Buglyos fátyolvirág gyógyhatása
Buglyos fátyolvirág gyógyhatása
Buglyos fátyolvirág (Gypsophila paniculata)
Gyógyhatása
A felső légutak hurutos megbetegedései ellen, mint nyálkaoldó kanalas orvosságot használják a belőle készített gyógyszertári tinktúrát. Különösen idült hörghurutok gyógyításában várható eredményes kezelés. Váladékos köhögés esetén 5-10 perc alatt főzet is készíthető. Étkezés után kell fogyasztani, melynek hatására a felgyülemlett váladékot a beteg ki tudja köhögni. Igazolták szekretomotorikus – a légutakban a csillómozgást fokozó – hatását a felső légutak gyulladásai és a nyálkahártya irritáció esetén. Antifungális, a bélfal permeabilitását növelő, valamint a légutak váladékát hígító hatású. Csökkenti a koleszterinszintet. Hurutos megfázás esetén kiváló megfázás elleni teakeveréket készíthetünk otthon is, ha az alábbi gyógynövényekkel társítjuk: hársfavirág, lándzsás útifű, kerti kakukkfű, orvosi zilisz, tüdőfű.
Felhasználás külsőleg
A benne található szaponinoknak köszönhetően kiváló bőrkímélő borotvaszappanok, valamint mosdószerek állíthatók elő.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- hörghurut
- felső légúti megbetegedések
- köhögés
- nyálkahártya-irritáció
- magas koleszterinszint
- zsíros, pattanásos bőr
- bőrérzékenység
Buglyos fátyolvirág tea készítése
250 ml forrásban lévő vizet öntsön rá 2,5 grammnyi szárított fátyolvirág gyökérzetre. Hagyja állni 5 percet, majd szűrje le a teát. Naponta 1 csésze bevitele ajánlott!
Ellenjavallat
Nincs ismert ellenjavallata.
Buglyos fátyolvirág hatása röviden
Nyálkaoldó, köhögéscsillapító, köptető, gyulladásgátló, koleszterinszint-csökkentő.
Hatóanyagai: triterpénvázas szaponinok (gipszozid-A), monoszacharidok (arabinóz, ramnóz, xilóz, galaktóz), uronsavak (galakturonsav, glükuronsav).
Népies neve: dercefű, magyar szappangyökér, boglyas fátyolvirág, szappangyökér, patikai tajtékozófű, ebmankóró, rezgő.
Angol neve: baby's breath, common gypsophila, panicled baby's-breath, Bristol Fairy.
Hasznos része: A buglyos fátyolvirág felhasználható drogját a szárított gyökérzete (Saponariae albae radix) adja, amely szerepel a VII. Magyar Gyógyszerkönyvben fehér magyar szappangyökér néven.
Gyűjtése, szedése, tárolása
A bugylos fátyolvirág drogjának begyűjtése az őszi, illetve a tavaszi szezonban történik. Ki kell várni, amíg a gyökér megfelelő nagyságú lesz, valamint azt, hogy a talaj nedvességtartalma ideális legyen, hogy könnyedén kiemelhetővé váljon a felhasználni kívánt rész. A kérget szárítás előtt meg kell tisztítani, majd korongra szeletelni, majd hűvös helyen tárolni.
Története
Régebben a háztartásokban a kelmék tisztítására alkalmazták, valamint a mosószerek és a tisztítószerek készítésekor is felhasználták a nagyobb habzóképesség elérése érdekében. Mosófőzet készítése esetén szappan nélkül is kisúrolhatók a piszkos ruhák.
Botanikai leírása, termesztése
A buglyos fátyolvirág őshazája Európa. A szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, évelő növényfaj. Gyökértörzsének héjkérge kívül szürkésbarna, belül pedig sárgásfehér színű. A szára dúsan elágazó, akár 1 méter magasra is megnőhet, azonban nagyon könnyen törik. A levelei keresztben átellenes helyzetűek, felületük viaszos, alakjuk pedig lándzsás. Az apró, fehér virágai a száron dús bugákat alkotnak. Termése fogakkal nyíló toktermés, a benne lévő mag pedig kerek, és barnás színű.
Kedveli a meleg, napos területeket, jól tűri a szárazságot. Nincs nagy vízigénye, ugyanakkor a gyökérzete segítségével képes hasznosítani a talaj mélyrétegeiben található vizet is. A vadon termő fátyolvirág előfordul töltések, utak szélén, valamint homoki réteken és legelőkön egyaránt.
Felhasznált irodalom
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Amit a hazai gyógynövényekről tudni kell
