A haj szerkezete

A haj szerkezete
Haj fejet borító testszőrzet, melynek 97 %-át a keratin nevű fehérje, 3%-át pedig víz alkotja, nem véletlen tehát, hogy a fehérjehiány hajhullás kialakulásához vezethet. A sok-sok keratin szálacska szabályos szerveződéséből, és különleges elrendeződéséből jön létre a hajszálak nagy teherbíró-képessége. A keratin szálacskák közötti területet kocsonyás állomány tölti ki, melynek magas a víztartalma, itt találhatóak azok a melaninok melyek a hajszálak színét határozzák meg. A hajszál három rétegből áll: külső hámréteg, hajkéreg, hajbél, ezeknek a funkcióját cikkünkben külön is vizsgáljuk.

1. Külső (hám)réteg (cuticula)

Lemezkék alkotják, melyek egymást tetőcserép-szerűen fedik, a hajszál belsejének védelmét szolgálják. A lemezkéket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vonja be, mely védi a hajszálat a károsító környezeti hatásoktól. A cuticula állapotától függ a haj fényessége. Minél szabályosabban fedik egymást a cuticula lemezkék, annál selymesebb és fényesebb a haj, mivel visszaveri a fényt. Amikor száraz, fénytelen, töredezett a haj, az a cuticula károsodásának következménye.  A hajszálak erősége viszont a hajgyökerek állapotának függvénye.

2. Hajkéreg (cortex)

Ez a kutikula alatt közvetlenül meghúzódó réteg, a hajkéreg. Ez épül fel keratin szállakból, amely a haj rugalmasságáért, és erősségéért felel.

3. Hajbél (medulla)

A hajszál közepén helyezkedik el a velőállomány, amely összeköti a gyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva egyes anyagok és a levegő számára mindkét irányba. 
A hajnak felépítését tekintve két fő része van: a fejbőrben levő élő hajgyökér, valamint a hajszál, mely látható, élettelen, elszarusodott. Valamennyi hajszál szőrtüszőben foglal helyet. A hajgyökér alsó kiszélesedő része a hajhagyma, ebben helyezkedik el a hajszemölcs. A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak. A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük. A mátrix sejtek termelik a szőrszál ill. hajszál szaruanyagát. 
A gyökér felső egyharmadára jobbról és balról egy-egy faggyúmirigy kivezetője nyílik. A faggyú a haj zsírosítását szolgálja, s megvédi a bőrt a kiszáradástól. 
A faggyúmirigyek alatt a simaizom nyalábokból álló hajmerevítő izmok találhatók. 

A hajvolumen, beleértve a hajszál átmérőjét is, alapvetően a típustól függ. A szőkéknek van a legtöbb hajuk, akár 140 ezer szál is, míg a sötét hajúaknak általában 100-120 ezer szál, vöröseknek pedig 90 ezer. A természet azonban gondoskodik az egyensúlyról, mert a lenszőke hajszál átmérője legföljebb 0,05 mm, míg a sötét akár 0,2 mm vastag is lehet.

A szőrszálakra erős hatással vannak a különféle hormonok, de a hajra legerősebben a női hormonok hatnak. Ezért van kevesebb nőnek vékony haja, mint férfinak. Más adatok azt bizonyítják, hogy a női haj gyorsabban nő. A zsírosodásért a férfi hormonok a felelősek, ezért a gyerekeknek nem is zsírosodik a hajuk.
Mint látható, a haj biológiája összetett és bonyolult, típusonként igencsak eltérő. Minden típusú hajat másképp kell kezelni.

A hajkárosodás mint hajhullás ok

Végül nézzünk néhány tényezőt, amelyek a haj károsodásához vezetnek. A haj rendellenességeinek két nagy csoportját különböztetjük meg, a haj külső szerkezetében történő károsodásokból eredőket és a hajhullást, mely a mátrixsejtek osztódásának időszakos vagy végleges leállását jelenti.

Férfiaknál például a hormonális tényezők, nőknél pedig a túl gyakori vegyi anyaggal történő beavatkozások okozhatják a haj megbetegedéseit, így a hajhullást és hajritkulást.

A hidrogén, a dauervíz, az oxidációs festékek nem megfelelő alkalmazása miatt a hajszálak víztartalma csökken, a hajszál rugalmatlanná, törékennyé válik, hosszanti vagy csomós törés következik be, elveszíti környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességét. 

A hajváltás élettani folyamat, amennyiben száma meghaladja a napi 100 szálat, hajhullásról beszélünk és fontos orvoshoz fordulni vele.

Tartalomhoz tartozó címkék: haj