Az utóbbi évtizedekben a kutatások révén elérhetővé vált, hogy bizonyos daganatokat gének szintjén tanulmányozzanak, így lehetségessé vált a molekulárisan célzott gyógyszerek kifejlesztése. A célzott terápiás szerek általában kevés mellékhatást okoznak, met a kemoterápiával ellentétben oki kezelést jelentenek. Azonban pontos mechanizmusuk szerint csak akkor hatékonyak, ha a célba vett kóros gén tényleg megtalálható a beteg daganatos szöveteiben.

A Semmelweis Egyetem Kooperációs Kutatóközpont (KKK) három éve alakult meg, célja pedig a hazai biotechnológiai ipar részvételével gyógyszerkutatás végzése és diagnosztikai eljárások kifejlesztése. Az intézmény kutatói három év alatt 43 publikációt tettek közzé és 17 szabadalmi leírást nyújtottak be. Új, hatékony gátló vegyületeket fejlesztettek ki 10 új biológiai daganat célpont ellen. Három olyan hatóanyag kifejlesztése fűződik nevükhöz, mely, melyek neurogén gyulladások csökkentésére alkalmas.

Jelenleg Magyarországon évente 6500 új tüdőrákos beteget diagnosztizálnka. A betegek 80 százaléka az ismertetett szövettani csoportba tartozik, ezek 5-10 százalékánál kimutatható a mutáció. Ami azt jelenti, hogy 250-300 betegnél lehet ezen szert eredményesen alkalmazni. Ezért a kutatócsapat szerint fontos, hogy az orvosok pozitívan álljanak hozzá az ügyhöz. Jelenleg a kezelést egyedi elbírálás alapján engedélyezi az OGYI, így a betegek OEP támogatással élvezhetik a kezelést. Lehetőség van egyéni importra is, ez esetben viszont az egy havi gyógyszer adag 6-700 ezer forintot tenne ki.

Emellett 15 ezer biológiai eredményt tartalmazó integrált számítógépes adatbázist is kiépítettek, valamint egy hatás-szerkezettani vizsgálatokra alkalmazható programot. A KKK egyik legfontosabb daganatellenes hatás szempontjából fontos célgénje az EGFR - hám növekedési faktor receptor - molekula. Ez egy olyan sejtfelszíni növekedési faktor receptor fehérje, mely fokozza a sejtosztódást és a sejtek életképességét. Mivel sok tumorban - a tüdőrákban is - nagy mennyiségben van jelen ez a fehérje, felmerült, hogy az EGFR célzott gyógyszeres gátlása daganatellenes hatást eredményezne-e. Ezek közül eddig két szer jutott el a klinikai kipróbálásig, az egyiket engedélyezték az USÁ-ban 2003 elején. Ugyanakkor az év végére kiderült, hogy az eljárás csak a betegek kis hányadánál hatékony, az EGFR gén jelenléte nem jelentett sikert.

Ekkor megkezdődött a kutatás itthon is. A KKK csapata az EGFR fehérjét rekombináns géntechnológiával állította elő, emellett létrehozott biokémiai tesztrendszereket, melyekkel a gén működését vizsgálni lehet, így a mérnökök újabb EGFR gátló vegyületeket fejlesztettek ki. Az EGFR gén in vivo, azaz emberi daganatokban történő vizsgálatára alkalmas diagnosztikai eljárásokat is beállították, sőt, immunohisztokémiai és fluoreszcens in situ hibridizációval (FISH) is dolgoznak.

2004 májusában egy amerikai csapat bejelentette, hogy az EGFR génnel rendelkező tüdőrákos betegeknél nemcsak jelen van a fehérje, de még mutálódott is. Ezen szerkezeti eltérés miatt az ilyen betegek jól reagálnak a kezelésre. Az EGFR génnek ezen mutációja százalékosan gyakrabban fordul elő az ázsiai betegekben - 50 százalék - a nőben és a nem dohányzókban. Például amerikai betegekben 1-2 százalékban fordul elő, míg Japánban a nem dohányzó tüdőrákos nők fele hordozta a gént, ami azt jelenti, hogy genetikai háttér és környezeti hatás is közrejátszhat a kóros gén kialakulásában. Mindez valószínűleg azt is jelenti, hogy az EGFR gén mutációja miatt kialakuló ráktípusok esetén, és csak ezek esetén a gátló terápia működik.

A gén mutációjának kimutatása igen összetett és nehéz molekuláris diagnosztikát követel. Dr. Peták István a Prof. Dr. Kopper László által vezetett SOTE I. patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa a Kooperációs Kutatóközpont egyik vezetője. Dr. Pintér Ferenc PhD hallgatóval azonnal megkezdte a vizsgálati módszer kifejlesztését. Ennek során sikerült egy hatékonyabb és megbízhatóbb technológiát kifejleszteni, ami szabadalmaztatás előtt áll. Az EGFR gátlóval kezelt tüdőrákos betegnél - agyi áttétekkel - ki lehetett mutatni a mutációt. A EGFR mutációjának diagnosztikus kimutatására még csak nagyon kevés helyen van mód. Mostanáig 10 betegben vizsgálták meg az EGFR gént. A sikeres vizsgálati arány 75 százalék.

A KKK csapatának célja, hogy informálja a magyar lakosságot a tüdőrák eme bizonyos fajtájának lehetséges kezelési módjára. A számadatok hiányában a becslések szerint Magyarországon a tüdőrákosok 10 százaléka EGFR mutációval rendelkezik. A tüdőrák azon fajtájának, minek e kezelése EGFR gátlókkal szóba jöhet évente 6300 beteg. Ezek közül a nem operálható betegek aránya 75 százalék. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, körülbelül 2-300 betegnek lehet szükséges EGFR gátló kezelésre.

Az EGFR gén mutáció diagnosztikai módszerének új, hatékony módjának kifejlesztése mellett felfedezte a csapat, hogy a mutáns gén megsokszorozódott a beteg esetében. Ezzel elsőként sikerült kimutatni, hogy a gén a tüdőrákosok ezen típusánál sokszorozódhat , és ezért ezen daganatokat nagyon jól lehet kezelni a EGFR gátlókkal. Ezeket a betegeket a mutáció vizsgálatot kiegészítő, génsokszorozódást kimutató FISH vizsgálattal lehet azonosítani.

A KKK betege a kezelés megkezdésekor agyi áttétekkel rendelkezett. Nyolc héttel a gátló tabletta szedése után ezek az áttétek gyakorlatilag felszívódtak. A beteg egy éve tünetmentes. Az új eljárás egyik előnye, hogy korábbi szövetmintákból is ki tudja vonni a DNS-t, melynek segítségével meg lehet állapítani, hogy a betegnél jelen van-e a mutáns gén - mondta Dr. Peták István.

Dr. Kopper László professzor elmondta, hogy az intézmény egyik fő célja a különféle daganatok genetikai szerkezetének feltérképezése, a génhibák felfedezése, mellyel valóra válhat az oki kezelés.

A diagnosztika egyik alapja a célmolekulák felkutatása. A jeltovábbítási terápia 10-15 évvel ezelőtt került az érdeklődés középpontjába. A cél a sejtközötti kommunikációs zavar lokalizálása és kezelése. Jeltovábbítási zavar esetén a sejtek csak külső jelre osztódnak, a feladata ezen jel felkutatása - mondta Dr. Kéri György. A kulcsmolekulák közé tartoznak a kinázok, az emberi genom kb. 500 kinázt tartalmaz, ebből 130-at már azonosítottak és 83 ellen már vannak gátló szerek, amik azonban nem gyógyszerek. Ha sikerül a kináz enzimek molekuláit azonosítani és gátolni, akkor egyénre szabott terápiát lehet kifejleszteni.

A betegek vizsgálatát szakorvos kérheti, ha a molekuláris diagnosztika igazolja a mutációt, akkor az OGYI engedélyét kell kérni a gyógyszer behozatalára, ezt minden betegnél külön meg kell tenni, de ezzel az eljárással a kezelés OEP támogatott. Az engedélyeztetési eljárást három havonta szakmai dokumentációval és a diagnosztika eredményeivel kell újból végigjárni.

Mivel a kezelés igen drága egyelőre csak azokat a betegeket érdemes és lehet kezelni, akiknél az EGFR mutáció kimutatható. A vizsgálat elvégzését szövettani mintákból kérheti a szakorvos az I. Patológia és Kísérleti Rákkutató Intézetben.

(Forrás: hirado.hu)

Rák ellen tudástár gyógymódokkal
Akik legyőzték a rákot
Egészséges életmód
Egészséges receptek