|
Ejakuláció – magömlés
|
|
Az ejakuláció összetett reflexmozgás, amelyet a gerincvelő ágyéki részében elhelyezkedő ejakulációs idegközpont irányít.
|
|
hirdetés
Ez a szimpatikus idegrendszer részéhez tartozik, míg az erekciós központ a gerincvelő keresztcsonti részében paraszimpatikus beidegzésű.
Az ejakulációs központot a makkból érkező mechanikus ingerek hozzák működésbe, amelyek összeadódva kiváltják az ejakulációt, de hasonló szerepet töltenek be a kéregalatti struktúrákban és az agykéregben elhelyezkedő magasabbrendű szexuális központok is. Tehát nemcsak a pénisz közvetlen ingerlése válthatja ki ezt a feltételes reflexet. Ilyen például a pollúció (akarattól független magömlés alvás közben), amelynek során erotikus tartalmú álmok ingerlik az erekciós és az ejakulációs központot.
Az ejakulációs központ ingerlésére az ivarmirigyek és az ondóvezeték simaizom-elemeinek összehúzódása továbbítja a spermát (a mirigyek termékét és az ondó alapvető részét jelentő spermiumot) a húgycsőbe. Megnyílik az ondó kilövellése előtt az út, a kismedence harántcsíkolt izmai többször egymás után összehúzódnak, az ondó eltávozik a húgycsőből. Ilyenkor beszélünk orgazmusról.
A folyamat számos részletét nem ismerjük még teljes pontossággal, egyes fázisairól csak feltevéseink vannak.
Az orgazmus összetett folyamat, amely négy fázisból áll:
1. fázis: az ondó kilövellésének egyre közeledő, visszatarthatatlan érzése. Ez az érzés néhány másodperccel megelőzi a tényleges kilövellést, amelyet azonban megfelelő technikával késleltetni lehet. Azoknál a férfiaknál, akiknél korai, esetleg túl gyors a magömlés, ez az időtartam megrövidül. Ilyenkor az orgazmus mindegyik fázisa felgyorsul. Öregedő férfiak esetében ez a fázis lerövidülhet, de meg is nyúlhat, vagy teljes mértékben elmaradhat.
A férfiak kb. 25%-ánál ebben a fázisban úgynevezett élőváladék jelenik meg, amely fogamzásra alkalmas spermiumot tartalmazhat. Ezért bizonyul sokaknál eredménytelen módszernek a megszakított közösülés, mivel a férfi ugyan úgy érzi, hogy időben eltávolította hímvesszejét a hüvelyből, ám a spermiumok már megkezdték vándorlásukat a petesejt felé.
2. fázis: a húgycső többszöri összehúzódása és az ondó feszítőerejének érzete. Az összehúzódások száma változó, függ az életkortól, az aktus időtartamától, az érzések és azok befogadásának erősségétől.
3. fázis: az ondó különböző érzések kíséretében távozik. A magömlés motoros izgalommal társul, a test, a láb ilyenkor többször összerándul. A kil9vvelés helyett kifolyás is jelentkezhet, az orgazmus ilyenkor alig észrevehető. Az öregedő férfiaknál ez a gyakoribb, az izgalom a korral párhuzamosan csökken, sőt meg is szűnhet.
4. fázis: az ondó kilövellését követő érzés. Ez vezethet helyi gyönyörérzethez, ami a nemi szervek feszülésének megszűnéséből fakad, de ugyanúgy lehet ez az érzés általános, mindenre kiterjedő is, mégpedig különböző intenzitású; maximuma a teljes boldogság, ellazulás.
Az ejakuláció törvényszerűségei
A férfiak többszöri ejakulációra képesek, ezeket esetenként rövid időköz választhatja el egymástól. A jelenség fiatal férfiak esetében tipikusnak tekinthető. Míg a többszöri orgazmust átélő nők általában a második vagy harmadik orgazmust érzik a legkellemesebbnek, legerősebbnek, a férfiak számára az első orgazmus jelenti a legintenzívebb élményt.
Az ismételt ejakulációra való képesség egyéni adottság. Hasonló korú férfiak között vannak olyanok, akik számára elegendő néhány perc szünet, másoknak viszont több órára van szükségük az újbóli ejakulációhoz.
Az ondó alkotóelemei (a hüvelyben felszívódva) pozitív hatást gyakorolnak a nők egészségi állapotára, a nemi szervek biológiájára, a pszichikai-hormonális egyensúlyra. Nemrég felfedezték, hogy az ondó erős baktériumölő anyagot is tartalmaz.
Az ondó tulajdonságai, így például a szaga a táplálkozástól függnek.
|
Szexualitásról 
