt egy rossz mederbe terelődik az immunválasz. Mi azt próbáljuk egérkísérletekben, ezt hangsúlyozom...
- Mv.:...ezt akartam kérdezni, hogy kiken kísérleteznek, mert az eddigi szavaiból az derült ki, vagy derülhetett ki, hogyha nagyon feketén és fehéren akarom fogalmazni, hogy tulajdonképpen már nemcsak látják az alagút végét, hanem a fény is megjelent, tehát megvan a megoldás.
- F.A.: Igen, a fény az egy jó néhány éve látszik, csak nagyon nehéz eljutni addig hogy ez valódi emberi gyógyszerré váljék. Ennek a bulvár megfogalmazás mindig nagyon veszélyes.
- Mv.: Akkor hadd kérdezzem úgy, hogy az egeker hogyan reagáltak?
- F.A.: Nem teljes igazság, nagyon sok emberi melanomával is foglalkozunk, ugye a megváltozott, tehát a bőrön lévő anyajegyek, amik megnőnek, megváltoznak azokat a bőrgyógyász leveszi, nagyon gyorsan le kell, hogy vegye, és ezt esetleg mi megkapjuk és ezzel kísérletezhetünk, in vitro, csőben, tehát a beteget természetesen nem érintő módon. Ugyanakkor modellként egereket tudunk létrehozni, amelyekben ezek a melanoma megnőhet ugyanúgy, mint az emberben. És ezzel már kísérleteket is végezhetünk.
- Mv.: Jól reagáltak az egerek?
- F.A.: Arra jöttünk rá és pont ezen a firenzei kongresszuson ketten is ezt mondták el elég jelentős sikerrel, hogyha megtanítjuk az immunrendszert bemutatni, nem elleplezni, eltakarni, hanem bemutatni ezeket a melanoma célpontokat, akkor az immunrendszer, idézőjelben a homlokára csap és azt mondja, hogy hoppá, ezt nekem bántanom kell és akkor tud ellene védekezni. Igen, nagyon jól reagálnak az egerek, tehát van valami remény és fény az alagút végén.
- Mv.: azt, hogy az emberi szervezet nem veszi észre, az egy dolog, és ezek szerint érhető is, és van magyarázata. De azt, hogy az ember nem veszi észre, annak mi az oka?
- F.A.: Úgy érti, hogy?
- Mv.: Mit kell néznünk magunkon ahhoz, hogy időben orvoshoz tudjunk fordulni.
- F.A.: Igen, ez egy nagyon fontos kérdés, minden megváltozott, én nem orvosként végzem ezeket a kísérleteket, hanem kutató biológusként, tehát a bőrgyógyász barátaim, szakemberek azt mondják, hogy minden megváltozott anyajegyre, megnőtt, színe változott, esetleg vérző anyajegyre figyelni kell, most ez nem egyszerű, tudniillik az ember általában egyedül szokott zuhanyozni és a hátát ritkán látja, a hajas fejbőrét ritkán tanulmányozza, tehát és nagyo gyakran a felső testen és ahogy mondják a bőrgyógyászok és a hajas fejbőrön van ez. De felkaron, mellkason és különösen nagy napozások után bizony ez a veszély fennáll. Nagyon-nagyon fontos, életmentő lehet, bőrgyógyászhoz fordulni. Az esetek nagy részében ártatlan dologról van szó, de jobb félni, mint megijedni.
- Mv.: Professzor úr, köszönöm szépen, még találkozunk.
(Forrás: Az Este/híradó)
Rákkutatás eredményei 
