A koleszterin

A rossz koleszterin: LDL

A vérben az LDL tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különböző szerveihez, ahol felhasználálódik. Ha a véráramban túl sok az LDL, könnyen létrejöhet ateroszklerotikus lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringő felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd beépülnek az erek falába. Így idővel kis párnácskák képződnek, melyek az ereket beszűkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. A sok koleszterin legtöbbször sok veszélyes LDL-koleszterint is jelent.

A jó koleszterin: HDL

A HDL kisméretű, koleszterintartalmú szemcséket jelent, amik - ellentétben az LDL-lel -, hasznosak. Különleges tulajdonságuk, hogy az érfalban már lerakódott koleszterint is képesek felvenni, és azt a májhoz szállítani. A máj ezután kiválasztja, így a szervezet megszabadul káros hatásától. Nemzetközi klinikai vizsgálatok igazolták, hogy az alacsonyabb HDL koleszterinszinttel rendelkező betegek esetében magasabb a szív- és érrendszeri szövődmények, így a szívinfarktus előfordulásának gyakorisága, tehát a HDL védi az ereket az ateroszklerotikus károsodástól. Ezért nem elég csupán az össz-koleszterinszintet, vagy az LDL koleszterinszintet befolyásolni, hanem a megelőzés szempontjából elengedhetetlen a HDL koleszterinszint növelése is.

A trigliceridek

Van még egy fontos zsírfajta a vérben, ami szintén szerepet játszhat az ateroszklerózis kialakulásában: a triglicerid. A táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei a trigliceridek, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekből állnak. Elégtelen utánpótlás esetén tartalék zsírként elraktározva a test legfontosabb energiaforrását jelentik. A trigliceridek egy része a táplálékkal felvett zsírokból származik, de az emberi szervezet más élelmiszerekből (pl. cukrok, illetve szénhidrátok) is tud zsírt előállítani. A zsírdús étkezés és a nagymennyiségű alkoholfogyasztás eredményeként is megemelkedhet a vérben a trigliceridszint. A trigliceridérték ismerete segít az orvosnak a test zsíranyagcsere állapotának a megítélésében.

Koleszterinszint csökkentő diéta

Táplálkozástudományi szakemberek az egyes országok statisztikai adatait (táplálkozási szokások, megbetegedési, halálozási statisztikák) értékelve arra a következtetésre jutottak, hogy ahol magas az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok fogyasztása, ott magasabbak a vér koleszterinszintjének értékei. Ennek következtében, mivel a koleszterin lerakódva az érfalakba érelmeszesedést okoz, gyakoribb a szívkoszorúér-meszesedés és a szívinfarktus is.

Az elmúlt évtizedekben az is bizonyítható volt, hogyha a koleszterinszintet diétával és szükség szerint gyógyszerrel csökkentették, akkor a szívinfarktus kockázata is csökkent.10%-os koleszterinszint-csökkenés 20-50%-kal csökkentette az infarktus kialakulásának kockázatát.

A legújabb vizsgálatok szerint a koleszterinszint drasztikus, 25-30%-os csökkentése nemcsak az infarktuskockázatot mérsékelte, hanem a túlélést is növelte. Az életkilátások 5-9 évvel hosszabbodhatnak meg. Ilyen mértékű koleszterinszint-csökkentéssel a már kialakult szívbetegségben a szívkoszorúér-meszesedés folyamata nemcsak lassítható, hanem bizonyos esetekben még az érelmeszesedés is visszafordítható. A vér magas koleszterinszintje elsősorban táplálkozással, illetve az esetek egy részében a szervezet belső koleszterintermelésének fokozódásával függ össze.

A zsírsavak hatása a vér koleszterinszintjére

A táplálkozás során különböző zsírféleségeket fogyasztunk. E zsiradékok különböző zsírsavakból állnak, amelyeknek más és más hatásuk van a vér koleszterinszintjére. A legártalmasabbak az úgynevezett telített zsírsavak, amelyek kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint maga a táplálék koleszterintartalma. Ezek főleg állati eredetű zsírokban találhatók nagy mennyiségben, nemcsak látható, hanem úgynevezett rejtett zsírok formájában is, például a húskészítményekben. A növényi eredetű táplálékok is tartalmaznak zsírt, ezek azonban főleg úgynevezett telítetlen zsírsavakat, amelyek közül a többszörösen telítetlenek csökkentik, de még az egyszeresen telítetlenek is mérsékelhetik a koleszterinszintet. A növényi eredetű táplálékok - szemben az állati eredetűekkel - egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.

Hazánkban évtizedeken át jellemző volt a sertészsír túlfogyasztása, az utóbbi években azonban kedvező fordulat történt. Felmérések szerint ma már főleg a telítetlen zsírokat tartalmazó, így egészségesebb margarin és olaj fogyasztása megelőzi a sertészsírét és a vajét.

Ugyanakkor a konyha-, illetve gyártási technikának is szerepe van abban, hogy a növényi zsiradékok egészségmegőrző hatásukat kifejthessék. Az olajok ismételt felhevítését, felhasználását kerülni kell. A margaringyártásban modern technológiai eljárásokkal kell biztosítani a legoptimálisabb zsírsavösszetételt.

Hazánkban is forgalomba került a Flora margarin, amelynek zsírsavösszetétele a legkedvezőbb a margarinok közül és csökkenti a vér koleszterinszintjét is.

Hazánk lakossága kétharmadának az ideális, 5,2 mmol/1 felett van a koleszterinszintje, egynegyedének pedig a már kórosnak mondható, 6,5 mmol/1 felett. A túlzott zsírfogyasztás következtében a másik szintén fontos vérzsírféleség, a triglicerid szintje is emelkedett értékeket mutat a lakosság 20%-ánál. A trigliceridszint 2,3 mmol/1-ig elfogadható.

A helyes táplálkozás segít az ideális koleszterinszint elérésében és megtartásában. A túlzottan magas koleszterinszint az esetek nagy többségében diéta segítségével 10-20%-kal csökkenthető. Már kialakult szívkoszorúér-betegség esetén ez a csökkenés hatékony gyógyszeres kezeléssel tovább fokozható.

Néhány táplálék koleszterintartalma (mg/100g)

Hosszútávú vérzsírszint- és testsúlycsökkentő, energiaszegény étrendhez ajánlott élelmianyagok és élelmiszerek

A diéta idején ehető ételek:

• Húsok és húsféleségek:

marha-, baromfi-, vad-, borjú-, bárányhús sovány része, a húson látható összes zsír eltávolítása után, sovány sertéshús, párizsi, krinolin, szafaládé, virsli, fehérpecsenye, gépsonka, zalai felvágott, baromfi- és pulykafelvágott, diétás kenőmájas és sonkaszalámi, mindenfajta hal, makréla halkonzerv

• Tojás:

heti 1-2 tojás

• Zsírok, olajok:

margarin (Flora), növényi olajok

• Tej és tejtermékek:

0,5l tej (1,5% zsírtartalmú), joghurt vagy kefir, félzsíros túró, 20% zsírtartalom alatti sovány sajtok

• Kenyér, tésztafélék, édességek:

barna kenyérből, rozs- vagy korpás kenyérből, szójás kenyérből 1 vékony szelet (kb. 50 gramm) naponta

• Zöldségek és főzelékek:

minden fajtájuk nyersen vagy főzve, párolva vagy salátának, burgonyából maximum 10 dkg

• Gyümölcsök:

alma, citrom, egres, eper, görögdinnye, grapefruit, körte, málna, meggy, narancs, ribizli és az ezekből készített, nem cukrozott vagy édesítőszerrel készített kompótok

• Italféleségek:

kávé, tea, ásványvizek, csapvíz, édesítőszerrel készített limonádé, energiamentes, mesterséges édesítőszerrel (szacharin, ciklamat, aceszulfam, aszpartam) készült "light" italok

A diéta idején nem ehető ételek

• Húsok és húsféleségek:

zsíros húsok, liba, kacsa, kolbász, hurka, belsőségek, húskonzervek, szalámik, felvágottak

Az elkészítési eljárások közül a rántás és a zsírban sütés helyett a főzés, a párolás, a grillezés, a teflon, az alufólia ajánlott.

• Tojás:

zsíros tojásrántotta és majonéz, tojással készült ételek

• Zsírok, olajok:

állati eredetű (sertés-, liba-, kacsa-) zsírok, szalonna, tepertő, vaj, vajkrém

• Tej és tejtermékek:

több, mint 0,5 l tej, tejföl, tejszín, tejszínhab, sűrített tej, zsíros tej, zsíros (20-25%-nál nagyobb zsírtartalmú) sajtfélék

• Kenyér, tésztafélék, édességek:

fehér kenyér, zsemle, pékáruk, kalács, liszt, tésztafélék, rizs, cukor, lekvár, méz, glukonon, marcipán, bonbon, csokoládé, kakaó, fagylalt, rántással készült leves és mártás

Az úgynevezett diabetikus édességek is tilosak!

• Zöldségek és főzelékfélék:

szárazbab, zöldborsó, lencse, kukorica, sütőtök

• Gyümölcsök:

ananász, banán, cseresznye, datolya, dió, füge, gesztenye, mazsola, mogyoró, őszibarack, ringló, szárított gyümölcsök, szilva, szőlő

• Italféleségek:

alkoholos italok (bor, sör, pálinka), a kereskedelemben kapható üdítőitalok (pl. kóla, tonik, szörpök, gyümölcslevek)

• Étvágycsökkentőként fogyasztható:

búza- vagy zabkorpa, zabpehely 3x1-2 evőkanállal, zabalapanyagú rostos italok

A lakosságnak csökkentenie kellene az összes zsír, ezen belül főleg az állati eredetű, telített zsírsavak fogyasztását, amelytől önmagában is lényegesen csökkenne a magas koleszterinszint kialakulásának esélye.

Szerző: Dr. Pados Gyula

(Forrás: home.hu.inter.net/~hvince, euuzlet.hu)