Csipkebogyó (Rosa canina)

                       

Gyógyhatásai

Serkentőleg hat a bőr kollagén termelésére, csökkenti a bőrfelszínhez közeli hajszálerek sérülékenységét, késleltetve ezáltal a bőr öregedését. A száraz, viszkető, hámló, gyulladásra hajlamos bőr ápolója; az érzékeny, kipirosodásra, rozáceára hajlamos bőrt kezeli. Megnyugtatja a meggyötört bőrt szőrtelenítés, napozás, szolárium használat után. Javítja esztétikailag a különféle hegek, terhességi csíkok és striák bőrképét, halványítja az idősödő és érett bőr pigmentfoltjait, elszíneződéseit. Szív- és érrendszeri megbetegedések, érszűkület, érelmeszesedés esetén is áldásos az ereket védő, a keringést normalizáló, érrendszert regeneráló hatása. A csont- és a kötőszövetek képződését kedvezően befolyásolja.  A megfázás, az influenza és a köhögés elmaradhatatlan vitamin pótlója, ami a kialakult fáradékonyságra is jótékony, gyulladáscsökkentő hatása pedig gyorsítja a gyógyulást. Enyhe víz- és hashajtó hatása a szervezet méregtelenítését beindítja, a veseműködés megterhelése nélkül. Napi 1-2 csészével nyugodtan megihatunk belőle.  Dohányosoknak köztudottan szükséges a c-vitamin pótlás, erre kiváló megoldást jelent a csipkebogyó.  Skorbut kezelésében, ínybetegségek esetén is eredményesen gyógyít. Kötött izomzat, izomgörcsök sokszor a magnézium hiányos étrendnek köszönhetően alakulnak ki. A csipkebogyóban található kb. 2% magnézium azért jelentős, mert a szervezetben jól hasznosuló, karbonsavas sójának formájában található meg. Izomláz mielőbbi rendeződésében is segít.

 

Csipkebogyó hatása külsőleg

Szabályozza a bőr oxidációs folyamatait, nyugtatja az irritált területeit, feltölti vitaminnal, regenerálja és késlelteti a bőr öregedését, védi a környezeti káros hatások nyomaitól. Borogatásként, pakolásként, lemosószerként alkalmazhatjuk a nyers gyümölcshúst, vagy a hideg áztatással készített, ízesítés nélküli teát. Külsőleges használata kozmetikai szerekben, belőle készített olaj formájában is igen elterjedt.

 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• bőrpír, bőrelváltozások
• pigmentfoltok
• terhességi csíkok, striák
• hegek
• szív- és érrendszeri megbetegedések
• érszűkület
• érelmeszesedés
• tavaszi fáradtság, krónikus fáradtság
• csontozatot érintő problémák
• Megfázás, influenza
• köhögés
• gyulladások
• keringési zavarok
• vérnyomás problémák
• méregtelenítés
• székrekedés
• dohányzás
• skorbut
• ínybetegségek
• kötött izomzat, izomgörcs
• fizikai munkavégzés

 

Csipkebogyó tea elkészítése

A csipkebogyó túl forró vízben sokat veszít értékes vitamin tartalmából, ezért inkább áztatásos elkészítése ajánlott, tehát főzését kerüljük.

1 evőkanálnyi morzsolt gyümölcshúsra csészényi szobahőmérsékletű, esetleg melegített, de forrásban nem lévő vizet öntünk. Lefedve legalább 15-20 percig állni hagyjuk, leszűrjük, és langyosan fogyasztjuk el.
Legjobb hatású akkor, ha szobahőmérsékletű vízzel felöntve 5-6 órára, akár egész éjszakára ázni hagyjuk.

 

• Csipkebogyó gyümölcsbor készítése: a „dér megcsípte” állapotában egészséges szemeket szedjünk, ez fontos a jó minőségű bor készítéséhez. Miután a rajtamaradt szárrészektől, virágkehely maradványoktól megtisztítottuk, daraboljuk. Az így kapott tiszta gyümölcshúst lemérjük, 1 kg gyümölcsre 4-4,5 liter vizet, 35-50 dkg cukrot, 5 gramm citromsavat (esetleg borkősavat; vagy mindkettőt, együtt az 5 grammot nem átlépve) számolunk. A vizet szobahőmérsékletűként ráöntjük a gyümölcsre, majd 24 órát pihentetjük. Átpréseljük, egy kis adag préslében a savat, majd a cukrot is feloldjuk, majd feloldott állapotban öntjük vissza a teljes mennyiségű csipkebogyó lére. Az erjesztő edényünk 70-75%-ig legyen töltött. Lehetőleg egyenletes, 12-16 °C-os hőmérsékleten, zártan erjesszük. Lefejtés után célszerű zöld üvegekbe tölteni, így fogja sötét, hűvös helyen tárolva borunk a szép színét megőrizni.
• Csipkebogyó szörp, lekvár készítése: Mag és szőr nélkül használjuk fel a csipkehúst, amit turmixolunk, majd elkészítjük belőle a szörpöt, lekvárt. Lekvárt érdemes mézzel készíteni belőle -így értékesebbé válik, gyógyhatásait tekintve.
• Csipkebogyó fogyasztása étkezési céllal még leves, mártás, gyümölcszselé is készülhet belőle. De saláták ízesítője, bólé színezője is lehet.

 

Ellenjavallat

Nagy mennyiségben arra érzékenyeknél hasmenést okozhat. Terhesség és szoptatás alatt nyugodtan fogyasztható! Gyermekeknek 1 éves kortól már hígítva adható.

 

Népies neve: Gyepűrózsa, Vadrózsa, Csipke, Csipkerózsa, Csipkebokor, Csipkenye, Csitkenye, Bicske, Hecsedli, Hecserli.

Angol neve: Hip, Rose-hips.

Hasznos része:  A VII. Magyar Gyógyszerkönyvben jegyzett drogot az aszmagot nem tartalmazó terméshúsa adja.

Csipkebogyó gyógyhatása röviden

Érfal erősítő, kötőszövet szilárdító, immunizáló, csonterősítő. Bőrfiatalító. Szabályozza a vérnyomást. Fáradtságcsökkentő. Vitalizáló. Víz- és hashajtó.

Hatóanyagai

Antioxidáns polifenolokat (pl. tanninok, flavonoidok), karotinoidokat, alma-, és citromsavat, A-, B1-, B2-, és K- és C-vitamint, vasat, cinket, rezet, magnéziumot, folsavat, rostokat tartalmaz.

 

Csipkebogyó története

Már az ókorban ismerték kedvező hatásait, tüdőbajokra, köhögéscsillapításra, megfázásos tünetekre, sorvadásos betegségekre, emésztési problémákra alkalmazták. Olajával illatosítottak. A rómaiak számára a csipkerózsa -csakúgy, mint a babérlevél-a dicsőség jelképét jelentette. A szögesdrót őse is, maga a csipkebogyó bokor. Ugyanis őseink kihasználták tüskés, sűrű növését, a határok (gyepűk) védelmére. Többsorosan ültették a védeni kívánt terület szélére, hamar elburjánzott, így adva természetes védvonalat, melyen ember könnyedén nem hatolt át. Háborús időkben sokan házilag lisztet készítettek belőle, amelyből kenyeret vagy pogácsát sütöttek. Ez a csipkebogyóliszt a modern reformkonyha egyre népszerűbb alapanyaga.

 

Csipkebogyó gyűjtése, szedése, tárolása

A csipkebogyó az első fagyok idejére érik be, élénkpirosan, éretten kocsánynál vágjuk le. Feldarabolva történjen szárítása (kettéhasítjuk, a magjait eltávolítjuk, a húsos részt felaprítjuk), száraz, szellős, meleg és pormentes helyen, míg zörgős nem lesz. (Ez nagyjából 1 hónap!)  A jól szárított gyümölcshús sötétebb, mint szedéskor, de nem barna, vagy feketés. Kiszárítás után lenvászon zsákban, papírtasakban tároljuk, lehetőleg fénytől elzárva, hűvös helyen. Nejlon zacskóban befülled, penészesedik!  Fagyasztással is tartósítják a darabolt gyümölcshúst, azonban a mélyhűtésből kivéve azonnal fel kell használni, a minél kevesebb hasznos anyag veszteség elkerülése érdekében. Fém tárgyak használata a feldolgozás, teakészítés során hozzájárul az aszkorbinsav (c-vitamin) gyors lebomlásához, ezért kerülni kell! (Teát pl. üveg vagy porcelán csészébe készítsünk csak, keverésére fakanalat, műanyag kanalat használjunk!)

 

Csipkebogyó botanikai leírása

Európában honos, a rózsafélék családjába tartozó, 1-3 m magas, tüskés, összetett levelű cserje. Fehér, 5 csészelevélből és 5 sziromlevélből álló virága finoman rózsaszínesbe játszik, közepén a porzók élénk sárgák. Virágzásának ideje: május-június.  Bogyóra emlékeztető termése mely botanikai szempontból áltermés, a rózsák, a virágok elvirágzása után jelenik meg a bokron. Erdőszélek, irtások, szántóterületek szélén, utak menti árkokban gyakori. Főleg dombvidékekre jellemző, nagy méretű bokrok.

 

Felhasznált irodalom:

Reader’s Digest. Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008
Earl Mindell: Gyógyfüvek bibliája
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
Kissné Dogossy Éva- Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
Gyógynövények kincsestára -Alexandra kiadó
Reader’s Digest – A természet füvészkertje