Bojtorján (Arctium lappa)
Bojtorjángyökér
Gyógyhatása
A növény gyökerének egyik hatóanyaga az artiopikrin, mely gomba és baktériumellenes hatással rendelkezik, így fogyasztása rendkívül kedvező légzőszervi problémák esetén, ugyanis csillapítja a köhögést, és a tüdőgyulladás tüneteit. Antibakteriális hatásából fakadóan ezen kívül érdemes még hasmenés, gyomor- és bélhurut esetén is alkalmazni. Influenzás időszak előtt is érdemes bojtorján teát fogyasztani, mert a benne található hatóanyagok erősítik az immunrendszert is. Hosszú távú fogyasztása képes a pajzsmirigy-túlműködést csökkenteni. Korianderrel és édesgyökérrel elkevert főzete megszüntetheti a gyomorfekély és a gyomorégés tüneteit. Méregtelenítő hatású, enyhíti a bélrendszer gyulladásait, gyógyítja a nyombélfekélyt és a vastagbélfekélyt.
Segít a májműködés szabályozásában, a bojtorjánfőzet használata májgyulladás fennálltakor fokozottan ajánlott. Csökkentheti a túlzott epetermelést, valamint segédkezik az epekő feloldásában. Mérsékeli az ízületi gyulladások okozta fájdalmat.
A bojtorjánforrázat segítségével megelőzhető a vesehomok és a vesekő képződése. Ezerjófűvel vegyítve alkalmazható hasnyálmirigy-gyulladás esetén. Képes redukálni az allergiás panaszokat, és nyugtatja az idegrendszert.
Felhasználás külsőleg
Gyökér: A bojtorjánból készített öblögető főzet használható torokgyulladás esetén. Borogatásként felhasználható kötőhártya-gyulladás kezelésére, valamint a felszíni gennyes, gyulladásos sebek fertőtlenítésére.
Levél: Az apróbojtorján pépesített levelei ficamokra, húzódásokra és égési sebekre alkalmazhatók.
Mindkét rész: Ülőfürdőként jótékonyan hat reumás panaszokra, vizelettartási problémákra, aranyérre, nehezen gyógyuló vagy nagyobb felületű sebek, lábszárfekély kezelésére.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- afta
- szájüregi sebek
- torokgyulladás
- influenza
- gyomorégés
- gyomorfekély
- nyombélfekély
- vastagbélfekély
- vérhas
- májgyulladás
- hasmenés
- epekő
- vesekő
- vesehomok
- étvágytalanság
- tbc
- hasnyálmirigy-gyulladás
- allergia
- kötőhártya-gyulladás
- ótvar
- bőrfelszíni sebek
- köhögés
- tüdőgyulladás
- magas láz
Bojtorjángyökér tea készítése
Adjon 10 dl forrásban lévő vízhez 5 gramm szárított bojtorján gyökeret. Hagyja állni 10 percet, majd szűrje le a teát. Naponta 2 csészével ajánlott a bevitele.
Közönséges bojtorján fürdő: 8 liter hideg vízhez adjon hozzá 200 gramm közönséges bojtorján gyökeret. Hagyja állni egy éjszakán át, majd a következő nap melegítse fel, és adagolja a fürdővízhez. Ne használja a fürdőt 20 percnél tovább!
Májpanaszok elleni teakeverék közönséges bojtorjánnal: Keverjen el egyenlő arányban közönséges galajt, szagos mügét és bojtorjánt. 250 ml forrásban lévő vízzel forrázzon le az egyvelegből 1 teáskanálnyi mennyiséget, majd hagyja állni pár percig. Éhgyomorra igyon meg naponta 1 csészényit!
Ellenjavallat
Nem ajánlott a használata vérszegénység esetén! 15 éven aluliak számára tilos a fogyasztása! Terhes és szoptató nők számára tilos az alkalmazása!
Bojtorjángyökér hatása röviden
Gyulladáscsökkentő, vértisztító, lázcsillapító, méregtelenítő, vízhajtó, regeneráló, étvágyjavító, antibakteriális, sebgyógyító.
Hatóanyagai: inulin, illóolaj, nyálka, poli- és kéntartalmú acetilének (arktinol, arktinin), lognaloidok, szterinek, polifenolok
Népies neve: buzogáncs, nagy bojtorján, ragadáncs, bogáncs, lapu, ragadvány, koldustetű, bozogáncs, keserűlapu.
Angol neve: greater burdock, edible burdock, beggar's buttons, thorny burr, happy major.
Hasznos része: A közönséges bojtorján drogként felhasználható része a gyökérzete (Bardanae radix).
Gyűjtése, szedése, tárolása
A gyökereket nyár végén, a növény fejlődésének első évében javasolt begyűjteni, mivel ez a gyökérzet még fiatal. Ha régebbi növény föld alatti részét kívánjuk hasznosítani, akkor a még el nem fásodott részeket külön kell válogatni. Hűvös, száraz helyen ajánlott szárítani. A közönséges bojtorján leveleinek friss felhasználása a legideálisabb.
Története
Tudományos nevét két görög szó összetételéből kapta. A görög arctos szó medvét jelent, amely utal a növény szúrós, szőrös megjelenésére, a lambenium pedig a fogni, megfogni ige megfelelője, amely jól összefoglalja a bojtorján azon tulajdonságát, hogy a kapaszkodói segítségével beleragad az állatok szőrébe, vagy az emberek ruhájába, így lehetősége van a saját magjainak elszórására.
Az ókori Egyiptomban nagyon ismert és szeretett gyógynövény volt, felhasználták kígyómarások, valamint sárgaság ellen is. A borral elkevert kivonatát számos herbalista dicsérte, mivel tapasztalataik szerint alkalmas volt a különböző mérgek semlegesítésére. A kínai és az indiai gyógyítók elismerően nyilatkoztak a közönséges bojtorjánról, a tüdő megbetegedéseit előszeretettel kezelték a segítségével.
A középkorban mágikus erőt tulajdonítottak neki, úgy vélték, hogy távol tartja a gonosz, ártó szellemeket.
A magyar nyelvemlékekben először az 1395-ös Besztercei Szójegyzékben volt felfedezhető boytorian alakban. Ótörök eredetű szó, amely később beépült a nyelvbe.
A közönséges bojtorján ihlette meg George de Mestralt, a tépőzár feltalálóját, így közvetve ugyan, de a növény hozzájárult a tépőzár elkészítéséhez. 1945-ben jelent meg először a tépőzár Velcro néven, amely a francia velour (bársony) és a crochet (horog) szavak összetétele.
Botanikai leírása, termesztése
Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika és egész Európa területén őshonos növény. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, évelő gyom-és gyógynövény. Lágy szára vöröses színű, szöszökkel borított, magassága pedig akár az 1 métert is elérheti. Összetett leveleinek széle enyhén fűrészes, alakjuk hosszúkás, a felszínüket pedig gyéren apró szőrök borítják. Bíborpiros, nem túl erős illatú, apró virágai fürtökben fejlődnek ki. A virágok nem túl gazdagok nektárban, ezért viszonylag kevés rovar porozza be. Makkszerű, lefele hajló, vacokba zárt áltermése rákapaszkodik az állatokra és az emberekre egyaránt, így elősegítve a növény szaporodását.
Ideális számára a száraz, homokos talaj, amelynek jó a vízáteresztő képessége. Hazánkban megtalálható árnyékos erdőszéleken, utak mentén, dombokon, réteken.
Felhasznált irodalom
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Dr.Kmeth Sándor: Herbárium
Gyógynövények kincsestára
Rácz János: Gyógyhatású növények
Reader’s Digest: A természet füvészkertje
Reader’s Digest: Fűszerek és gyógynövények nagykönyve
