1. Fogyókúra, diéta – A mai női ideál még mindig vékony, azonban a helytelen táplálkozás és mozgáshiány következtében sok fiatal és felnőtt nő túlsúlyos. Diétákkal kínozzák magukat, és olyan módon próbálnak meg fogyni, hogy attól kalcium- vas- és egyéb hiányállapotok lépnek fel náluk. Tragikus módon már létfontosságú anyagok is hiányozhatnak a szervezetükből, különböző megbetegedéseket okozva.

2. A rohanó életmód gyors étkezései gyorsétkezdékben történnek, otthon konzervek, fagyasztott ételek kerülnek ugyancsak gyorsan az asztalra…. üres kalóriák, amik csupán energiaforrások, hiszen nélkülözik a szervezet számára létfontosságú tápanyagokat.

3. Élelmi”Szerek”- nem élő tápanyagok! Az ismerősnek tűnő élelem valójában teljes átalakuláson megy keresztül, míg az asztalra kerül. A gyorsételek ízét és aromáját már nem az alapanyagok természetes íze adja, hanem a hatalmas vegyi üzemekben gyártott ízfokozók és adalékanyagok. Az úgynevezett élelmiszer adalékok arra szolgálnak, hogy javítsák az ételek kinézetét, ízét és állagát, fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát. Önmagukban nem minősülnek élelmiszernek! Ilyenek a tartósító szerek, színezékek, antioxidánsok, állományjavítók, aromák és ízfokozók, stabilizálók, emulgeálószerek, savanyúságot szabályzó anyagok, térfogatnövelő szerek, csomósodást és lesülést gátló anyagok, édesítőszerek és cukorhelyettesítők – vegyi anyagok. Terhelik a szervezetet, allergiát, daganatot…stb okoznak. (Forrás:Allergiainfo)

4. Rossz főzési technikák – Minden étel amit tartósan felmelegítettek fokról fokra elveszíti enzimtartalmát, vitaminjainak, tápértékének dönto hányadát, a fehérjék eldeformálódnak, az étel élettelenné válik és a szervezet számára mérgezo szervetlen savak keletkeznek.

5. Helytelen magyar táplálkozás: zsíros, magas koleszterin tartalmú ételek, erős fűszerek, sok hús, kevés rost, túl sok édesség, kevés gyümölcs, zöldség, sok só, fehérkenyér, finomított szénhidrátok túlzott mértékű fogysztása, kevés folyadék

6. Nem rágjuk meg alaposan az ételt, pedig e nélkül nem tudja a szervezet megemészteni a rostokat, és hasznosítani a tápanyagokat.

7. Rendszertelen étkezés (reggeli hiánya, napi 1 fő étkezés lefekvés előtt)

8. Dohányzás, alkohol, kávé, felszívódási problémákat okoz.

Enzimmentes, természetes vitaminok, aminósavak, antioxidánsok, ásványi anyagok nélküli, halott ételekből nincs egészség!

Elmondható, hogy a betegségek 70 - 75 %-át a helytelen táplálkozási szokások és a tápanyaghiányos élelmiszerek okozzák. A helytelen táplálkozás okozta hiánybetegségek következtében alakulhat ki hajhullás is.

Hiányos táplálkozás tünetei:

1. vérszegénység, fogínyvérzés

. testsúly csökkenése

. általános elesettség, csökkent teljesítőképesség

. izomgyengeség ájulási rohammal

. legyengült immunrendszer, fokozott fertőzési hajlam

. lassú sebgyógyulás, fokozott fekéselyesedési hajlam, gyulladáskészség

. töredezett köröm és haj, száraz és fénytelen bőr, HAJULLÁS.

A hiányos táplálkozás okozta civilizációs betegségek:

• Szív és érrendszeri megbetegedések: szívinfarktus, érelmeszesedés és agyvérzés.
• Mozgásszervi megbetegedések: reumatikus megbetegedések, izületi bántalmak, a gerincoszlop és a porckorong megbetegedései.
• Emésztőrendszeri megbetegedések többsége: a máj epehólyag, hasnyálmirigy, vékony- és vastagbél megbetegedése, valamint a székrekedés.
• Allergiák nagy része.
• Anyagcsere betegségek: elhízás, cukorbetegség, májkárosodás, epekő, vesekő, köszvény és a magas vérnyomás (a legújabb kutatási eredmények szerint).
• Fogbetegségek: fogszuvasodás, fogínysorvadás, fogínyvérzés és a szabálytalan fogsor.
• Fertőző betegségek iránti fogékonyság: ami a gyakran visszatérő légzőszervi gyulladásokban és hurutokban, valamin hólyaghurutban és vesemedence gyulladásban nyilvánul meg.
• Rák kialakulásában is bizonyos mértékben szerepet játszik.
• Idegrendszeri megbetegedések közül néhány.

A helyes táplálkozás és diéta során a különböző ételtípusok fogyasztásának gyakorisága:

Egy átlagos, mérsékelten aktív életet élő felnőtt nő napi energiaszükséglete 2200 Kcal, egy hasonló életmódú felnőtt férfié pedig 2800 Kcal körüli. Azért szükséges kihangsúlyozni, hogy felnőtt, mert a gyerekek - testsúlykilogrammokra vetített - tápanyag-,és ezzel együtt energiaszükséglete akár 2-3-szorosa is lehet a felnőttekének.

A legfontosabb kérdés persze az, hogy hogyan osszuk be ezt a 2-3000 kilokalóriát, azaz milyen táplálék formájában vegyük azt magunkhoz. Ebben lehet segítségünkre a táplálékpiramis. A táplálékpiramis "talapzatát" a mozgás adja, hiszen a cél az energiaegyensúly megteremtése: annyi energiát vigyünk be szervezetünkbe, amennyit fel is használunk, hogy elkerüljük a túlsúlyt. Mindennapi tevékenységeink általában nem túl nagy energiaigényűek: kortól és testtömegtől függően a vasárnap délutáni szunyókálás során 1,18, mosogatás közben 1,50, főzés közben már 1,60 kilokalóriát használunk el percenként; az aktívabb mozgás, például a séta egy-egy perce 3,02, a kertészkedésé 5,34 Kcal energiát igényel; futás közben pedig percenként 9,48 kilokalóriát éget el szervezetünk. Éppen ezért ahhoz, hogy a hosszú távú energiaegyensúlyt biztosítani tudjuk, ajánlatos volna naponta 30 percet intenzívebb mozgással töltenünk.

A táplálkozási piramis alsó szintjét az összetett szénhidrátok - a lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérfélék, péksütemények, tészták, a keményítőben gazdag rizs, burgonya, hüvelyesek alkotják. A szénhidrát szót hallva valószínűleg sokaknak felcsillan a szeme, hiszen jól tudjuk, hogy az édességekben található cukrok is a szénhidrátok közé tartoznak: ezekre azonban a lehető legkisebb mennyiségben van csak szükségünk, hiszen puszta energiabombánál nem jelentenek többet a szervezetünk számára. Hamar felszívódnak és a fel nem használt mennyiség zsír formájában lerakódik a szervezetben.

Szénhidrátot a gyümölcsökkel és a zöldségfélékkel is fogyasztunk. Ezen szénhidrátok egy része emészthető, nagyobb része azonban nem. A nem emészthető szénhidrátok a rostok, amelyek jótékony hatással vannak az emésztésre.

A különféle fehérjék közül elsősorban tejtermékekre van nagy szüksége a szervezetünknek, a " húsok (a húsimádók bánatára) csak később következnek a sorban. A tojás, a hal és a szárnyas húsok is fontos fehérjeforrást jelentenek, fogyasztásuk hetente többször javasolt.

 táplálékpiramis következő szintje valószínűleg sokakat meglep: pedig bizony, szervezetünk számára nélkülözhetetlenek tápanyagok a zsiradékok. A vitaminok egy része csak zsírban oldódik, sejtjeink felépítéséhez, a hormonképződéshez is szükség van zsírokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint napi energiabevitelünk 15-30 százalékát ajánlott zsírok révén biztosítanunk (mennyiségre ez lényegesen kevesebb, hiszen a zsírok energiatartalma nagyon magas). Az azonban nem mindegy, milyen zsírokat fogyasztunk: a WHO ajánlása alapján összes zsírbevitelünknek legfeljebb a harmada legyen telített, állati eredetű zsírsav.

A többit egyszeresen- vagy - még inkább - többszörösen telítetlen, jellemzően növényi eredetű zsírok formájában tanácsos elfogyasztanunk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.

(Forrás: www.hairwellness.hu, flora.hu)