1911-ben a lengyel származású biokémikus Kazinier Funck volt az, aki a vitamin kifejezést megalkott, mégpedig a latin vita szóhoz kapcsolva az angol amine szót.

Vízben oldódó vitamin, a szervezet számára nélkülözhetetlen koenzim. Németországban fedezte fel 1933-ben három biokémikus. A kutatók egyike, Richard Kuhn öt ével később Nobel díjat kapott érte.

A niacin B3 vitaminként és PP faktorként is ismert. A nikotinsavat 1867-ben vonta ki Huber dohánylevélből, de vitamin funkcióját ekkor még nem fedezték fel.

Vízben oldódó vitamin, mely elnevezése az ógörög pantóthen szóból ered. Ez a szó azt jelentette, hogy „mindenütt”, azért kapta a B5 vitamint alkotó sav erről az elnevezését, mert egyes állati és növényi eredetű élő szövetekben egyaránt megtalálható.

Vízben oldódó vitamin, melyet az 1930-as években öt egymástól független laboratóriumban izoláltak.

A lecitin alapösszetevőjeként tartjuk számon a kolinnal együtt a mára már B7-vitaminnak elnevezett inozitot, mely hozzájárul az összes élő szervezet sejtmembránjának a kialakulásához.