Csarab (Calluna vulgaris)
Gyógyhatása
A csarab teája kiváló vízhajtó. Fertőtleníti a húgyutakat. A növény főzete felhasználható vese-és epekő ellen. A hólyaghurut és a veseproblémák is gyógyíthatók általa. Ajánlják érelmeszesedés kezelésére. Álmatlanság esetén enyhe altatószerként alkalmazható. A cukorbetegségre készíthető teakeverékek egyik alkotórésze. Régebben nyugtatóként is felhasználták. Ezen kívül pedig remek lázcsillapító is.
Felhasználása külsőleg
Borogatásként alkalmazható köszvényes fájdalmakra és reumás betegségekre. Kenőcsök alapanyagául szolgálhat.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- reuma
- epekő
- vesekő
- köszvény
- alvásproblémák
- hólyaggyulladás
- vesebetegség
- bélhurut
- láz
- érelmeszesedés
- húgyúti fertőzés
- cukorbetegség
- stressz
Csarab tea készítése
Tegyen 10 dl forrásban lévő vízbe 50 gramm szárított növényt. Hagyja ázni pár percig, majd szűrje le. Naponta maximum 4 alkalommal ajánlott a fogyasztása!
Ellenjavallat
Nincs ismert káros hatása! Semmilyen mellékhatás nem tapasztalható hosszan tartó bevitele során sem!
Csarab gyógyhatásai röviden
Vízhajtó, fertőtlenítő, lázcsillapító, méregtelenítő, gyulladáscsökkentő, vértisztító, gyenge altató, nyugtató
Hatóanyagai: hidrokinon, szaponin, flavonoid-glikozid, cserzőanyag, kis mennyiségű arbutin
Népies neve: seprűvirág, avarhanga, csarak erika, vadciprus, hanga, angyalmetélt, avarfű, repcsényfű, cipor, györgycsarab, parlagi fagyal
Angol neve: common heather, ling, simply heather.
Hasznos része: A közönséges csarab felhasználható drogja a virágos, leveles hajtása (Callunae herba).
Gyűjtése, szedése, tárolása
Nyár végén, augusztusban, virágzás idején érdemes szedni. A talaj feletti vastag rész kerül levágásra, így a növény folyamatosan tovább növekedhet. Szárítása árnyékos helyen történik.
Története
A nemzetségneve (calluna) egy görög szóból, a kallünein-ből ered, amelynek jelentése szépíteni, tisztítani. A magyar nyelvben 1892-ben jelenik meg, csarap alakban. A Nyugat-Dunántúlról kerülhetett a botanikus szaknyelvbe. Érdekesség, hogy Norvégiának a csarab a nemzeti virága. Régebben kiváló minőségű seprűket készítettek belőle. Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Balaton vidékén és a Tornai-hegységben fedezhető fel a leggyakrabban.
Botanikai leírása, termesztése
Őshazája Európa. Az erikafélék (Ericaceae) családjába, és az erikavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó törpecserje. Szárának magassága nem éri el a fél méteres magasságot. Levelei örökzöldek, aprók, pikkelyesek és átellenesen helyezkednek el. Virágai lila és rózsaszín színűek, harang alakúak és egyoldalú füzért alkotnak. Négyrekeszű tokterméssel rendelkezik.
A savanyú, ásványi anyagokban szegény homoktalajt és a kavicsos földet részesíti előnyben. Az üde és napos helyek számára a legideálisabbak, jól tűri a vízhiányt. Legtöbbször dísznövényként kerül ültetésre. Magról szaporítható, természetes élőhelyén pedig a szél végzi el a virág terjesztését.
Felhasznált irodalom
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövényekRácz János: Gyógyhatású növények
Reader’s Digest: A természet füvészkertje