|
| Az ikerterhesség |
|
A bibliai ikerfiúk – Ézsau és Jákób – születésétől mindmáig élénk érdeklődést keltettek és keltenek az ikrek.
|
|
hirdetés
A családik rendszerint örömmel fogadják az egynél több csöppséget, még ha több munka is van velük, mint az egyke újszülöttel. Nem árt tudni azonban, hogy az ikermagzatokra több veszedelem leselkedik a méhbeli élet során, mint a magányosan fogant társaikra, ezért az ikerterhesség idejében való felismerésének, az ikermagzatot kihordó anyák gondozásának és szülésük levezetésének mind-mind szerepe van a terhesség kimenetelében.
Alighanem mindenki tudja, hogy az ikrek két-és egypetéjűek lehetnek. A kétpetéjű ikrek esetében két, egyidejűleg megért petesejtet külön-külön hímivarsejt termékenyít meg, a magzatok függetlenül (külön magzatburokban) fejlődnek az anyaméhben, s örökletesen nem közelebbi rokonai egymásnak, mint külön terhességből születő testvérek. Az egypetéjű ikrek ellenben ugyanabból a megtermékenyült petesejtből származnak, ekképp teljesen azonos génkészlettel kezdenek fejlődni.
Azt viszont jobbára csak a szakemberek tudják: attól függően, hogy a pete két fele mikor különül el egymástól, az egypetéjű ikreknek három típusa van. Ha erre a megtermékenyülést követő 72 órán belül kerül sor (ez az ikrek 30%-ára jellemző), mindkét embrió a saját magzatburkaiban kezd fejlődni. Amikor a negyedig-nyolcadik napon válik el a pete két fele egymástól (egy egypetéjű ikrek 68%-a tartozik ide), mindkét embriót saját belső magzatburok veszi körül, ám a külső magzatburkuk közös lesz. Ha ellenben nyolc napnál később határolódik el a pete két fele, minkét embrió ugyanabban a belső és külső magzatburokban fog elhelyezkedni. Ez utóbbi igen ritkán, az egypetéjű ikrek 2%ában fordul elő, s ilyenkor nagy a magzati halálozás – több mint 50%-os. Míg ha a megtermékenyítést követő tizenharmadik nap után kezd a pete két fele elkülönülni, ez nem megy teljes mértékben végbe, s emiatt összenőtt ikrek alakulnak ki. Az orvosi statisztikák szerint ezer egypetéjű ikerre jut egy összenőtt iker: ez azt jelenti, hogy 50-80.000 születésenként számíthatunk egy ilyen rendellenességre.
A vizsgálatok feltárták, hogy ezer születésenként átlagosan 10-12 iker jön a világra, s kétharmaduk kétpetéjű. A kétpetéjű ikreket elsősorban olyan nők szülnek, akiknek örökletes hajlamuk van erre, akik korosabbak és már többször szültek, s akik fogamzást elősegítő szert szedtek.
Az ikerszülések az életévek múlásával is gyakoribbá válnak. Míg a húszévesnél fiatalabb nők ezer szülésére három egypetéjű iker jut, a negyven év körüliekére négy és fél.
Az orvosi statisztikákból az is kiolvasható, hogy az ikrek szülés körüli halálozása háromszor-tizenegyszer nagyobb az egymagukban fejélődő magzatokénál. Ennek egyebek között az az oka, hogy az ikrek körében változatlanul gyakoriak a fejlődésbeli rendellenességek és a koraszülés, ikerterhesség esetén gyakoribb a terhességi mérgezés és a méhlepény működési elégtelensége, s gyakoribbak a szülési sérülések is. Aligha véletlen, hogy a születés körüli időszakban elhalálozó ikrek 74%-ban 1500 grammnál kisebb a testsúlya.
Mindezek az ikerterhesség mielőbbi felismerésére és gondozásba vételére hívja fel a figyelmet. Az ikerterhesség abból is gyanítható, hogy a terhesség idejéhez képest túl nagy a még és túl gyors az anya súlygyarapodása. Biztos diagnózisra azonban csak ultrahanggal számíthatunk. A gyakorlott szülés már a terhesség hatodik hete táján felismeri a két embriót, s a terhesség 16. hetében a súlyos fejlődésbeli rendellenességek is jórészt diagnosztizálható.
Dr. Saly Sándor - Dr. Pécsi Tibor: Amit a nőknek tudni kell!
|
