Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Dió, diólevél gyógyhatása | DR IMMUN.com

    dio_diolevel_gyogyhatasai

    Diólevél (Juglans regia)

    Közönséges dió

     

    Gyógyhatása

    Nemcsak a diófa termése, a dió értékes élelmiszer, hanem a levele is számos hasznos tulajdonsággal rendelkezik, mely miatt a népgyógyászat már évszázadok óta alkalmazza. A diólevélből készült tea forrázata első sorban emésztési problémákra ajánlott, ugyanis elősegíti a szabályos bélműködést.Vértisztításra, vérzéscsillapításra is eredményesen használható. Szövetösszehúzó, szárító, gyulladáscsökkentő és enyhe fertőtlenítő hatása révén azonban szélesebb felhasználása is elterjedt. A diólevél szájüregben induló gyulladások, vérzések kezelésére kiváló: erre levelének, zöld termésburkának főzetéből készített öblögetéssel tudunk kezelést végezni. Torok-, mandula- vagy hangszálgyulladás esetén a leveléből készült főzettel gargalizálni ajánlott.

    Diólevél hatása külsőleg:

    Izzadásgátló, gombaellenes szer is. Vérzéscsillapító, szövetösszehúzó és fertőtlenítő tulajdonságai a sebek, fekélyek, gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, aranyér kezelésében jelentenek segítséget. A diólevél főzete borogatásként, lemosóként de ülőfürdőként is alkalmazható, függően a kezelendő területtől, és a problémás terület nagyságától. Használható ugyanezen előbb említett hatásait javunkra fordítva a nemi szervek lemosására, gombás fertőzések esetén.

    Állapotok, amelyekben ajánlott:

    • emésztési problémák
    • hasmenés, bélhurut, székrekedés
    • étvágytalanság
    • magas vérnyomás
    • szájüregben keletkezett sebek, fogínyvérzés, fogínygyulladás
    • bőrbetegségek (pl. herpesz, pattanás, ekcéma, pikkelysömör)
    • szemgyulladás
    • aranyér
    • gombás eredetű nemi betegségek

     

    Diólevél tea készítése:

    • külsőleg borogatószerként, lemosóként 5 gramm drogot forrázzunk le 200 ml vízzel, amit 5 perc után szűrjünk le
    • külsőleg alkalmazható krém, szappan, tinktúra formában is
    • fürdőkúrában 200 gramm drog forrázata kerüljön 1 kádnyi vízhez
    • belsőleges alkalmazásra: 10 gramm szárított levelet 1 liternyi forrásban lévő vízben 15 percig áztatunk. Ebből napi 3-5 csészényit fogyasztunk el, kúraszerűen.

     

    Ellenjavallat:

    Kiszáradt, legyengült állapotban tovább ront a kialakult állapoton.
    Erős szárító, a szervezet vízháztartására élénken ható, azt befolyásoló hatásai miatt csak kúraszerű alkalmazása javasolt! Terhesség, szoptatás idején csak orvossal egyeztetve, a kezelőorvos jóváhagyásával használható! Rendszeres gyógyszerszedés esetén csak orvosi beleegyezéssel használható!

     

    Diólevél, dió gyógyhatása röviden

    Baktériumölő. Emésztési problémákra, vértisztításra, vérzéscsillapításra, izzadásgátlásra használható. Lázcsillapító, méregtelenítő és gombaellenes szer is. Szövetösszehúzó, szárító, gyulladáscsökkentő és enyhe fertőtlenítő hatású.

    Hatóanyagai

    A levélben: keserűanyagok (juglon), cserzőanyagok (ellagsav, galluszsav), kávésav, flavonidok (kvercetin), neoklorogénsav, C-vitamin és illóolaj.
    A termésburokban, kopácsban szintén megtalálhatóak a keserűanyagok (juglon), cserzőanyagok (ellagsav, galluszsav), C-vitamin; ezeken felül pedig hidrojuglon, citromsav, almasav, kalciumsók és cukrok (glikozidok).

    Népies neve: királyi dió, nemes dió

    Angol neve: Nut, nit, nuts, walnut, walnut leaf,

    Hasznos része:  A diófának gyakorlatilag minden részét hasznosítják. Gyógynövényként a termésburkot (kizárólag külsőleg!), a leveleket, és a fa kérgét tartják számon. Termésének fogyasztása is előnyös hatású az emberi szervezetre.

     

    Diólevél története

    Latin források szerint Jupiter szent fája a dió, melynek termése Jupiter makkja; de megemlíti a görög mitológia is, mely szerint Hermészhez tartozik. Eredetileg Ázsiában és a Balkán-félszigeten volt őshonos növény, hazánkban a római kor óta ismert, a nemesítések mentén különböző változataiban termesztett fa.
    Két fajuk terjedt el hazánkban igazán: a közönséges dió, és az Észak-Amerikából származó (inkább díszfaként ültetett) fekete dió (Juglans nigra).

     

    Dió és diólevél gyűjtése, szedése, tárolása

    Az egészséges, sértetlen, zöld leveleit gyűjtik már május végén megkezdve egészen augusztusig. Fontos a levelek sértetlensége, ugyanis a sérülések helyén a levél gyorsan barnulni kezd, így fontos hatóanyagait veszíti el. Levelet tehát csak a fáról szedjünk, száráról lefosztva. Árnyékos, száraz, ám nem túl meleg helyen, szellősen szétterítve szárítsuk. A szárítás után összemorzsolva, páramentesen tárolható. Gyűjthető maga a zöld dió, illetve a terméshez nagyon ragaszkodó zöld termésburok, már tavasszal. Ebből készül a zölddió befőtt.  A beérett termések barna, fekete héját, úgynevezett kopácsát gyűjtik még, nyár legvégén, ősz elején. Jó tudni, hogy ez a művelet lemoshatatlanul sötétbarnára színezi a kéz bőrét, ezért megfontolandó, hogy kesztyűben végezzük el. A gyűjtött kopácsot szintén jól szellőző helyen, szétterítve szükséges alaposan megszárítani, de a hibás, elváltozott, penészes részeket el kell távolítani; a szárítás ideje alatt is folyamatosan vizsgálgatni kell. Termése, azaz maga a dió októberben válik begyűjthetővé.

    Diófa botanikai leírása:

    A diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozik. Különböző változatokban ismert, lombhullató, sima, világos kérgű, első sorban a terméséért tartott fa. Nálunk a házikertekbe ültetve, esetleg direkt ültetvénybe telepítve, országosan elterjedten él; ám főleg a mediterrán területeken önálló erdőket alkotva is megtalálható. Nagyméretű, összetett, páratlanul szárnyalt levelei vannak. Hosszúkás barkába rendeződött porzós virágai az előző évben fejlődött ágvégekről csüngenek. Termős virágai pedig a fiatal ágak végén, rövid füzérvirágzatban találhatóak meg. Csonthéjas termése a dió, amit a sima felületű, zöld, majd barna burokban kell keresnünk.  A diófa ellenálló, a betegségeket jól tűrő, gyorsan növekvő, és hosszú életűnek ismert fa. A dióavar erős, más növényekre mérgező hatású hatóanyagai és a terebélyes, sűrű lomb erős napfényszűrő hatása miatt a diófa alatt más növény nehezen, vagy nem él meg.

     

    Felhasznált irodalom:

    Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
    Gyógynövények kincsestára  Alexandra kiadó
    Dr. Kmeth Sándor – Herbárium
    Reader’s Digest – A természet füvészkertje
    Kissné Dogossy Éva- Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
    Tartalomhoz tartozó címkék:

    Keresés