A kapribogyó nem csupán fűszer, hiszen gyógyhatással is rendelkezik. Az emésztés kiváló segítője! Kitűnő étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő hatású, valamint az immunrendszert is erősíti. Más növényekkel társítva étvágyfokozó teakeverék is készíthető belőle.

Kapribogyó - az ehető virág

(más néven: kapri, kaporna, tüskés kaporna, kápri, Capparis spinosa )

Gyógyhatása

A kapribogyó nem csupán fűszer, hiszen gyógyhatással is rendelkezik. Az emésztés kiváló segítője! Kitűnő étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő hatású, valamint az immunrendszert is erősíti. Más növényekkel társítva étvágyfokozó teakeverék is készíthető belőle.

Kapribogyó felhasználása

Fűszerként való fogyasztásának számos lehetősége van, gyakran használják: mártások, saláták, pástétomok, körözöttek, szendvicsek, vadak, halak, hidegtálak készítésénél. Mártásokban, salátákban gyakran társul szardellával, petrezselyemmel és olajbogyóval.

Erős aromája miatt csak óvatosan, mértékkel bánjunk vele, mert a túl sok kapribogyó elnyomhatja az ételek jellegzetes ízét. Az olasz konyha egyik nélkülözhetetlen alapanyaga.

Származása

A hazai gasztronómia egyik különleges kiegészítője a kaprifélék (Capparaceae) családjának legfontosabb képviselője a kapricserje (Capparis spinosa), amelynek még ki nem nyílt, sötétzöld, kerek virágbimbója a kapribogyó. A növény Elő-Indiából valamint a Kaukázus területéről származik. A Földközi-tenger partvidékén valamint Dél-Európában honos, ahol a rómaiak terjesztették el. Az ókorban a kapricserje gyökerét, kérgét valamint kerek virágbimbóit egyaránt fűszerként használták, valamint előszeretettel alkalmazták gyógyászati célokra is. Manapság Franciaországban valamint Görögországban és Olaszországban nagyüzemben termesztik.

Megjelenése

A 1,0-1,5 m magasra megnövő, kissé elterülő kapricserje közepesen melegigényes. Fényes levelei kerekded alakúak. Igénytelenségének köszönhetően a szárazabb területeken is remekül megél és még az enyhe fagyokat is átvészeli. Kertben. laza szerkezetű talajban, vagy cserépben kaktuszföldben nálunk is remekül nevelhető. Ősszel vissza kell vágni és fagymentes helyen teleltetni. Érdekes és igen dekoratív fehér virágai nagyok, termése tok. A növény magvetéssel és tőosztással is szaporítható. Érdekesség, hogy az elnevezéssel ellentétben a kapricserjének nem a bogyóját, hanem a virágbimbóját (Capparis flos) fogyasztjuk. A kapribogyó zöld színű, enyhe illatú, jellegzetesen fanyar, csípős ízű, ezért az ínyencek egyik nagy kedvence. Hatóanyaga a sárga színű rutinglikozid, melyből kb. 0,05% -ot tartalmaz. Ezen kívül kaprin sav, illóolaj valamint alkaloid tartalommal is rendelkezik

Tartósítás, osztályozás

A növény közel hat hónapon át keresztül virágzik és a még ki nem nyílt, sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbókat leszedik, fonnyasztás után pedig ecetes, sós lében vagy olívaolajban, hordókban tárolják. A "Sós kapri", "ecetes kapri", "olajos kapri" elnevezések utalnak a tartósítás módjára. A kapribogyók osztályozása méret és minőség szerint történik, ezek alapján kis üvegekbe vagy üvegfiolákba rakva hozzák őket kereskedelmi forgalomba. A legkisebb méretű, de a legjobb minőségű a provanszi áru ("non pareilles"), valamivel nagyobb az általában algériai "surfines", legnagyobb méretű a spanyol "capucines" és az olasz "capperoni". Az igazán jó kapribogyó sötétzöld, kicsi, kemény, gömbölyű és zárt.

A kapribogyót többféle növény bimbójából hamisíthatják, mint pl. mocsári gólyahír, gyermekláncfű valamint seprűzanót. A mocsári gólyahír bimbója rutintartalma miatt elfogadott gyógyhatású, illetve ízesítőszer és a kereskedelemben "német kapri" néven árusítják.

Megosztás