Csalán gyógyhatása

Csalán (Urtica dioica)

Gyógyhatása

Mivel vasat és emellett C-vitamint is tartalmaz, vérszegénység esetén kiváló segítő. Vérképzési gondokra, vérszegénység kezelésére naponta 1 csészével, éhgyomorra ajánlott fogyasztani. Mivel emeli a vérnyomást, hasznos az alacsony vérnyomással küzdőknek. Csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Immunerősítésre, vitalizálásra, valamint betegségmegelőzés céljából érdemes tavasszal és ősszel 4-6 hetes vértisztító kúrát tartani a csalán tea segítségével, mely során napi egy csésze tea fogyasztása ajánlott reggel, lehetőleg ízesítés nélkül.

Melegítő, lázcsillapító, hurutoldó és légzéskönnyítő hatása meghűlés, tüdőgyulladás, influenza, hörghurut esetén hoz könnyebbülést. Teáját célszerű ezekben az esetekben mézzel ízesítve fogyasztani. Kiválóan megtisztítja a veséket. Vesehomok esetén enyhébbre főzött, nagy mennyiségű csalán tea fogyasztása ajánlott, viszonylag rövid időn belül.  (1-1,5 liternyi teáját igya meg egy napszak alatt, legideálisabb délelőtt). Ezzel a szervezetben keringő nedveket, nyirokkeringést ösztönzi, tisztítja, a lerakódott méreganyagokat oldja és kivezeti a szervezetből. Mintegy mellékhatása lesz ennek a folyamatnak a köszvény, reuma kínzó tüneteinek enyhülése. Habár - igen ritkán – egyes számára allergén növény, annak, akik magára a csalánra nem bizonyulnak allergiásnak, az egyéb allergia leküzdésében segít. Az allergiát kísérő vizes orrfolyást, könnyezést csökkenti.  A kismedence területén szöveti burjánzást, nyálkabesűrűsödést gátló hatású nőknél és férfiaknál is, ezért prosztata problémák esetén a panaszokat mérsékli a néhány hetes teafogyasztás is. Maximális hatásának eléréséhez hosszabb kezelés szükséges. Skorbut megelőzésére, kezelésére magas c-vitamin tartalma mellett egyéb hatásai is jótékonyak. Fogágygyulladás és -leépülés tüneteit gyorsan enyhíti. A gyomor emésztőképességét javítja. Megelőzi a gyomorrontást, a felfúvódást, a gyomorgörcsöt elmulasztja. Az emésztőnedvek termelődését fokozza, csökkenti az esetleges erjedést az emésztés során. Igazoltan hatásos fizikai és szellemi fáradtság, stressz oldásában. Az ilyen jellegű problémákból adódó alvászavarok enyhítésében is jótékony.

Csalán hatása külsőleg

Zsíros haj, korpásodás, hajhullás esetén lemosóként eredményes; ilyen jellegű kozmetikai készítményekben (samponok, balzsamok, hajtonik, hajcsepp) gyakori összetevő. A haj növekedését is serkenti. Ülőfürdőként jótékony az aranyér, reuma gyógyításában. Bőrkiütések esetén teája borogatószer.

Állapotok, amelyekben a csalán ajánlott:

• ízületi betegségek
• reuma
• köszvény
• vérszegénység
• láz
• vesehomok
• betegségmegelőzés
• zsíros haj, zsíros korpásodás
• hajhullás
• tavaszi fáradtság
• alvászavar
• stressz
• aranyér
• alacsony vérnyomás
• bőrkiütések
• allergia
• prosztata gondok
• skorbut
• influenza, meghűlés
• torokgyulladás
• tüdőgyulladás
• gyomorbántalmak
• emésztési problémák
• kólika
• magas koleszterinszint
• nyirokpangás

Csalán tea készítése:

• Tea: 1 csapott evőkanál (3 g) teafüvet csészényi vízzel forrázzon le, 10-15 percig hagyja állni, majd szűrje le. Napi 3-6 csésze tea javasolt.
• Préselt leve: a leveleket préseléssel lé nyerésére használhatjuk, mely koncentrált hatású, a főzési folyamatok elkerülése okán a magas vitamin tartalomból sem veszít! Ebből naponta 2-szer 2 cl, azaz kb. 1-1 kávéskanálnyi mennyiség javasolt.
• Étkezési alapanyag: frissen szedett, átöblített, forró vizes lemosás után levesekbe, főzeléknek, főzelékekbe, salátákba tehetjük. Húsok sütéséhez használhatjuk.
• Ülőfürdő: 200 gramm levél forrázatát 10-15 percig állni hagyjuk, majd adagoljuk a kád vizéhez.

Kivonatát gyakran használják hajápoló szerekben (samponokban, tonikokban, hajszeszekben), hajerősítő és hajhullást csökkentő hatása miatt. Bolti forgalomban kapszula, tinktúra formában is megtalálható.

Csalán gyógyhatása röviden

Vértisztító, gyulladáscsökkentő, hajhullást megállító, hajerősítő, méregtelenítő. Légzéskönnyítő, hurutoldó, melegítő. Fokozza a vese működését, a vér húgysavszintjét normalizálja. Lázcsillapító, élénkítő, immunerősítő, fertőtlenítő, hámosító, vérnyomásemelő, serkenti a nemi erőt.

Hatóanyagai: Vitaminok, ásványi anyagok, flavonoid, klorofill, kalcium, magnézium, kálium, vas, szerves savak, cserzőanyagok, illóolaj, hisztamin, kovasav és szelén, valamint karotinok.

Népies neve: Csalány, csanál, csollán, csollány, csóvány.

Angol neve: stinging nettle, stinging-nettle, nettle

Hasznos része: Szárított levele hivatalos, elismert drog a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.

Ellenjavallat

Nyersen ne fogyasszuk! Ritkán ugyan, de allergizál! Kúraszerű alkalmazása javasolt, folyamatos fogyasztását kerülni kell! Terhesség idején kerülendő, vetélésre hajlamosít!  Vérnyomás emelő hatású, magas vérnyomás esetén ne alkalmazza! Külső-belső vérzések esetén kúráját szüneteltetni kell!

Csalán története

Latin neve az égésre utal. Az erő és bátorság szimbóluma. Egykor csodatévőnek tartották. A görög mitológiában, valamint más ősi kultúrkörökben is férfias szimbólum, a harcosokhoz, harcos istenekhez kötődött. Volt, ahol a harcban elhunyt katona halotti leplét csalánszövetből készítették el. A csalánszövetből készített ruhadaraboknak misztikus védelmi hatást tulajdonítottak. A reumás, fájó testrészeket a növény friss hajtásával ütögették. Szegényebb népek főzeléknek készítették el, levesekbe rakták, háborús időkben segítette táplálékként a túlélést. Háborús időkben szintén fonalat, szövetet készítettek szárából. Liba-, kacsa- és baromfitartók takarmányként adták állataiknak. Betegség megelőzés céljából a népi gyógyászat sertések, háziszárnyasok eledelébe keverten javasolta használatát, mára ez egyre inkább visszaszorult. Skorpiócsípések, kígyómarás, egyes mérgezések esetén nyúltak hozzá. A sör ízesítőjeként is használták. Manapság pedig a csalán a biogazdálkodás egyik legelterjedtebb permetezőszere.

Csalán gyűjtése, szedése, tárolása

Leveleit tavasztól őszig (lakott helyektől, forgalmas utaktól távol) gyűjthetjük, a hajtásokról frissen eltávolítjuk, szárítjuk. Érdemes a csaláncsípések elkerülése okán a gyűjtést ruházattal védett alkarral és lábszárral, kesztyűben végezni!

Szárítása tiszta, száraz padlón szétterítve, gyakori forgatás, jó szellőzés mellett javasolt. Felaprítás után is szárítható. Vászonzsákban, papírtasakban sokáig jól tárolható.

Csalán botanikai leírása

Változó magasságú, 20 centimétertől akár 1,5-2 méteres magasságot is elérheti, számára kedvező élőhely estén. Legtöbbször háromszögletes, fűrészes levélszélű, szőrökkel borított szárú, indás gyom- és gyógynövény. Szárának szőrei hangyasavat tartalmaznak, a növény ezzel védi magát, hiszen égető, viszkető érzést, hólyagocskákat, bőrpírt okoz, ezt nevezzük a csaláncsípésnek. Sárga, sárgászöld füzér virágzatú, a virágok a levelek hónaljában jelennek meg. A csalán termése makktermés, de szaporodása gyöktörzséről is megtörténik.

Nitrogén jelző növény, nitrogénben és tápanyagokban dús, humuszos talajokon találkozhatunk vele, hazánkban igen gyakori.  Nedves erdők, telepített akácosok, mocsaras területek, patakpartok mentén, istállók környékén, kertekben, parkokban fordul elő. Árterek jellegzetes növénye. Számos lepkefaj tápnövénye. Csoportosan, telepekben nő.  Árnyékos helyeken és tűző napon egyaránt megél.

Felhasznált irodalom:

Earl Mindell: Gyógyfüvek bibliája
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
Csupor Dezső: Fitoterápia, Növényi szerek a gyógyászatban.
Dr. Kmeth Sándor – Herbárium
Gyógynövények kincsestára -Alexandra kiadó
Reader’s Digest – A természet füvészkertje
Kissné Dogossy Éva- Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
Reader’s Digest. Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008