|
Orális szex
|
|
Oralitásnak nevezik a száj, az ajkak izgatásával kiváltható érzéki örömöt. Ide tartozik az evés, az ivás, a dohányzás, a beszéd, a rágás, a harapás (rágógumi) élvezete is.
|
|
hirdetés
Az orális-genitális érintkezést, melyet „franciázásnak” is neveznek, még ma is sok ellentmondásos vélemény övezi. Egyrészt a felmérések szerint igen elterjedt, másrészt a mai napig számos párkapcsolatban konfliktust okoz ez az érintkezési mód. Van, aki szexuális eltévelyedést lát benne, van, aki nem érez kedvet hozzá. A legtöbb problémát az okozza, ha a partnerek véleménye eltér. Egyikük igényli, a másikuk viszont vonakodik tőle, vagy nyíltan el is utasítja.
Az ellenállásnak erkölcsi, esztétikai és érzelmi okai vannak. Az orális ingerlésnek több formája lehet: a partner nemi szerveinek orális ingerlése, egyoldalúan vagy kölcsönös formák. A számos lehetséges változat közül kettő tekinthető a legelterjedtebbnek: a partnerek oldalra fordulva kölcsönösen ingerlik a másik nemi szervét, illetve felváltva ingerlik egymást. A férfi nyelvével ingerelheti a kisajkat, a csiklót, a hüvelyt. A nő szájával, nyelvével ingerelheti a hímvesszőt, annak makkját, az aktusra jellemző mozdulatokat imitálva.
Az orális-genitális ingerlés a szexuális partnerkapcsolat sajátos formája, amely mögött nagyon különböző motívumokat találhatunk. Egyes kapcsolatokban ez a forma az érzelmi és szexuális kötődés szorosabbé válásának kifejeződése. Ez az érintkezési forma ilyenkor a test, a partner személyének teljes elfogadását jelenti, a szerelem művészetének részévé lesz. Másutt ugyanez az egyik fél nárcizmusát is jelentheti, de előfordulhat az is, hogy valaki így akarja megalázni partnerét. Hosszú kapcsolatok esetében az oralizmus a szexuális reakciók fokozása érdekében alkalmazott „szexuális doppingszer”. Gyógyíthatja az oralizmus az impotenciát is.
Az orális és genitális érintkezésről a partnereknek maguknak kell megérezni és értékelni, mit jelent ez az érintkezési mód kapcsolatuk fejlődése szempontjából.
|
Szexualitásról 
