Habár ezt a hormont a gyermek agyalapi mirigye is termeli, csak a serdülés elérkeztével kezd a vérben mérhető töménysége észrevehetően növekedni mindaddig, amíg a felnőttekre jellemző éréket el nem éri. Arról, hogy az egészséges nőben mérhető töménysége nem haladja meg a rendes értéket, a köztiagybeli hipotalamuszban képződő prolaktint gátló tényező (PIF) gondoskodik. Ha a nő teherbe esik, egyéb hormonok hatására visszaszorul a PIF szerepe, megindulnak azok a folyamatok, amelyek megteremtik a tejelválasztás föltételeit. Az ösztrogénnek és a progreszteronnak köszönhető, hogy az emlőben gazdag mirigyrendszer fejlődik ki, míg egyéb hormonok annak a ribonukleinsavnak a létrejöttében működnek közre, amely a tejfehérje szintézisét tesz lehetővé.

A széleskörű kutatómunka ellenére sem tudjuk még pontosan – holott ennek a gyógyításban is szerepe volna -, hogy milyen természetű anyag a PIF, s az is tisztázásra vár: van-e az ember hipotalamuszában olyan hormon, amely az agyalapi mirigyet prolaktin ürítésre készteti?

Az említetteken kívül az agyalapi mirigy, a petefészek és a mellékvesekéreg daganatai ugyanúgy növelhetik a vér prolaktintartalmát, mint a mellkas és az emlő sérülése, az idült veseelégtelenség, a májzsugorodás, a Parkinson-kór és némely agyműtét. A leggyakoribb bajkeverő az agyalapi mirigy elülső lebenyének a daganati, amelyek az agydaganatoknak körülbelül a 10 %-át teszik ki. E daganatok java része hormont termel, s ha a daganat a mirigy prolaktint termelő részében alakul ki, a daganatos sejtek is megőrzik e hormon készítésének a képességét. Még szerencse, hogy az agyalapi mirigy daganatai általában lassan növekednek, következésképp a betegségi tünetek csak hosszú idő után mutatkoznak meg.

Számos olyan gyógyszer is ismerünk, amely növeli a vér prolaktin tartalmát. Ilyenek a női nemi hormonok (az ösztrogének), bizonyos nyugtatók, valamint némely depresszió, magas vérnyomás és allergia elleni szer. Régi megfigyelés, hogy a változás korában vagy azután adott ösztrogének a prolaktin mennyiségének módosítása révén avatkoznak bele a havi vérzés menetébe. De ilyen hatásúak lehetnek a hormonális fogamzásgátlók is, Egy nem régi felmérés szerint a fogamzásgátló tablettákat szedő nők 30 százalékának van több prolaktin a vérében.

Ha a havi vérzés zavarának vagy elmaradásának a lehetséges okai közül a prolaktinra terelődik a gyanú, egyszerű vérvizsgálattal megállapítható e hormonnak a töménysége. Azonban már körültekintő vizsgálatot igényel, hogy miért van e hormonból a kelleténél több a vérben. A bajmegállapítás során egyebek között ellenőrzik a pajzsmirigy, a petefészek és a mellékvesekéreg működését, és számítógépes rétegröntgenzéssel azt is megnézik, hogy nincs-e daganat az agyalapi mirigy prolaktint termelő részében.

A diagnózistól függően kerül sor a gyógyszeres, a sebészeti és a besugárzásos kezelésre. Már van olyan gyógyszerünk, amellyel nemcsak az akadályozható meg, hogy a prolaktin a vérbe jusson, hanem csökkenthető vele az agyalapi mirigybeli prolaktintermelés is. Minthogy ez a készítmény mér egy-két hét alatt észrevehető módon gátolja a szülés utáni tejelválasztást, s hat-nyolc hét múltán megindítható vele a havi vérzés, az esetek 80%-ában arra is bevét, hogy a kórosan sok prolaktin miatt vérzéshiányossá vált nők havi vérzését megindítsa és szabályossá tegye.