A fej és a nyak izmai
Minden izomnak van egy eredési és egy tapadási pontja. Ez utóbbi annak a területnek felel meg, amelllyel az izom összeköttetésben áll. Az izomk eredési helye fix pont, a tapadási hely pedig az a pont, amelyre az izom kifejti hatását. (M. = musculus /izom/; mm. = musculi / izmok).
M. buccinator (trombitás izom): a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
M. corrugator supercilii: a szemöldököket mozgatva egymáshoz közelíti azokat.
M. deltoideus (deltaizom): a kart vízszintes helyzetbe emeli.
M. depressor anguli oris: a szájzugot és az alsó ajkat lefelé és kifelé húzza.
M. depressor labii inferioris: összehúzódásával az alsó ajkat lefelé húzza és kifelé fordítja.
M. levator labii superioris alaeque nasi: a felső ajkat és az orrszárnyakat emeli.
M. levator scapulae (lapockaemelő izom): a gerincoszlop nyaki szakaszához, mint fix ponthoz képest mérlegszerű emelő hatást fejt ki a lapockára (vállvonogatás). A lapockához mint fix ponthoz képes a saját oldala felé hajlítja a nyaki gerincet.
M. masseter: az állkapcsot felfelé húzza, a szájat zárja.
M. nasalis – pars alaris: összehúzódásával ráncolja az orrhát, illetve az orrgyök bőrét.
M. nasalis – pars transversa: tágítja az orrnyílásokat.
M. occipitorfontalis – venter frontalis (M. frontalis): a homlok bőrét haránt ráncokba szedi, és emeli a szemöldök ívet.
M. occipitofrontalis – M. occipitalis - venter occipitalis : a hajasfejbőrt hátrafelé húzza.
M. omohyoideus: lefelé húzza a nyelvcsontot, és hátrafelé is hajlítja azt.
M. orbicularis oris: a szájnyílást körkörösen körülfogja, az ajkakat zárja, illetve csücsöríti.
M. pectoralis major (nagy mellizom): a távolított kart közelíti a törzshöz és előre húzza. A felemelt kart lefelé húzza. A felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl. mászáskor) emeli a törzset.
M. scalenus anterior, m. scalenus medius: a gerincoszlop nyaki szakaszához mint fix ponthoz képest emelik az első két bordát. A bordákhoz mint fix ponthoz képest a fejet oldalra hajtják és az arcot az ellentétes oldal felé fordítják.
Mm. splenii: a fejet saját oldala felé fordítja (az arcot fölfelé is). A kétoldali izom egyidejű összehúzódása a fejet hátrafelé hajlítja, nyugalmi helyzetben pedig rögzíti.
M. sternocleidomastoideus - (fejbiccentő izom): A fejet csak akkor hajlítja, biccenti előre a két izom, ha az arc már előre süllyedt.
M. sternohyoideus: lefelé húzza a nyelvcsontot és ezzel a gégét is nyeléskor.
M. temporalis: az állkapcsot felfelé és hátrafelé húzza.
M. trapezius (csuklyás izom): a vállat és a fejet mozgatja, közelítve a lapockát a gerincoszlophoz. Függeszkedéskor alsó rostjai a törzset emelik.
Mm.zygomatici – m. zygomaticus major - zygomaticus minor:
Mzygomaticus minor: emeli a felső ajkat.
Platysma (nyaki bőrizom): lefelé húzza a szájzugot és az áll bőrét, megfeszíti a nyak bőrét.
|
|
|
Kattintson a képre! |
A test izmai elölnézetből
M. abductor pollicis brevis: a hüvelykujjat eltávolítja a többi ujjtól.
M. abductor pollicis longus: a hüvelykujjat távolítja és előrehúzza.
M. adductor longus – hosszú combközelítő izom: együttműködik a nagy combközelítő izommal.
M. adductor magnus – nagy combközelítő izom: a combot közelíti és befelé forgatja.
M. biceps brachii kétfejű karizom: az alkart a kar felé hajlítja.
M. brachialis – karizom: segíti a kétfejű karizmot az alkar hajlításában.
M. brachioradialis: az alkat a kar felé hajlítja és „ tisztelgő helyzetbe” állítja.
M. coracobrachialis – hollócsőr-karizom: a kart emeli, a távolított kart a törzshöz közelíti, előre és befelé mozdítja.
M. deltoideus – deltaizom: a kart vízszintes helyzetbe emeli.
M. depressor anguli oris: a szájzugot és az alsó ajkat lefelé és kifelé húzza.
M. extensor carpi radialis brevis: setíti a m. extensor carpi radialis longus-t.
M. extensor carpi radialis longus: a második kéztőcsontot a kéztő felé, ezt pedig az alkar felé feszíti, a kezet az orsócsont felé hajlítja.
M. extensor digitorium longus: feszíti és szétterpeszti a ujjait.
M. flexorcarpi radialis: a kéztőt az alkar felé hajlítja , és az orsócsont irányába húzza.
M. gastrocnemius – caput mediale:
M. iliacus: a nagy horpaszizommal együtt a medence felé hajlítja a combot, ugyanakkor közelíti és kifelé forgatja.
M. obliquus externus abdominis – külső ferde hasizom: előre hajlítja a törzset.
M. occipitiofrontalis – venter frontalis: a homlok bőrét haránt ráncokba szedi, és emeli a szemöldök ívet.
M orbicularis oris: a szájnyílást körkörösen körülfogja, az ajkakat zárja, illetve csücsöríti.
M. orbicularis oculi: összehúzódásával zárja a szemrést.
M. palmaris longus – hosszú tenyérizom: a kezet az alkar felé hajlítja.
M. pectineus – fésűizom: a combot kifelé forgatja és közelíti.
M. pectoralis major – nagy mellizom:
M. psoas major – nagy horpaszizom: A medence félé hajlítja a combot.
M. rectus femoris – egyenes combizom: a comb felé feszíti a lábszárat.
M. sartorius – szabóizom: a combot közelíti, hajlítja és kifelé forgatja, a lábszárat hajlítja és befelé forgatja.
M. serratus anterior – elülső fűrészizom: belégzés alatt emeli a bordákat.
M. soleus:
M. sternocleidomastoideus – fejbiccentő izom:
M. temporalis:
M. tibialis anterior: a lábat feszíti.
M. trapezius – csuklyás izom:
M. triceps brachii – caput laterale – háromfejű karizom – külső fej: az alkat feszíti.
M. triceps brachii – caput longum – háromfejű karizom – hosszú fej: az alkat feszíti.
M. triceps brachii – caput mediale – háromfejű karizom – belső fej:
M. vastus lateralis: a m. rectus femoris-szal együttműködve feszíti a lábszárat.
M. vastus medialis: a m. rectus femoris-szal és a m. vestus lateralis-szal együttműködve a comb felé feszíti a lábszárat.
|
|
|
Kattintson a képre! |
Izmok hátulnézetből
Galea aponeurotica – fejsisak: összeköti a m. frontalist és a m. occipitalist, íly módon hozva létre a m. occipitofrontalist.
M. abductor pollicis longus:
M. adductor magnus – nagy combközelítő izom:
M. anconeus – kampóizom: az alkar járulékos feszítő izma a triceps mellett.
M. biceps femoris: - kétfejű combizom: a lábszárat a comb felé hajlítja, és behajlítás után kifelé forgatja.
M. brachioradialis:
M. deltoideus – deltaizom:
M. extensor carpi radialis brevis:
M. extensor carpi radialis longus:
M. extensor carpi ulnaris: a kezet az alkar felé feszíti, és eközben befelé forgatja.
M. flexor hallucis longus: hajlítja az egész lábat.
M. gastrocnemius – caput laterale és m. gastrocnemius – caput mediale: járáskor, lábujjhegyre álláskor emelik a sarokcsont gumóját, felemelve ily módon az alsó végtagot és a testet. A m. soleus-szal együtt a járás szempontjából alapvető jelentőségű izmok.
M. gluteus maximus – nagy farizom: mozgó végtagnál a combot hátrafelé húzza és kifelé forgatja. Fontos szerepet játszik az egyenes járásban és az egyensúly megtartásában.
M. gluteus medius – középső farizom: az egész izom összehúzódása a combot távolítja. Járás során együttműködik a nagy farizommal.
M. gracilis: a combokat egymáshoz közelíti, a lábszárat enyhén hajlítja és kissé befelé forgatja.
M. infraspinatus – tövis alatti izom: a karcsontot kifelé forgatja.
Mm. interossei dorsales – kézháti csontközi izmok: az ujjakat szétterpesztik.
M. latissimus dorsi – széles hátizom: a felemelt kart hátrafelé és lefelé húzza. A kart a hát mögé viszi és befelé forgatja.
M. levator scapulae – lapockaemelő izom
M. obliquus externus abdominis – külső ferde hasizom
M. occipitofrontalis – venter occipitalis
M. peroneus brevis – rövid szárkapcsi izom: a hosszú szárkapcsi izommal együtt a lábat hajlítja és a külső lábszélt emeli.
M. semimembranosus: rögzített medence esetén a comb felé hajlítja a lábszárat és kissé befelé forgatja, ha a comb rögzített helyzetű, feszíti a medencét.
M. semitendinosus: hajlítja és befelé forgatja a lábszárat.
M. soleus: a járásban van fontos szerepe.
M. sternocleidomastoideus –fejbiccentő izom: együttműködik a tövis alatti izommal a karcsont kifelé forgatásában.
M. trapezius – csuklyás izom: felső rostjai emelik és befelé húzzák a vállat, alsó rostjai a lapockát közelítik a gerincoszlophoz.
M. triceps brachii –caput laterale – háromfejű karizom – külső fej: a háromfejű karizom hosszú fejének működését segítve fejti ki hatását.
M. triceps brachii – caput longum – hármfejű karizom – hosszú fej: a belső és külső fejjel együtt alkotja a háromfejű karizmot, emely az alkat feszíti.
M. triceps brachii – caput mediale – háromfejű karizom – belső fej: a háromfejű karizom hosszú és külső fejének működését segítve fejti ki hatását.
|
|
