|
A lepény elégtelensége: placentainszufficiencia
|
|
Tápanyag felvétele és légzés nélkül nem képzelhető el élet. Ez a magzatra is vonatkozik, hozzá az életfontosságú anyagok a lepényen keresztül jutnak el.
|
|
hirdetés
Az élettani anyagcsere szerves része a salakanyagok ürítése is, amit a születés előtt a lepény, a születés után pedig a vesék és a bélrendszer végez.
A magzat méhen belüli fejlődésének fontos előfeltétele tehát a méhlepény kifogástalan működése. A lepény valójában aránylag rövid ideig működő szerv. Ha a terhesség időtartama elhúzódik, hamar jelentkezhetnek a lepényben öregedési jelenségek, amelyek miatt a magzat kevés oxigénhez jut, életveszélyes helyzetbe kerülhet. Ennek megelőzésére szokás túlhordáskor a szülést művileg megindítani.
A lepény működése elégtelenné válhat az anya cukorbetegsége és toxikózisa – EPH-gesztózis, préeklampszia – következtében is. Korábban, amikor még nem ismerték ezt az összefüggést és nem indították meg a szülést megelőző jelleggel, sok volt a születés körüli időben a halálozás.
A modern vizsgálóeljárások lehetővé teszik, hogy időben, már a méhen belül felismerjük a magzat veszélyhelyzetét. Ilyen vizsgálóeljárás a magzatvíz tükrözése – amnioszkópia. A magzatvíz ugyanis a méhszájon keresztül a magzatburkon át megtekinthető, színének és egyéb tulajdonságainak a változásaiból megfelelő következtetést lehet levonni. A lepény által termelt hormonok mennyiségét is meg tudjuk határozni, és ebből is következtetni lehet a működésére. Ha ugyanis kevesebb hormont termel a lepény, más szempontból sem működik tökéletesen. Az elégtelenül működő lepény arra utal, hogy a magzat fenyegetett helyzetben van, és ezért – éppen a magzat életben maradása érdekében – akkor is indokolt lehet a szülés megindítása – fájáskeltés vagy császármetszés, ha különben még néhány héttel a terminus előtt tart a terhesség.
|
