Dél-Ázsia trópusi éghajlatú esőerdőiből származik. Már a K.e. 3000 körül keletkezett első kínai nagy füvészkönyv, a Pen Cao Csing fontos gyógyszerként említi, az indiaiak és kínaiak sokat használták, azóta világszerte elterjedt.

A koriandert már a biblia és a kb. 3000 éves Ebers-féle papirusztekercsek is megemlítik, rendszeresen alkalmazták gyógyszerként, de afrodiziákum jellege is ismert volt.

Az ókor óta kedvelt dísz-, fűszer-, gyógy-, és illatszernövény, valamint afrodiziákum. A sámánok varázsszerként is használják.

Az ókori Egyiptomban a jómód jelképeként, mint fűszert, illatszert, gyógyszert, és ruhaszínezéket használták. Az iszlám orvostudomány szerint pedig erősíti a férfiak nemi vágyát, fokozza nemi aktivitásukat.