A lábmasszázs más néven reflexológia egy õsi gyógymód, ami azon az elven alapul, hogy a test összes szerve energiacsatornákon keresztül össze van kötve úgynevezett "kioldópontokkal", amelyek lefedik a lábfej egész területét. Lábunkban állítólag 7,000 idegvégzõdés található. A keleti terapeuták tudják, hogy melyik pont milyen testrész állapotát tükrözi.

1. A láb anatómiája

A láb feladata a test alátámasztása, a földön történő járás biztosítása, a mechanikai hatások felvétele és csillapítása. A láb részei: lábtő, lábközép és lábujjak.

A lábtő (tarsus) hét csontból áll, ezek szabálytalanul fűződnek egymáshoz. A lábtőcsontok a legfejlettebbek, mert erre nehezedik a test súlya.

A lábközép (metatarsus) csontjainak száma öt. A lábtőcsontokkal együtt boltozatot képeznek.

A lábujjak száma szintén öt, csontjai száma 14.

A láb izületei közül a bokaizület a két lábszárcsont végén található U alakú bokavillából és az ebbe illeszkedő ugrócsont henger alakú izületéből áll, amit erős oldalszalagok rögzítenek. Mozgása hajlítás és feszítés.

A boka oldalirányú mozgását az alsó ugróizület biztosítja, melyet az ugrócsont és a sarokcsont, valamint a sajkacsont ízfelszínei képeznek. A láb többi izülete feszes izület, melyeknek minimális az elmozdulási lehetőségük. A lábujjaknál hajlítás és feszítés lehetséges, kivéve az öregujjat, amely oldalirányba is mozog.

A lábboltozat a test statikáját biztosítja, tompítja a rázkódásokat, a járást simává, egyenletessé teszi. Egyúttal védi a talpi ereket és idegeket az összenyomódástól. Alkotói az erős és feszes talpi szalagok és a lábizmok. Homorulatot képez hosszában és keresztben.

2. A láb reflexzónák elhelyezkedésének alapelvei

Az övezeti felosztás megkönnyíti a szervek beazonosítását a lábon. Függőleges övezetek a fejtől lefelé átvonulnak a testen és a

Kattintson a képre!

lábon. Számuk egyformán 5-5 a test két oldalán, a lábon és a kézen. A függőleges felosztás megfelel a tal ujjainak, segít a tájékozódásban, mert testen található szerv ugyanabban a hosszanti zónában van a lábon is.

A vízszintes övezetek száma három, azaz két vonallal osztjuk fel a testet és a lábat. Az első vonal a vállöv felső területén húzódik, a második az öv derék vonalán.

I. övezet: a lábon a jobb és bal láb alapízületei és a lábujjak: ide tartozik a fej, a fejen levő szervek. Itt hasonlóan a piramis pályához kereszteződés tapasztalható.
II. övezet: a vállöv alatt és a derék öv feletti rész szervei, ez a lábon a lábközépcsontoknak felel meg: mellüreg, gyomortáj, tüdő, szív, máj, stb.III. övezet: a gyomor öv alatti rész, ami a lábon a lábtő csontok területe: hasi medence szervei, nemi szervek.

A jobb testfélen levő szervek zónái a jobb lábon, a bal testfélen levő szervek zónái a bal lábon találhatók. A középen elhelyezkedő szervek zónái a talp belső oldalán, illetve mindkét talpon helyzetüknek megfelelően megtalálhatók.

Például a felszálló vastagbél a bal lábon, a haránt vastagbél mindkét lábon, a leszálló vastagbél a jobb lábon található meg.

Kivételt képez a szív, amely a bal talpon található, de kiegészítő zónája a jobb talpon van. A páros szervek mindkét talpon megtalálhatók: vese, szem, petefészek. Vannak mélyebben fekvő és a felszínhez közelebbi zónák, így alakulnak ki a zóna átfedések. A fejen levő szervek zónái kereszteződnek a talpon is. A reflexzónák a bokacsont fölött négy harántujjnyira húzódnak föl a lábszáron: alsó végtagok reflex zónái találhatók itt.

3. Elváltozások a lábon

A láb elváltozásainak oka legtöbbször a cipőben keresendő, amihez hozzájárul, hogy keveset járunk mezítláb. A cipő jól szellőző, kényelmes, rugalmas talpú legyen, természetes anyagból készüljön.

Az elváltozást okozó tényezők:

• A magas sarok deformitást okoz a lábcsontokban és a gerincben, izületi betegségekhez vezet.
• Bőrkeményedés oka: kemény, szűk cipő, hibás lábtartás. Lábat jól kiáztatjuk, habkővel megdörzsöljük, bekrémezzük és cérna zoknit húzunk rá.
• Bütyök oka: szűk cipő nyomja az I. lábközépcsont fejecsét, a nyomás miatt ismétlődő csonthártya-gyulladás, elcsontosodás, harántsüllyedés alakul ki. Meg kell előzni.
• Tyúkszem oka: rossz cipő, vitamin és ásványianyag hiányos táplálkozás, szaru felhalmozódásból a szarucsap nyomja a csonthártya idegvégződését. Fokhagyma kezelés, tapasz.
• Lábgomba oka: rossz anyagcsere, méreganyag felhalmozódás a szervezetben, rossz cipő, rosszul szellőző, műszálas zokni, fertőzés, energia hiány a meridiánban. Tölgyfakéreg és üröm főzettel naponta háromszor bedörzsöljük a lábat. Propoliszos kenőcs, svéd csepp.
• A lúdtalp oka: a lábközépcsontok és a láb szalagjainak megnyúlása, a lábszárizmok gyengesége, ennek következtében az egész test statikája meg fog változni, ami elsősorban a gerincoszlop ferdülésében, a derékfájásban fog jelentkezni. Kezelésére nagyon jól alkalmazható a lábujjhegyen való járás, a mezítláb járás, a harmatos fűben járás.

4. A masszázsfogások elméleti tudnivalói – alapfogások

Simító masszázs: a leggyakoribb fogás. A bemelegítés, a kezelés és a levezetés során is használatos, de alkalmazzuk a relaxáló kezelés közben is. A nagy simítások a test felé irányulnak. Hatásuk lazító, levezető, harmonizáló. Az érzékenyebb zónák masszírozása után is mintegy levezetésként alkalmazzuk.

Váltott fogás: a két hüvelykujjal felváltva masszírozunk, mint például a vese zónánál.

Szembe fogás: hüvelyk-, vagy mutatóujj begyével végezzük. A többi ujj a lábat alátámasztja, míg szemből apró kis mozgásokkal masszírozunk. Általában kis területű zónáknál alkalmazzuk, mint például epehólyag.

Körkörös-masszázs: az ujjbegy körkörös mozgást végez a kezelendő területen, például méh, prosztata.

Kihúzó masszázs: a hüvelykujj oldalával egy folyamatos mozdulattal húzunk végig a zónán, például húgyvezeték, nyelőcső, csuklyásizom.

Vízszintes oda-vissza irányú masszázs: hüvelyk-, vagy mutatóujjal masszírozzuk, például a torok, szem, fül.

Oldalfogás: hüvelykujjunk a talpra merőleges, széles, nagy felületű zónáknál alkalmazzuk, mint például tüdő, vékonybél. A mozgás a nagy felület miatt lehet egymás melletti, mint a gyomornál is. de így masszírozzuk a szívet, a májat.

5. A masszázsfogások elméleti tudnivalói – speciálisfogások

Rezegtető masszázs: mindkét mutatóujjunkat a kezelendő zónára tesszük és rezegtetjük. Az altaest nyirok területeinél lehet alkalmazni.

Csípő fogás: a mutató és hüvelykujj közé fogjuk a fej nyirokutainak területét, és csípésszerű mozdulattal jobbra-balra elmozdulva kezeljük.

Morzsolgatás: a homloküreg zónáinál alkalmazzuk az ujjhegyeken.

Lépegető masszázs: a vastagbél felszálló ágát szoktuk így masszírozni. Az ujjbeggyel egy kicsit felfelé lépünk, lefelé nyomunk. A gerinc zónájánál is alkalmazható a farokcsonttól indulva fölfelé.

Nyomófogás: erős fájdalomnál, görcsnél a fájó részre rányomunk a hüvelykujjunkkal.

Fejő masszázs: a mutatóujjunk be van húzva, míg a hüvelykujjunk nyújtva. A láb külső oldalán levő zónákat (izületek) tudjuk így kezelni egyszerre alulról és felülről.

6. A masszázs sorrendje

1. bemelegítés

2. alapszervrendszerek sorrendje: vizeletkiválasztó, emésztő, nyirok

3. láb oldalak sorrendje: talpi zónák, belső oldal, külső oldal, lábfej – lábhát

4. kezelendő zónák sorrendje:

4.1. napfonat, vagy mellékvese zónája

4.2. vizeletkiválasztó rendszer

4.3. emésztő rendszer, vagy az agy zónái

4.4. érzékeny zónák, cél-zónák

4.5. nyirokrendszer

5. befejezés: simítás, energia-átadás

7. A masszázs iránya, erőssége, időtartama

A masszírozás iránya: általánosságban mindig a test felé irányuló mozgással masszírozunk, azaz a lábujjaktól a sarok felé, lábfejen a boka felé. A felszálló vastagbélnél viszont ellenkezőleg lentről fölfelé. A gerincet is masszírozhatjuk a farokcsonttól fölfelé haladva.

A masszírozás erősségét befolyásolja a láb állapota, a masszírozott zóna mélysége. Alapszabály, hogy a fájdalomküszöböt enyhén meghaladó masszírozás a megengedett. De nem minden zónánál kell elérni a fájdalomküszöböt: halánték, kisagy, szív, máj, gerinc, nyirok, vérnyomáscsökkentő zóna.

A masszírozás ritmusa: szintén a láb állapotától függ. Túlműködésnél lassú nyugtató masszírozás – simítások, 30 mp-től egészen 2 perces rányomások alkalmazhatók. Alulműködésnél, energiahiánynál gyorsabb ritmusú a masszázs.
A masszírozás időtartama: szintén a beteg állapota szabja meg. Egy zóna masszírozása a perc táblázatból olvasható le: általában fél és 1-5 perc között mozog. A kezelés időtartama általában 40-60 perc. A kezelés sorozat legalább 4-5 alkalomból álljon. Naponta egy kezelést végezzünk, vagy többszöri, de nagyon rövid célzott kezelés egy adott területre.

8. Önmasszázs előnyei, hátrányai

Előnyei:

1. Az önmasszázst reggel, vagy bármikor napközben végezhetjük, amikor egy kis időnk van rá.

2. Nem kell alkalmazkodni a kezelőhöz.

3. Saját magunkat gyógyíthatjuk, megelőzhetjük a nagyobb problémákat.

4. Érezzük a masszírozás erősségét, így a megfelelő erőt tudjuk kifejteni.

Hátrányai:

1. Nem érvényesül a gyógyító személyisége.

2. A szükséges ellazulás nehezebben valósul meg, mert kényelmetlenebb a helyzet.

3. Bizonyos helyek nehezen hozzáférhetőek és kezelhetőek.

4. Nem tudunk olyan intenzitással rányomni egyes helyekre, mint ahogy azt kellene.

9. Partnermasszázs előnyei, hátrányai

Előnyei:

1. Ha a családban többen is ismerik a masszírozást, tudnak egymásnak segíteni, ami erősíti az összetartozás érzést.

2. Természetes gyógymód, ezért, ha megfelelően végezzük, nincsen káros mellékhatása. Jobb, mint a gyógyszer.

3. A masszőrnek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással kell rendelkeznie, legyen empátiás készsége, így tud segíteni a páciensnek.

4. Széleskörű ismereteivel az otthoni gyógyuláshoz is tud tanácsot adni: gyógyteák, illóolaj, fürdők, ásványvizek, borogatások, stb.

5. Energetikailag ki tudja egészíteni a masszírozást, ezzel gyorsítva a kezelést, hatékonyabbá is téve azt.

Hátrányai:

1. Nem megfelelő elméleti és gyakorlati tudás esetén súlyosbodhatnak a tünetek, esetleg a fájdalmak is erősödhetnek.
2. Amennyiben a kezelő szakmai kompetenciáján túllép a betegen nem tud segíteni, csak áltatja azt. Ezzel egyrészt önmagának, másrészt minden természetgyógyásznak árt.

10. Bevezető masszázsprogram

A bemelegítés célja a pácienssel való érintéses kapcsolatfelvétel, benyomások szerzése a lábról, az esetleges feszültségek oldása, a problémás pontok és zónák megtalálása (lerakódások, fájdalmas pontok, bőrkeményedések). Ezért a bemelegítésnek határozottnak és mégis finomnak kell lennie, hogy érezze a páciens teljes odafigyelésünket és meg is bízzon bennünk. A kezelés időtartama 5-10 perc a láb állapotától függően (hideg lábnál a hosszabb). Fontos odafigyelni, hogy a masszőr kezén a köröm rövid, a keze puha és legyen.

A kezelés sorrendje:

1. először a jobb, majd a bal lábat melegítjük be, a nem kezelt lábat letakarjuk, hogy ne fázzon

2. a tenyerünkre kenjük a krémet, majd ha felmelegedett a lábfejre kenjük hosszú, simító mozdulatokkal

3. a lábujjak átmorzsolgatása

4. a lábujjak oldalainak átmasszírozása

5. a lábujjak hajlítgatása és kimozgatása, meghúzása

6. a lábujjak tövének átdörzsölése

7. a lábfej széthúzása alulról és felülről

8. a láb éleinek átdörzsölése

9. lábfej csavarása

10. sarokpárnák átdörzsölése

11. a talp átgyúrása

12. a sarokcsont külső és belső oldalának átsimítása

13. lábfej torna: lábfejkörzés, integetés a lábfejjel

11. Levezető masszázsprogram

A masszázst simításokkal fejezzük be.

1. általában a vizeletkiválasztó szervrendszer zónáival, de például légúti megbetegedéseknél a nyirokrendszerrel zárunk.
2. a napfonat átfogása

3. energia átadás, vagy csere

4. a lábak letörlése a felesleges krémtől, majd a beteg önállóan felöltözik

5. a masszírozó kezet mos, ujjait kirázza, lazítja

6. kezeit és önmagát, valamint a helyiséget energetikailag megtisztítja

12. Relaxáló masszázsprogram

Ennél a masszázsnál lágy, hosszú simításokat végzünk, éppen csak érintve a lábfejet, annak zónáit. Leginkább a szeretetmasszázsra hasonlít, amikor a páciens energia testével dolgozunk.

1. kapcsolat kialakítása a páciens lábaival, szeretetteljes érintéssel

2. a lábfej simító masszázsa

3. a gerinc reflexzónáinak masszázsa, kb 5 percig

4. a talp simító masszázsa

5. a rekeszizom zónáinak masszázsa

6. a napfonat zónájának masszírozása

7. a medence nyirokmirigy zónáinak lassú masszírozása

8. a nyak, a tarkó és a vállöv lazítása

9. a lábujjak finom, lágy simogatása

10. az egész láb simító, levezető masszázsa

13. Méregtelenítő masszázsprogram

A méregtelenítés az egész szervezet egészséges működésének az alapja, ezért elengedhetetlenül fontos, szinte minden betegség kezelésénél valamilyen szintű elvégzése.

1. bemelegítés

2. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása

3. a tüdő zónájának masszírozása

4. a máj és epe szerveinek masszírozása

5. a vékony és a vastagbél rendszer masszírozása, hangsúlyozottan a leszálló vastagbél és a szigmabél

6. befejezésként újból a vizeletkiválasztó rendszer átmasszírozása

14. Immunműködésre ható masszázsprogram

Az immunrendszer működése az egész szervezet védekezőképességétől függ, ami szoros összefüggésben van a táplálkozással, a mozgással, a méregtelenítéssel.

A kezelés menete:

1. bemelegítés

2. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása

3. a szív és vérkeringés zónájának kezelése

4. a nyirokrendszer masszázsa

5. a vékony és a vastagbél rendszer masszírozása, hangsúlyozottan a leszálló vastagbél és a szigmabél

6. befejezés

15. Harmonizáló masszázsprogram

Ezt a programot akkor végezzük, ha a páciensnek nincsen panasza, és mi sem találunk semmilyen nagyobb eltérést a zónákban. Ilyenkor az egész szervrendszert kezeljük.

Menete:

1. bemelegítés

2. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása

3. emésztőrendszer

4. légzőrendszer

5. szív és vérkeringési rendszer

6. fej és idegrendszer

7. nyirokrendszer

8. hormonrendszer

9. a gerinc és az izületi rendszer

10. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása

11. befejezés