Egyes vélemények szerint a vegetáriánus szó a vegetablis, azaz a növényi szóból származik, más vélekedések alapján pedig a latin vegetare szóból ered, amely éledést, feléledést jelent. Az azonban bizonyos, hogy a klasszikus értelemben vett vegetarianizmus egyfajta egészségesebb életmódot, bizonyos erkölcsi világnézetet is magában foglal. A vegetáriánusok főként vagy kizárólag növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak, és részben vagy teljesen elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását.
A vegetáriánus irányzatok:
a, Tradicionális vegetáriánusok
Lakto-ovo vegetáriánus – a növényi élelmiszereken kívül tejet és tojás is fogyasztanak.
Lakto-vegetáriánusok – növényi élelmiszerek mellett fogyasztanak tejet is, tojást viszont nem.
Vegán, totális vegetáriánusok – csak növényi eredetű élelmiszereket fogyasztanak.
Szemi-vegetáriánusok – a növényi élelmiszerek mellett halat (pescovegetáriánus) és csirkét (pollovegetáriánus) is fogyasztanak. A vegetáriánizmus definíciójából következően ezt a csoportot nem soroljuk a vegetáriánus étrenden élők közé, bár nagyon sok ember, aki csupán halat fogyaszt a húsfélék közül, vegetáriánusnak tekinti magát.
b, Új vegetáriánusok
Jógavegetáriánus – lakto-ovo vegetáriánus étrendet követnek.
Hare Krisna-követők – lakto-vegetáriánus étrenden élnek.
Makrobiotikusok (vagy Zen-makrobiotikusok) – szigorúan növényekből álló étrend (magvak, biomagvak fogyasztása).
c, Egyéb vegetáriánusok
„Fruitariánusok”- a diéta lényege főleg a gyümölcsök fogyasztása.
„Nyersétel-evők” – kizárólag nyers ételeket fogyasztanak.
„Természetes ételeket evők” – a mesterséges ételtartósítókat és adalékokat mellőzik táplálkozásukban.
Forrás: Reisinger Orsolya - Mérlegen a vegetarianizmus
