Édeskömény (Foeniculum vulgare)
Gyógyhatása
Az édeskömény mediterrán jellegű gyógy-és fűszernövény, melynek fűszeres, ánizsra emlékeztető illata van. Változatai között vannak különösen édes ízűek és szép dísznövények is, míg másokat zöldségnövényként fogyasztanak.
Az édeskömény évszázadok óta közismerten jótékony hatást fejt ki az emésztőrendszerben. Gyomorrontás esetén például a magok elrágcsálása, vagy a magőrlemény elfogyasztása hatékonyan csökkenti a kellemetlen tüneteket. Erős forrázatát ezen kívül emésztési zavarok – bélgázok, gyomortáji felfúvódás, böfögés – és az ezekkel járó fájdalmak enyhítésére is használják. Gyógyhatását elsősorban – az ánizshoz hasonlóan – az anetol nevű vegyületének köszönheti, melyről kimutatták szélhajtó, görcsoldó hatását, mely által az édeskömény nyugtatja a bélrendszert, csökkenti a felfúvódást. Ezen kívül a drog kivonata jelentős mértékben fokozza a hasnyálmirigy-eredetű lipáz aktivitását, mely által elősegíti a belekbe került táplálék – erjedés, rothadás nélküli - optimális megemésztését. Görcsoldó tulajdonsága miatt veseköves beteg kezelésére is alkalmazzák. Fogyasztó teakeverékek gyakori összetevője. Az édesköménytermés fokozza a vizelet kiválasztást, tehát vízhajtó hatással is rendelkezik, valamint antibakteriális hatása által a húgyutakban gátolja a baktériumok fejlődését.Ugyancsak régóta alkalmazzák eredményesen fokozott váladéktermelődéssel, köhögéssel járó hurutos, felső légúti problémák esetén nyákoldó, köptető és hörgőtágító tulajdonsága miatt, mely az anetol idegrendszerre gyakorolt hatásával van összefüggésben. A tejelválasztást fokozó hatását állatkísérletes bizonyítékok támasztják alá, mely hátterében az állhat, hogy az anetol a dopaminreceptorokon kompetitiv antagonistaként viselkedik. Az édeskömény illóolajénak komponensei átjutnak az anyatejbe, így a tea fogyasztásának „mellékhatásaként” csillapítható a csecsemők görcsös hasfájása. Nőgyógyászati problémáknál – a méh ellazítására, a menstruáció megindítására, és a menstruációs görcsök enyhítésére alkalmazzák. A menstruációs ciklus beállításának az elősegítése céljából érdemes cickafarkfűvel, barátcserjével kombinálni. Az édeskömény kivonata nagy dózisban tartalmaz fitoösztrogéneket, ezért enyhítheti a klimax okozta kellemetlen tüneteket.Az édeskömény gyökerét salaktalanítóként tartják hatásosnak, mivel feltételezik, hogy megkönnyíti a vizeletürítést és a bélrendszerből a salakanyagok eltávolítását.
Felhasználás külsőleg
Az édesköményolaj külsőleg alkalmazva az ízületi gyulladással járó fájdalmak csillapítására szolgált. Az érett termék illóolaja kozmetikai készítmények alapanyaga, de a likőripar is hasznosítja.
A konyhában
Az édesköményt fűszernövényként termesztik elsősorban a mediterrán országokban. A tőlevelek húsos hüvelyeit nyersen vagy megfőzve zöldségként lehet fogyasztatni. Szárított magja közkedvelt fűszer, melyet főzelékek, saláták, savanyúságok, halételek, mártások, sütőben készített ételek és húsalapú fogások, teasütemények fűszerezésére használják. Leveleit frissen zöldséglevesek, halételek, saláták és sajtok ízesítésére használják.
A ház körül
Az édeskömény természetes bolhaűző. Maréknyi friss levelét zúzzuk össze, majd jól dörzsöljük be vele a kutyát, macskát. Érdemes néhány édesköménylevelet az állat vackába, a fekhelye alá is tenni.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- Hurutos megbetegedések
- Megfázás
- Torokfájás
- Vastagbélgyulladás
- Menopauza
- Étvágytalanság
- Hörghurut
- Emésztési problémák
- Vesekő
- Gyomor- és bélhurut
- Béltisztítás
- Hajfájás
- Irritábilis bélszindróma
- Klimax
- Kólika
- Köhögés
- Menstruációs görcsök
- Puffadás, gázosodás
- Kisgyermekeknél hasmenés, puffadás
- Köhögés
- Szoptatásnál tejelválasztást serkentő
Édeskömény tea készítése
- Termésből: 1 púpozott teáskanálnyi szárított, frissen porrá tört termést forrázzuk le 2,5 dl vízzel, majd lefedve 10 percig hagyjuk állni, végezetül pedig szűrjük le. Napi adag 2-3 csésze étkezések után. A száraz drog napi adagja felnőtteknek és 10 év fölötti gyermekeknek: 5-7 gr, 4-10 év között 4-6 g, 1-4 év között 3-5 g, 1 éves kor alatt 2-4 gr.
- Megfázás panaszok esetén gyermekeknek érdemes a teát mézzel édesíteni, azonban a hasfájásra adott teát édesítés nélkül adjuk. Szélhajtó tea készítésénél az édeskömény mellett a főzet készítéséhez felhasználhatunk köménymagot, ánizst és koriandert is.
- Gyökérből: 1 filteres tasakot tegyen 1 csésze forrásban lévő vízbe, és 10 percig hagyja ázni. Napi adag: 3 alkalommal, reggel, délben, esete 1-1 csésze.
- A gyermekek a teája ízét általában kedvelik, jól tolerálják. Csecsemőknek mokkáskanálnyi mennyiségben adagolják tejhez pépes eledelhez hozzákeverve.
Ellenjavallat
Illóolaja epilepsziás betegek ne használják, mert görcsrohamot válthat ki náluk. Nagyon ritkán arra érzékenyeknél allergiás reakciót válthat ki. Gyógyászati célra való felhasználás során gondosan tartsuk be az előírt adagokat, mert az anetol, a növény fő alkotóeleme nagy mennyiségben különösen gyermekeknél toxikus lehet. Az illóolajának belső használata tilos, ugyanis néhány grammja mérgező lehet. Ugyancsak kerülni kell a szárított növény rendszeres, túlzásba vitt fogyasztását a benne lévő ösztrogénszerű vegyületek miatt. Az ösztrogén dominancia hosszútávon ugyanis káros, meddőséget, vetélést vagy rákos megbetegedést is okozhat.
Édeskömény gyógyhatása röviden
Antibakteriális, megfázás, köhögés esetén jó köptető, légúttisztító, nyálkaoldó, szélhajtó (karminatív), étvágyjavító, tejtermelést serkentő, tejszaporító, kisgyermekek emésztési panaszait is mérséklő, görcsoldó, vízhajtó, fitoösztrogén.
Hatóanyagai: Az édesköménytermés illóolaj tartalma magas (4-7%), mely fő hatóanyaga az transz-anetol (50-80%), ez adja az édes ízét, és a kesernyés, kámforos ízt pedig a fenchon (20%). Az illóolaj további jelentős összetevői: fönikulin, metilkavikol, ánizsaldehid. Ezen kívül vannak még benne: flavonoidok (fitoöstrogének), fahéjsav-származékok, kumarionok, zsíros olaj.
Egyéb elnevezései: ánizskapor, máltai kömény, bécsi kapor, főnigli, német kömény, nagykömény, borkömény, magyar ánizs, olasz kömény
Angol neve: Fennel
Hasznos része: Az édesköménytermés (Foeniculi dulcis fructus) és a keserű édesköménytermés (Foeniculi amari fructus), valamint utóbbi illóolaja (Foeniculi amari fructus aetheroleum) is a VIII. Magyar gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepel. Zöldségként az édes változatot termesztik. A népgyógyászat és a gasztronómia levelét, virágát, magját, szárát és gyökerét is felhasználja.
Története
Az édesköményt az ókori rómaiak kezdték emésztést megkönnyítő gyógynövényként használni. Az ókori görög neve marathón volt, mert a maratoni csata helyszínén a megszokottnál is nagyobb mennyiségben fordult elő. A középkorban egész Európában népszerű növény volt, Nagy Károly 812-ben elrendelte, hogy minden kolostorkertben ültessenek édesköményt. Fő alkotórésze volt az Aqua carminativa nevű készítménynek, amelyet a 20. század első felében is előszeretettel alkalmaztak puffadás enyhítésére. Az édeskömény termését a kozmetikai iparban - szájvizek, fogkrémek ízesítésére, narancsbőrellenes és ránctalanító krémek előállítása során - és az abszintgyártásban is felhasználják.
Gyűjtése, szedése, tárolása
A leveleket és a virágokat igény szerint szedhetjük. A magokat éretten gyűjtsük be, majd szárítás után tegyük pár napra a mélyhűtőbe, hogy az esetleges kártevők vagy petéik elpusztuljanak. A magokból begyűjtésük után ipari úton vonják ki az anetolt a gyógyszer-, illetve az illatszerkészítéshez.
Botanikai leírása
A zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó mediterrán faj, majdnem az egész világon termesztik. Meleget kedvelő növény. Évelő, ritkán kétéves, akár a 2 méter hosszúságot is elérő, magas szárú növény. A tövéből egy vagy több felálló, belül üreges szár hajt ki, rajtuk finom, tollszerű, szárnyasan összetett, illatos levelekkel. Júliustól szeptemberig jelennek meg kicsi, sárga, a hajtáscsúcson ernyővirágzatot alkotó virágai, melyek sötét, megnyúlt termésekké alakulnak. Húsos, karó alakú főgyökere van. Nem szabad összetéveszteni vadon termő, keserű válfajával.
Felhasznált irodalom
Csupor Dezső: Fitoterápia, Növényi szerek a gyógyászatban.
Rácz Gábor, Rácz-kotilla Erzsében, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
Reader’s Digest. Fűszerek és gyógynövények nagykönyve 2008
Gyógynövények kincsestára Alexandra kiadó
Dr. Kmeth Sándor – Herbárium
Reader’s Digest – A természet füvészkertje
