A dohányzás eredete, formái, ártalmai, és a leszokási módszerek

A dohányzás, a dohánylevelek használata először Amerikában és Ausztráliában terjedt el. Európába Amerika felfedezése után a hódító spanyolok és portugálok által került.


hirdetés



A spanyolok hiedelme szerint az indián katonák a dohányból nyerték bátorságukat. Európai elterjedéséhez Jean Nicot de Willemann lisszaboni nagykövet járult hozzá, aki először termesztette Európában a növényt. A később (1828-ban) felfedezett hatóanyagot róla nevezték el nikotinnak. Az elterjedésére utal, hogy állítólag Medici Katalin fejfájását már tubákkal gyógyították. Angliában a polgárosodás idején adót és vámot vettek ki rá. A katonák a zsoldjuk mellé kapták élénkítő szernek. A 30 éves háború idején terjedését az is segítette, hogy azt hitték, véd a pestis ellen. Azonban elterjedése nem volt ellentmondásoktól mentes. I. James 1604-ben, Angliában megjelentetett egy vitairatot a „dohány ellengőzéről”, majd 1642-ben megszületett az első dohányzás ellenes törvény: VIII. Orbán pápa dohányzási tilalmat rendelt el a templomokban. Ám egészségkárosító hatásának gyanúja csak a XX. század elején merült fel és csupán 1950 körül nyert bizonyítást. A tüdőrák és a dohányzás kapcsolatát először statisztikai adatok bizonyították. Tehát egyszerűen felmérték, hogy a tüdőrákos emberek hány százaléka dohányzik és kiderült, hogy sokkal több, mint a nem tüdőrákosoknak. Később végeztek un. prospektív vizsgálatokat, amelynek az a lényege, hogy nem megtörtént dolgokat vizsgál, hanem a jövőre vonatkozik. Kiválasztanak embercsoportokat, jelen esetben dohányzó és nem dohányzó csoportokat és őket követi éveken át és megfigyelik, hogy melyik csoportban milyen betegségek lesznek gyakoribbak. Ezek, a már sokkal pontosabbnak elismert vizsgálatok is bizonyították a kapcsolatot a dohányzás és a daganatos megbetegedések között. Hogy ennek mi a biológiai alapja, arról a kutatások még ma is folynak. Ami biztos, hogy a cigaretta égésekor kb. 40 bizonyítottan rákkeltő anyag szabadul fel. Ezek hatásmechanizmusáról a tüdőt károsító hatásoknál részletesebben is szólok.


Eleinte a dohányleveleket pipába téve használták. A cigaretta az 1800-as évek közepén terjedt el. Egy anekdota szerint a török-egyiptomi háború idején az egyik katonának eltörött a pipája, és kényszermegoldásként papírba tekerte a dohányleveleket, hogy el tudja szívni.
Kezdetben a dohányzás a magasabb társadalmi rétegekbe tartozó férfiak kiváltsága volt. Majd hamarosan mindenki számára elérhetővé vált. Az I. Világháború után kezdett emelkedni a dohányos nők száma, és hála a gyors emancipációnak napjainkban a dohányosok nembeli megoszlása majdnem egyenlő.

Magyarországot a dohány két irányból érte el: délről a törökök, nyugatról az ellenük harcoló spanyolok hozták be. Az első dohánygyárat 1865-ben alapították Kolozsvárott. Jelenleg 5 dohánygyár üzemel (Eger, Pécs, Debrecen, Hódmezővásárhely, Sátoraljaújhely) Az egri gyár a Philip Morris, a pécsi a British American Tobaco, a debreceni a Reentsma (??) cég tulajdonában van.


Dohány formái

A dohánylevelek hatóanyagát többféleképpen a szervezetbe lehet juttatni. Ezek közül kevésbé egészségkárosító, amikor a leveleket nem égetik el. Ilyen a bagórágás, és tubák szippantás. A tubák a dohánylevelek finomra őrölt formája, amelyet gyakran különböző aromákkal „ízesítenek”. Orrba felszippantva használják. A bagó pedig a dohánylevél másik neve, amit szájba szokás venni, és rágcsálni. Ezekben az esetekben a papír és a dohánylevelek égése során felszabaduló égéstermékekből származó káros hatások nem érvényesülnek. Viszont nem maradnak el a nikotin okozta károsodások. Illetve károsodik a száj és az orr nyálkahártyája, hisz itt jut be az anyag, és a bagó pácolása során használnak rákkeltő anyagokat is.
Égetés után jutnak az anyagok a szervezetbe, cigarettázás, pipázás, és szivarozás esetében. A használati mód és az egészségkarosítás mértéke minden esetben különböző. Legkevésbé káros ebből a csoportból a pipázás. Mégpedig azért, mert a pipa felépítéséből adódóan, mire a füst a tüdőbe kerül, lehűl és a káros anyagok egy része kicsapódik a pipa szárába. Ebből érthető, hogy minél hosszabb a pipa szára annál jobb. Szóval a vízipipa ebből a szempontból talán a legkevésbé káros.
A szivar esetében a füstöt nem tüdőzik le, tehát emiatt a tüdőrák, mint veszély kevésbé fenyeget, viszont helyette a szájrák valószínűsége többszörösére nő. Minden szempontból a legveszélyesebb és sajnos a leginkább használt dohányzási forma a cigarettázás.


A cigaretta és a dohányfüst alkotóelemei

A cigaretta részei

Feltételezem, hogy már nagyjából mindenki látott cigarettát, ezért a kinézetének részletezését mellőzöm. Csak néhány apróság: Az a rész, ahol meggyújtják a cigit az égési zóna. Hőmérséklete kb. 1000 °C, itt keletkezik a füst, cigarettánként kb. 2 liter. A cigi másik végén helyezkedik el a füstszűrő. Ennek funkciója az lenne, hogy megszűrje a füstöt és így csökkentse az ártalmakat. A füstnek kb. az 1/3-át szívja be a dohányos, ezt kb. harmadrészben tudja megszűrni a füstszűrő, vagyis a füst 1/9-e jut a dohányosba és 2/3-át juttatja a környezetének. (Az 1/9-nél ez az érték persze több, mivel az aktív dohányos egyben passzív dohányos is, tehát a környezetbe jutó 2/3-ból is belélegzik még valamennyit.) A környezetbe jutó füst nagy része két szívás között keletkező un. mellékfüst. Ilyenkor az égés alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe, ún. tökéletlenebb égés, és ezért rákkeltő anyag tartalma nagyobb, mint a főfüsté. Fontos még tudni, hogy a cigaretta a vége felé egyre inkább erősödik, nagyobb lesz a nikotintartalma és töményebben tartalmazza az égéstermékeket, mint az elején. Tehát a zugdohányos kisgyerekek azon szokása, hogy az eldobott csikkek utolsó slukkjait elszívják sokkal károsabb, mint ha egy egész cigiből szívnának egy-egy slukkot.

A dohányfüst részei

A dohányfüstöt kb. 4000 anyag alkotja, ebből 40 bizonyítottan rákkeltő (ezek főleg úgynevezett aromás szénhidrogének: 2-naftil-amin, 4-aminodifenil, benz(a)antracén, benzo(a)pirén, benz(a)pirén... ) . Ezek közül háromról fogok részletesen említést tenni.

Nikotin

1828-ban izolálták a dohánylevélből. Tulajdonképpen ez az anyag felelős a függőség kialakításáért. Dohányzás során a tüdőbe, onnan a vérbe, majd az agyba jut.
A nikotinnak számos farmakológiai hatása van. Leglényegesebb a vegetatív idegsejtekre (belső szervi működéseket szabályozó sejtek), az ideg-izom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása.
A vegetatív idegsejteket izgatja, majd bénítja. A lényeg és amit ebből egy dohányos észrevesz, hogy megindul a bélműködése („el kell szívnom egy szálat különben nem megy”),és a nyáltermelése egy szál cigi után. A későbbi gátlás miatt meg inkább száraz lesz a szája és székrekedése lesz.
Az ideg-izom átmenetre kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni, vagy ha pl. az a perverziónk, hogy elaltatott patkányoknak fecskendezünk be nikotint. Hatása eleinte serkentő, majd mintegy kihasználva minden „serkentési lehetőséget” bénítja az izmokat. Ezért pl. mérgezés során leáll a légzés, mert megbénul a rekeszizom, és hát nélküle nem megy.
Viszont ami számunkra igazán fontos és ami miatt a dohányosok élnek vele az a központi idegrendszerre (=agy) kifejtett hatása. Itt is jellemző a kettős serkentő majd bénító hatás. Felszabadít különféle hírvivőanyagokat, amelyek az agy különböző pontjain különbözőképpen hatnak. Amit ebből észrevesz, aki dohányzik: eleinte enyhe serkentő hatás (éberebbnek érzi magát a használó), majd gátló hatás, stresszoldás, feszültségcsökkentés.
A nikotin valójában méreg, halálos adagja 20-60 mg. (Méreg az az anyag, amelynek viszonylag kis egyszeri adagja is a szervezetbe jutva annak pusztulását idézheti elő.) Az égő dohánylevél nikotintartalmának 30-60 %-a kerül a füstbe, ebből a dohányzás módjától függően (hányszor, mekkorákat szívunk, mennyire szívjuk le a tüdőbe a füstöt) 20-90 % szívódik fel. A felszívódott mennyiség nagymértékben függ a használt termék nikotintartalmától. Szivar esetében elérheti a 10-40 mg-ot is.
Nézzük csak: egy cigaretta 2 mg-os nikotintartalmának mondjuk 50 %-a kerül a füstbe, az 1 mg, ennek mondjuk 50%-a felszívódik, az 0.5 mg cigarettánként. Akkor ötven db cigarettából már be lehet vinni egy halálos adagot.
Vagyis egy erős dohányos a halálos adag többszörösét juttatja be naponta a szervezetébe. Hogy miért nem hal akkor meg? Egyrészt azért, mert a szervezete hozzászokik az egyre nagyobb nikotinmennyiséghez, emiatt lesznek majd leszokáskor elvonási tünetei. Másrészt viszont azért nem, mert nem egyszerre juttatja be a szervezetébe ezt a mennyiséget, így a nikotin egy része már kiürül, mire az új cigi nikotintartalma felszívódik.

Nikotinmérgezés tünetei : Szédülés, fejfájás, hányás. didergés, verejtékezés, térdremegés, erős, izomgyengeség, hasmenés, kezdetben gyér pulzus, magas vérnyomás, szűk pupilla. Súlyos mérgezés esetén eszméletveszés következik be, rángógörcsök jelentkeznek, majd az egyén sokkos állapotba kerül, légzése leáll és bekövetkezik a halál. A mérgezésnek ellenszere nincs.
Fontos! A nikotin nagyon jól felszívódik a bőrről, ezért kerülni kell minden nikotintartalmú folyadékkal való érintkezést. Ezért nagyon veszélyes szokás, amikor az épületek előtt vízzel teli konzervdobozokat helyeznek el, abból a célból, hogy az érkezők abba nyomják el cigijüket. A vízben kioldódik a nikotin, és egy idő után veszélyesen tömény nikotinoldat jön létre, amit ha valaki, csak véletlenül is magára önt, súlyos mérgezési tünetek alakulhatnak ki.

CO

A szénmonoxid a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgező gáz. A mérgezés alapja, hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz kötődik. A kötődése sokkal erősebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább a kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelelő oxigénszállítást. CO nem csak dohányzás során keletkezik, hanem szinte mindenhol, ahol égési folyamat megy végbe, pl. fűtés, autók kipufogógáza ...stb. Ezért a vér szénmonoxid szintje nem csak dohányosokban emelkedett, hanem pl. a nagyvárosok lakóiban is. Viszont amíg egy városlakó embernél a CO-hemoglobin aránya 5 %, addig egy dohányosnál ez 15 % (a normál érték 0,25-2 % között van). 15-20 %-os értéknél már megjelennek a mérgezés első tünetei, és a 60 %-nál pedig beáll fulladás.

CO mérgezés tünetei : Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség, összeesés. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, majd beáll a halál. Krónikus mérgezés tünetei (tehát amikor nem egyszerre sok CO-ot lélegzik be az egyén, hanem sokáig egy kicsivel többet, mint a normális): makacs fejfájás, álmatlanság. emlékezetzavar, mozgáskoordinációs problémák. A mérgezés ellenszere az oxigén.

Kátrány

A kátrány az égés során keletkező anyagok sokaságát jelenti. Ez a füst alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüdőbe bejut és ott lerakódik. A kátrány tartalmazza. Ezért ez felelős a rákkeltő hatásért, de emellett a lerakódott kátrány számos más elváltozást is okoz a tüdőben. Egyes számítások szerint egy, napi 10 szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 1 kg kátrány rakódik le.


A dohányzás hatásai

Azonnali hatások

Az azonnali hatások kialakulásáért a nikotin a felelős. Aki tudni szeretné, hogy milyen érzés elszívni az első cigarettát lapozzon vissza a nikotinmérgezés tüneteihez. Hiszen az első cigaretta elszívása során az illető tulajdonképpen kis mennyiségű mérget juttat a szervezetébe. (Sajnos előfordulhatnak súlyos mérgezések is, amikor az első cigaretta elszívásakor, főleg gyerekek, nem törődve a kellemetlen tünetekkel, több szálat is elszívnak egyszerre.)
Azonnal jelentkeznek azok a hatások, amelyek miatt tulajdonképpen az emberek használják a dohánytermékeket: a nikotin enyhe pszichés hatása, a hangulatváltozások, élénkítő hatása vagy stressz helyzetben nyugtató hatása.


Hosszú távú hatások

A dohányzás hosszú távú hatásai zömében károsító jellegűek. Egyetlen bizonyítottan pozitív hatását ismerjük, ez pedig, hogy csökkenti az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának valószínűségét. Igen. A dohányzás több agyi hírvivőanyag termelődésére is hatással van.Ezek közül egyik a dopamin , amelyből dohányzás hatására több termelődik agyunkban. A dopamin egyik hatása az ún. önjutalmazás (ld drogok, természetes és kémiai megerősítők topic) A másik hatása, hogy dopaminhiányban Alzheimer-kór alakulhat ki, ami egy időskori mozgászavart jelent, meglassultsággal, kézremegéssel. A dohányzás a dopaminszint növelése által ennek a betegségnek a kialakulási esélyét csökkenti.
A másik ilyen hírvivő anyag az acetilkolin , amelynek rengeteg szerepe van az agyban, itt csak egyet emelünk ki, a memóriában betöltött szerepét. Acetilkolin hiányában az Alzheimer-kór nevű súlyos memóriazavar alakulhat ki. A dohány növeli az agyban az acetilkolin-termelést, ezáltal csökkenti a betegség kialakulásának esélyét.

A káros hatásokat szervenként fogjuk áttekinteni.

Légutak, tüdő

A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. A rák, más néven daganat vagy tumor a szervezetnek egy kóros burjánzása. Normális esetben a testünk sejtjei „tudják”, hogy meddig kell élniük és egy idő után elpusztulnak. Ezért tud a bőrünk, a bélnyálkahártyánk időről időre megújulni, egy idő után a szervezet minden sejtjének lejár az ideje és új jön helyette. Amikor viszont egy sejt rákosan elfajul, elfelejt meghalni. Csak szaporodik és szaporodik ... és minden utódsejtjének átadja az örök élet képességét. Így alakul ki a daganat, amely tehát egy kóros sejtszaporulat. És ahogyan növekszik, mind mérete miatt, mind az általa elhasznált tápanyagok miatt, mind az általa termelt káros anyagok miatt lehetetlenné teszi a gazdaszervezet életét. Akár halálhoz is vezethet. Ma már rendelkezésünkre áll számos daganatellenes szer, amelyekkel a sejtek szaporodását gátolni tudjuk, de ezeknek rengeteg mellékhatása van, és a tüdőrák halálozása még kezelés mellett is 60-70%. (Ezt úgy kell érteni, hogy a betegség felfedezése után a betegeknek csupán 30-40 százaléka él még öt év után. A kimenetel nagyon sok mindentől függ a felfedezés ideje, a terápiára adott válasz a tumor elhelyezkedése, szövettani szerkezete...stb. A legfontosabb és egyetlen általunk befolyásolható tényező a felfedezés időpontja. Tüdőszűrésre kell járni!! (Szűrések ld. Életmód, Megelőzés topic) Na meg lányoknak nőgyógyászhoz, férfiaknak urológushoz, mindenkinek a háziorvosához időnként. Akkor is, ha nincs baj. Az egészségünk a miénk és csak mi vagyunk érte felelősek!
Szájrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. A karcinogén (rákot okozó) hatás nagymértékben függ a dohányzás mértékétől. Nap 8 szál cigaretta elszívása az esélyt 10-szeresére, 40 cigarettáé pedig 30-szorosára növeli. Itt említem meg, hogy a dohányzás nem csak a légutak rákjának valószínűségét növeli, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt krónikus légcsőhurut alakul ki. Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához.
Dohányosoknál kialakul az emphysema (emfizéma=tüdőtágulás) nevű betegség. Ennek lényege, hogy normálisan a tüdőben számos apró un. léghólyagocska, szaknyelven alveolus van. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát. A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani. könnyen belátható, hogy felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő. (Na meg amiatt is, hogy az oxigén helyett szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon.) A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti.
Rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat. Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma.
Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. tüdőgyulladás.

Szív, erek

A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik. Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belfelszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Megszüntetve ezzel a keringést azon az érszakaszon keresztül. Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal . Ennek szervenként különböző tünetei lehetnek. a nemi szerveken jelentkező tüneteket lásd lentebb. Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. (Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik mint a szívizom esetében. Az elzáródott érszakasz mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal. Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétól függően.) A végtagokban, ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputáció jára.
A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is. Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon.
A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát. Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, dohányzó, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye 10-szerese a normál értéknek.

Gyomor, bélrendszer

A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. főleg alkohollal és kávéval együtt gyomorfekély kialakulásához vezethet.

Szem

A dohányfüst irritálja a szemet, kötőhártyagyulladást okozhat.

Nemi szervek

A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakul ki.
Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium. Hátráltatva ezzel a fogamzást.
Nők esetében szintén romlik a nemi szervek vérellátása, ami meddőséghez , vérzészavarokhoz vezethet.
Terhesség létrejöttéhez elengedhetetlen, hogy a megtermékenyített petesejt bejusson a méhbe. Ez a petevezetékeken keresztül történik, és mivel a petesejtnek nincs lába előrehaladását a petevezeték csillószőrös hámsejtjei biztosítják. Mint már a légutaknál említettem a dohányzás miatt ezek a csillószőrök megbénulnak, így a pete megreked a vezetékben, itt ágyazódik be. Ezt nevezzük méhen kívüli terhesség nek. Nagyon súlyos az anya életét veszélyeztető vérzéshez vezet, amikor a pete növekedése miatt a petevezeték fala megreped.

Magzat

Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés , amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívj fel a figyelmet.
Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyan úgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak. Rontva ezzel a magzat vérellátását. Ezt tovább rontja a CO-hemoglobin magas aránya. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is. Gyakoribb a koraszülés.


Passzív dohányzás

Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek ezek a károsító hatások. Sőt, mint már említettem a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. terhes nő közelében dohányzik, kockáztatja ezzel a baba egészséget. Kisgyermekek körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is, a fent említett károsodások mellett. (A hirtelen csecsemőhalál (SIDS=Sudden Infant Death Syndrome) egy olyan betegség ami előtt még ma is tanácstalanul áll az orvostudomány. Az elmúlt évtizedek, századok során a csecsemőhalandóság drámaian csökkent a megfékezett járványok, tökéletesített császármetszési technikák stb. miatt. mégis maradt egy betegség amiről nem tudjuk, hogy mi okozza. Valószínűleg azért mert okai összetettek. Hirtelen csecsemőhalálnak nevezzük, amikor az addig teljesen egészségesnek gondolt csecsemő váratlanul meghal. A halál általában éjszaka következik be, váratlanul mindenféle megelőző betegség nélkül. )
A dohányzás a beltéri levegőszennyezés legfőbb oka. Legyél határozott és bátor, szólj, ha körülötted dohányoznak, hogy téged ez zavar! Mindenkinek joga van a tiszta levegőhöz! Oktatásaim során találkoztam egy 17 éves, asztmás lánnyal, aki egy kétszobás panellakásban élt szüleivel. Édesapja erős dohányos volt, ami rengeteget rontott a lány asztmáján, a dohányfüst ugyanis közvetlenül irritálja a hörgőket. Már a legerősebb gyógyszereket kapta. A háziorvos, a gyermekorvos és az osztályfőnök felváltva győzködték apukát, hogy ne dohányozzon a lakásban. Ő azt mondta, ennyit megérdemel, ha már egyszer van lakása, ne kelljen az erkélyen fagyoskodnia,és változatlanul dohányzott a lakásban. Természetesen a legtöbb dohányos azért odafigyel embertársaira, mindenki tudja, hogy pl. autóban, étkezés közben nem illik rágyújtani, ha nemdohányzók is vannak a társaságban, különösen pedig gyerekek társaságában. Ennek ellenére előfordulhat, hogy meg kell kérnünk valakit, ne gyújtson rá a jelenlétünkben – ez nem udvariatlanság, hanem saját egészségünk védelme.


A dohányzás, mint drog

A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. (Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki.) Egyes vizsgálatok szerint, azok a dohányosok, akik legalább négy szál cigarettát elszívnak 85-90 %-ban válnak rendszeres dohányossá, lesznek nikotinfüggők.
A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító. Viszont szemben az alkohollal és a legtöbb droggal, a nikotin nem okoz részegséget.
Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. Elvonási tünetei az utolsó cigaretta elszívása után 24 órával jelentkeznek. Éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy és testsúly képében.
A dohányzás elkezdésében számos tényező játszik szerepet. Ilyenek a csoportnyomás, a szociális minták, önértékelési zavarok és hangulati nyomottság. A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé.
A dohányzásról való leszokás nagyon nehéz. Hosszú távon a dohányzás leszokási sikerrátája rosszabb, mint a heroiné.Tíz év múlva a heroinisták 80, a dohányosok 85 %-a szokott vissza szenvedélyére. Bár a cigarettázás abbahagyása legtöbbször könnyű, segítség nélkül is megy, a leszokottak 70 %-a fél éven belül visszaesik. A leszokást segíthetik különböző gyógyszerek, nikotinos rágógumi, tapasz illetve egyéni vagy csoportos pszichoterápiák.

TABEX tabletta

1,5 mg cystidint tartalmaz, ami nikotinszerű vegyület. Napi 6 tablettával kezdve 3 hét alatt eljutunk, csökkentve az adagot, az egy tablettára, majd azt is elhagyjuk.

Nikorette rágógumi

A nitkotintartalmú rágógumi jelenleg kétféle erősségben létezik, (2 és 4 mg). Hogy melyik erősségű rágóval kezdjük a pótlást, az szabja meg, milyen erősségű a nikotinfüggőség (vagyis hány szál, milyen fajta cigrettát szívtunk naponta). A nikotin felszabadulása a rágógumiból sokkal lassúbb, mint a cigarettából, így kiegyenlítetteb, alacsonyabb nikotinszint jön létre a vérben. Az első néhány nap ajánlatos a rágó 1-2 óránkénti használata. A rágás technikájára is ügyelni kell. A rágót lassan kell rágni, egészen addig, amíg a belőle felszabaduló nikotin íze érezhetővé válik. Ekkor a rágást meg kell szüntetni, és a rágót a száj sarkába félre kell tenni. A nikotin a száj nyálkahártyájáról jut be a véráramba, hamar eléri az agyat, és szűnni kezd a cigaretta utáni vágy.
Amint a nikotin erős íze eltűnik, megint meg kell rágni egy kicsit, és ezt addig kell folytatni, amíg a rágógumiból érezhetően szabadul fel nikotin.
A rágógumit három hónapon át lehet szabadon használni, azaz annyit, amennyit kívánunk. Ezután célszerű megkezdeni az adag csökkentését, majd elhagyni.

Nikotinell bőrtapasz

A nikotint a bőrön keresztül juttatja szervezetünkbe. Jelenleg 3 féle erősségű létezik: 10, 20 és 30 cm2. A naponta felragasztott tapasz méretét fokozatosan kell csökkenteni, majd elhagyni. A bőrtapaszt azok használják, akik nem szeretik a rágógumizást vagy nem tudnak megbarátkozni az ízével. A rágóhoz hasonlóan ez is kiegyenlítettebb nikotinszintet biztosít.

Csoportterápia

Amerikában 1962-ben dolgozták ki a „Lélegezz szabadon”-módszert, amelyet Magyarországon 1988-ban vezettek be. Ez egy komplex leszoktatási porgram, melyet csoportterápiás keretek között használnak. A csoportterápia fő előnye, hogy a lelki függőségtől segít megszabadulni: megjelenik a megfelelés igénye (szégyellném magam a csoport előtt, ha rágyújtanék) és segítőtársakra is találunk, megoszthatjuk a nehézségeket és tippjeinket.

Természetesen a leszokásban segítő eszközök nem mindenhatóak, nem helyettesítik a szándékot, a kitartást, a komoly elhatározást. Szükség van a barátok, kollégák támogatására is: ne kínálgassák cigarettával a leszokott dohányost. Az „ ezentúl kevesebbet szívok ” jellegű elhatározások kevésbé szoktak beválni, ugyanis hiába az elhatározás, a nikotin újra kialakítja magához a függőséget, és sokkal nehezebb lesz betartani a napi adagot, mintha teljesen leszoktunk volna.


Ha most abbahagyod...

  • 20 perc múlva visszatér a normális vérnyomás és pulzus értéked.
  • 8 óra múlva a vér nikotin- és szénmonoxidszintje a felére csökken, az oxigénszint visszatér a normál értékre.
  • 24 óra múlva a szervezetből kiürül a szénmonoxid, a tüdő kezd megtisztulni a dohányzás okozta lerakódásoktól.
  • 48 óra múlva a szervezetből teljesen kiürül a nikotin. Jelentősen nő az íz- és szagérzékelés.
  • 72 óra múlva a légzés könnyebbé válik, a hörgők ellazulnak és megnő energiaszintjük.
  • 2-12 hét múlva javul a vérkeringés.
  • 3-9 hónap múlva enyhülnek a légzési problémák, a köhögés, a fulladás. A tüdőfunkció akár 10 %-kal is javul.
  • 5 év múlva a szívinfarktus kialakulásának kockázata felére csökken, mint egy dohányosnál.
  • 10 év múlva a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányosokéhoz képest a felére csökken. A szívinfarktus kialakulásának kockázata visszatér a nemdohányzók szintjére.

(Forrás: boka.hu)


Hozzászólások
Keresés
A hozzászólás a regisztráció után válik lehetõvé!

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
________________________
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com
Joomla extensions and Joomla templates by JoomlaShine.com

PolarSys Honlapkészítés