A bőr

A bőr

 

A bőr születésünk pillanatában több rétegű, erős, rugalmas falként védi szervezetünket a külvilág ártalmaitól. A

Élettani szerepe sokrétű, közreműködik a légzésben (bőrlégzés), a kiválasztásban, valamint a tapintás szerve. Tápanyagokat és nedvességet zár magába. Kiválasztja a salakanyagokat, általa érzékeljük a hideget, meleget, fájdalmat és érintést.


A bőr három részből áll:


1. Felhám = Epidermis

Az Epidermis egy milliméter vastag és ez képezi a bőr legfelső rétegét. Több sorban egymásra rétegződő hámsejtek alkotják. Ezek felső sorai élettelen szaruvá válva lehámlanak, pótlásuk az alsó alapréteg osztódással szaporodó, élő sejtjeiből történik.

2. Irha = Dermis

Ez az 1-2 centiméter vastag réteg felel a bőr szilárdságáért és rugalmasságáért. Kötőszövetből, kollagénből (vízben nem oldódó fehérje) és elasztikus rostokból áll, amelyek nedvességet raktároznak el magukban. E rostok állapotától és víztartalmától függ a bőr üde, feszes vagy petyhüdt, ráncos külleme.

A felhám és az irha összefoglaló neve a cutis.


3. Bőr alatti kötőszövet = Subcutis.

A test a bőr alatti kötőszövetben egyénenként változóan több-kevesebb zsírt és vizet tárol, energiát raktároz. Bizonyos testrészeken akár több centiméter vastag is lehet. A női test zsírszövetben gazdagabb, mint a férfié, ezért alakja lágyabb vonású.

http://drimmun.com/images/stories/Image/Anatomia/bor2.jpg

A szőrszál



A szőrszálnak felépítését tekintve két fő része van: a bőrben levő élő hajgyökér (bulbus pili), valamint a szőrszál, mely látható, élettelen, elszarusodott.

Valamennyi hajszál szőrtüszőben (folliculus pili) foglal helyet A hajgyökér alsó kiszélesedő része a hajhagyma, ebben helyezkedik el a hajszemölcs (papilla pili). A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak. A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük. A mátrix sejtek termelik a szőr- ill. hajszál szaruanyagát.

A gyökér felső egyharmadára jobbról és balról egy-egy faggyúmirigy (glandulae sebaceae) kivezetője nyílik. A faggyú a haj bezsírosítását szolgálja, s megvédi a bőrt a kiszáradástól.


A faggyúmirigyek alatt a simaizom nyalábokból álló hajmerevítő izmok (musculus arrector pili) találhatók.

Verejtékmirigy

A bőrben a faggyúmirigyeken kívül még verejtékmirigyek (gomolyagmirigyek) is találhatók. Ezek az irha és a bőr alatti kötőszövet határán foglalnak helyet, és egyetlen gomolyagba felcsavarodott hámcsőből állnak, amelyek kivezetőcsöve egyenesen száll fölfelé a bőr rétegeiben, és pontszerű nyílással végződik a bőr felszínén. Ezek a mirigyek termelik a testfelületen elpárolgó verejtéket, ami kismennyiségben sókat és némi illó zsírsavat is tartalmazó, híg vizes oldat. Csupán a hónaljtájék mirgyei termelnek koncentráltabb – kevés zsírt is tartalmazó – váladékot. Az izzadás során a szervezetből eltávozó vízmennyiség fordított arányban áll a vizelettel ürített folyadék mennyiségével.


Tapintótestek
Bőrünk felülete nem sima, hanem igen sokbemélyedés és kiemelkedés van rajta. E kiemelkedő területeken, a papillákban található az idegvégkészülékek jelentős része, amelyekből az idegrostok erednek.

A legfontosabb tapintótestek:

  1. Vater-Pacini-típusú végtestek
  2. Ruffini-féle végtestek
  3. Meissner féle tapintótestek
  4. Klause-féle végtestek.

Kapcsolódó cikk: HOGYAN LEGYEN SZÉP ÉS EGÉSZSÉGES A BŐRÖD?