egészség

A klimax a női változókor, amely az utolsó havi vérzés előtti, alatti és utáni időszakot jelöli. A klimax egy természetes folyamat, amin minden nő átesik az idő előrehaladtával. Ennek ellenére járhat igen kellemetlen tünetekkel. A klimax oka a hormonreceptorok elöregedése, amelyek a petefészekben találhatók. Ilyenkor a tüszőrepedés és a sárgatestérés marad el, majd ennek következtében a tüszőérés sem zajlik le, ami ösztrogénhiányt okoz. 

A csontok végén található porcok, ízületi tok, valamint folyadék alkotja az ízületeket. Amikor ízületi gyulladásról beszélünk, a tokot határoló hártya kerül gyulladt állapotba, amitől az ízületi folyadék megszaporodik. Ez a felgyülemlett folyadék okozza a fájdalmat is, illetve a sokszor vörös, duzzadt érzést. Az ízületi gyulladás kiváltója lehet fertőzéses eredetű, autoimmun betegség, anyagcsere zavar okozta betegségek pl. köszvény. Továbbá előfordulhat pikkelysömör miatt és leggyakrabban a porcok kopásából adódóan, amely főként idős korban jelentkezik. 

Az ülőidegzsába akkor alakul ki, amikor testünk leghosszabb idege, vagyis a nervus ischiadicus gyulladásba kerül. Ennek kiváltó tényezője lehet gyakran végzett ülőmunka vagy mozgásszegény életmód. A zsibbasztó, tompa vagy éles fájdalom a fartól a lábujjakig terjedhet és felerősödhet különböző nyomásokra (pl. tüsszentés, köhögés préselés) Továbbá meleg vizes fürdő alkalmazása is ronthat a helyzeten. Ha az érintett ideg gyulladása súlyosabbá válik, akkor az izmok gyengesége is kialakulhat, amely a lábak mozgásának korlátozásához vezethet. A súlyos isiász másik tünete, hogy nehezebbé válik a vizelet és székletürítés, illetve ezek visszatartása is. Amikor ilyen szintre emelkedik az ülőidegzsába mindenképp forduljon orvoshoz, hiszen nagy valószínűséggel műtéti beavatkozás szükséges. 

Az időszakos sántítás oka a szívkoszorúérgörcs következménye az alsó végtagokban. Főként időseknél fordul elő, hogy a lerakódott koleszterin dús plakkok összeszűkítik a szívkoszorúeret és ennek következményeként szívkoszorúérgöcs alakulhat ki. A szívkoszorúsérgöcs egyik tünete lehet a mellkasi fájdalom, szorító érzés, ami gyakran testmozgás során jelentkezik. Előfordulhat, hogy a lábban alakul ki és a lábikrában okoz görcsös fájdalmat, ilyenkor beszélünk időszakos sántításról. 

A hasmenés a széklet meglazulását jelenti, amely akár teljesen víz állagúvá is változhat a hasmenés súlyosságától függően. Ez együtt jár a hirtelen, naponta sokszor jelentkező ürítési ingerrel is, melynek száma naponta 10-20 alkalomra is terjedhet. A hasmenés hátterében többnyire vírusfertőzés áll, valamint gyakori, hogy rossz higiéniás körülmények között, közösségben nagyobb esély van a betegség megszerzésére. 

A fülfájás mögött számos tényező állhat, a középfülgyulladáson át a lyukas dobhártyáig sok minden okozhatja a kellemetlen tüneteket. Főként gyermekkorban jelentkezik fülfájás, ami általában egy másik betegség például megfázás miatt alakul ki. Azonban leggyakrabban a fülfájás kiváltó oka a középfülgyulladás, amelyet felső légúti megbetegedések okozhatnak.

A fülzúgás, vagyis a tinnitus csengő, zúgó hang hallását jelenti, amely olyan mintha a fejben csak belülről szólna, nincs külső hanghatás. A kellemetlen fülzúgás oka sokrétű lehet, de többnyire néhány napon belül elmúlik. A fülzúgás lehet szubjektív és objektív attól függően, hogy csak a páciens hallja, vagy az orvos is hallásvizsgálat során. 

A fogszuvasodás bármely életkorban jelentkezhet, azonban főként 5 és 15 éves kor között alakul ki, ezt követően csökken a fogak romlása, mivel a szervezet immunitást szerez a fogszuvasodást okozó baktériumokkal szemben. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy utána már nem romlanak a fogak. A fogainkra életünk végéig vigyázni kell, hiszen nem nő helyette újabb. Míg a szervezet más területeken megújul, például a bőr-, izom-, szövetek újra képződnek, addig a fogzománc és a dentin nem fejlődik újra, ez pedig a fogak romlását idézi elő.

Amikor fekélyről van szó, sokan a gyomorfekélyre gondolnak, vagy a vékonybél gyomor alatt elhelyezkedő nyombélfekélyre. Ezenkívül is lehetnek fekélyek a testen, például a lábszáron, amely a visszerekben elhelyezkedő kóros elváltozások következménye, de gyakorlatilag minden seb fekélynek tekinthető. 

A fájdalom érzéséhez bonyolult kémiai-biológiai út vezet, melynek során olyan anyagok szabadulnak fel a szervezetben, amelyek a fájdalomreceptorokhoz kapcsolódva ingerületet váltanak ki az agyban. Fájdalomreceptorok a test minden részén vannak, kivéve a tüdőt és az agyat, ezért bármely szervben érezhetünk fájdalmat. A fájdalom között két típust különböztetünk meg. Az egyik a heveny, amely nem állandó, létrejöhet gyulladás vagy sérülés miatt, a másik az idült fájdalom, amely sokszor több hónapos időszakot jelent. Bármilyen fájdalommal is nézünk szembe muszáj kezelni, hiszen rontja az életminőséget.