|
| Személyre szabott gyógyszerekkel gyógyíthatóvá válhat a rák, az asztma és az epilepszia |
|
Részlet az Este c. műsorból
|
|
hirdetés
- Mv.: Világszenzációnak számító hazai bejelentés. Személyre szabott gyógyszerekkel gyógyítható, sőt akár megelőzhető a rák, az asztma és az epilepszia. Nézzük.
- R.: Budapest, Nagyvárad tér 4. A monumentális szocreál toronyban olyan kísérletek zajlanak éppen, amelyek - és ez túlzás nélkül állítható - új alapokra helyezhetik az orvostudományt. A folyamat lelke itt zajlik a génlaborban, ahol már jól tudják, az, amit eddig a genetikáról tudtunk nem egészen igaz. Három éve örömmámorban úszott a világ tudóstársadalma, ekkor alkották meg az emer teljes géntérképét, vagyis ekkor sikerült modellezni az embert a maga teljességében. Legalábbis akkor ezt hitték. Volt ugyanis néhány zavaró tényező. Egyrészt zavarba ejtően kevés gént találtak, másrészt arra jutottak, hogy az eredmény alig 0,1 %-ban különbözik a csimpánzétól. Ugyanakkor hiába keresték az Alzheimerért, a Parkinson-kórért, vagy az izomsorvadásért felelős géneket, nem találtak semmit. Most kiderült, rossz helyen keresték. A hiba a DNS-lánc értelmezésében volt. A DNS tartalmazza azokat a géneket, amelyekről azt tartották a tudósok, hogy ez hordozza az emberi tulajdonságokat. A DNS többi részére eddig ügyet sem vetettek, ez volt az úgynevezett hulladék DNS. Most azonban rájöttek, hogy a hulladék adott esetben több információt is tartalmazhat, mint a teljes gének, csak eddig fogalmuk sem volt a tudósoknak, hogyan értelmezhetnék. A megoldást a matematika szállította. Pelionisz András biofizikus jött rá hogy az a bizonyos hulladék DNS egyátalán nem összevissza rendeződik, ahogy eddig gondolták, hanem az úgynevezett fraktálgeometria szabályai szerint. Ez egyébként a természet által egyik leggyakrabban használt forma, ezt a mintát veszi fel pl. a falevél erezete. Pelionisz szerint, ha rájönnek, hogy a hulladékgének milyen információt tartalmaznak, akkor több, ma még gyógyíthatatlan betegség gyógyíthatóvá válik. A Kaliforniában élő tudós úgy gondolja, hogy a további kutatások egyenesen Magyarországra vannak szabva, mivel elsősorban informatikai hátteret igényelnek, nem pedig a jóval költségesebb biológiai kutatásokat. A kutatások központja tehát itt van a Nagyvárad téren, jelen pillanatban ezt figyeli az egész tudományos világ. Ha ugyanis sikerrel járnak, megtudhatják melyik betegségért milyen DNS információ tehető felelőssé, és a jövőben ennek alapján akár olyan gyógyszereket is kifejleszthetnek, amelyek egyenesen a gének szintjén orvosolják a problémákat.
- Mv.: És akkor a Nagyvárad térről itt van Falus András immonológus, jó estét kívánok. Mennyire értékes ez a hulladék valójában? Mennyire szenzációs ez a felfedezés professzor úr?
- Falus András, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője: : Mindenesetre sokkal értékesebb, mint gondoltuk, eddig azért neveztük hulladéknak, mert nem tudtuk mi a funkciója. Ez úgy jellemző az emberi gondolkodásra, amiről nem tudjuk micsoda azt jobb elfelejteni, vagy feleslegesnek tartani. De nyilvánvaló volt, hogy ez nem így van hiszen a génállományunk, a genetikai állományunk 98 %-áról vagy még többről van szó, nem létezik, hogy minden egyes sejtünk visz magával ennyi ballasztanyagot, valami funkciójának kell lennie. Nem láttuk eddig, hogy ezek mit csinálnak. Az úgynevezett gének és ezzel foglalkozik a genetika, a gének tudománya az eddig csak ezzel az 1,3 %-kal foglalkozott. A csak az nem azt jelenti, hogy ezek nem jelentősek, csak olyan ez mint egy nagyon jól szabályozott készülék, egy televíziós készülék, aminek nem ismerjük, hogy hol vannak a szabályozógombjai, csak úgy be tudjuk kapcsolni.
- Mv.: Tulajdonképpen akkor most már azért ismerik, hogy hol vannak ezek a bizonyos szabályozógombok, vagy legalábbis sejtik.
- F.A.: Elkezdtük megismerni, most indult ez a történet, az derült ki, hogy olyan szabályozó mechanizmusok létezik, olyan finom tuningok, finom beállítások működnek, amiről eddig fogalmunk sem volt. És a legtöbbről most sincs fogalmunk, csak látunk különleges rejtjeleket eldugva, ezeket vettük észre, ezekben a betűkben, Nekem eszembe jut az a film, ami az Egy csodálatos elme film volt, ahol egy emberről, egy tudósról van szó, aki azt vizionálja, hogy a falon lát betűket, betűsorozatokat, amik teljesen értelmetlenek és hirtelen megvilágosodik egy-egy szó benne és ő látja azt z elrejtett kódot, mindenféle ellenségképnek, ellenségnek az üzenetét. Na ilyen kódokat...
- Mv.:...meg látott különböző embereket...
- F.A.:...meg különböző embereket is, csak a szövegben ő fedezte fel ezeket a bizonyos jeleket. Olyan, mintha egy szövegben a szavak között nem lennének szünetek, és össze lenne tolva, az embernek figyelnie kell, még, ha a saját nyelvéről is van szó, hogy megtalálja. Na ilyen rejtjeleket találunk, találtak egyre többet meg ebben a hatalmas 98,7 %-nyi részben.
- Mv.: De a szövegértelmezésnek most egészen az elején állnak, hol lesz ennek a szövegértelmezésnek a vége, olyan értelemben, hogy mikor lehet azt mondani, hogy akkor most már tudjuk, hogy pl. a különböző allergiárét, vagy egyéb betegségekért melyik az a DNS-részlet, vagy az a kód, ami felel és mondjuk azt lehet egy kicsit szabályozni, állítani rajta?
- F.A.: Igen, az az érdekes, hogy anélkül, hogy a mechanizmust, tehát a működést tudnánk, már lehet használni ezeket az információkat, ebben a hatalmas genomban rengeteg betűhiba van, maradva a nyelvészeti metaforánál, és ezek a sajtóhibák néha jelentősek, néha nem olyan jelentősek, de, ha együtt nézzük az összeset, akkor rendkívül érdekes mintázatoknak a kapcsolatát vették észre betegségekkel. Van egy csomó rák, pl. a pajzsmirigyrák, a vastagbélrák, vagy olyan betegségek, mint pl. az asztma, mi is ezzel foglalkozunk elsősorban, ahol ezek az eddig értelmet nem tulajdonított valamik, ezek a mintázatok nyáron úgy nevezték el, hogy piknonok, ezek olyan jelentést hordoznak, ami összefüggésben van betegségekkel, még nem tudjuk, hogy...
- Mv.:...bocsánat, hogy jól értsem, akkor ez azt jelenti, hogy mondjuk vizsgáltak több rákos beteget, nézték a DNS-láncukat és kiderült az önök számára, illetve a kutatócsoport számára, hogy ugyanazok a kis betűegyvelegek megtalálhatók többszörösen azoknál az embereknél, akik ezekben a betegségekben szenvednek?
- F.A.: Többszörösen vagy más mintázatba, másféle módon, és ezek nem gének, tehát nem fehérjéket kódolnak, ott vannak, tehát megtalálták a kapcsolatot, szignifikáns, mondjuk tehát biztosan nem a véletlen általi kapcsolatot, még nem tudjuk, hogy mit csinálnak, de biztosan asszociálnak pl. az Alzheimer-kórra, pl. a Parkinson-kórra, ilyeneket találtak, izombetegségekkel, és mondom nagyon sok rákkal.
- Mv.: Még nem tudják azt mondja, hogy mit csinálnak, ön szerint ismerve a tudomány jelenlegi állását, meg a kutatások jelenlegi állását, mennyi időnek kell ahhoz eltelnie, hogy meghatározzák azt, hogy pontosan miért felelősek és hogyan felelősek ezek a bizonyos részletek és ezeket lehet-e javítani, mondjuk akár be lehet-e avatkozni az emberi szervezetbe?
- F.A.: Igen, ez két kérdés. Az első, hogy mikor fogjuk ezeket mind megérteni és mikor tudjuk őket manipulálni, vagy megváltoztatni. A megértés egy folyamat, elképesztő sokan kezdtek ezzel foglalkozni idén. Ez egy nagyon friss történet, és ezért voltunk nagyon lelkesek, hogy mi rendezhettük ezt a világkongresszust első ízben. Az, hogy ezekbe beavatkozni mikor lehet, ez egy sokkal nehezebb kérdés. És sokkal nagyobb óvatosságra int. De már maga a diagnózis is nagyon komoly beavatkozás, hiszen pl. egy rosszul működő gyógyszernek a hatását ezzel ki lehet kerülni, tehát el lehet érni azt, hogy valakinek ne adják azt a gyógyszert, amitől valószínűleg mellékhatásai jönnek. Tehát nemcsak genetikailag...
- Mv.:...magyarul azt is tudják nézni, hogy valakinek hajlama van-e bizonyos gyógyszerekkel szembeni ellenreakciókra?
- F.A.: Így igaz, a gyógyszerekre, bizonyos védőoltások valaki számára jobban működnek, mint mások számára, ez az, amit a felvezető szövegben személyre szabott orvostudománynak nevezünk, ez egy tendencia, egy trend, ami jön felénk. Messze vagyunk tőle, de nagyon gyorsan jön felénk.
- Mv.: Reméljük, hogy minél gyorsabban. Professzor úr, nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt nálunk.
(Forrás: Hiradó/Este)
Kapcsolódó cikkek:
Rák ellen tudástár gyógymódokkal
Akik legyőzték a rákot
Egészséges életmód
Egészséges receptek
|
Rákkutatás eredményei 
