A tüdőtágulás idővel alakul ki és a tüdőszövet fokozatos károsodásával jár, mely során az apró légzsákok pusztulnak el. Ilyen esetben a légzsákok felszakadnak, és a sok kicsi helyett egy nagy légzsákká válnak. A tüdő felületének ez a csökkenése a levegőt a sérült szövetben csapdába ejti, és megakadályozza az oxigén átáramlását a véráramban. Ezenkívül ez az elzáródás egyre nehezebbé teszi a légzést.
Ez a betegség a lakosság 5 %-át érinti és főleg a 45 év fölötti aktívan dohányzó embereknél alakul ki.
Éppen ezért mivel szorosan összefügg a dohányzással ez az egyik leginkább megelőzhető légúti megbetegedés.
A tüdőtágulás tünetei évekig tartanak, de ha elkezdődnek, általában légszomj, nyálkás köhögés, sípoló légzés és mellkasi szorító érzés jelentkezik.
A betegség diagnosztizálásához szükséges mellkasröntgenet és más orvosi vizsgálat, amely képes kimutatni, hogy valóban tüdőtágulásról van e szó.
Rossz hír, hogy a tüdőtágulás nem gyógyítható, de legalább számos kezelés áll rendelkezésre a tünetek kezelésében. A hörgőtágító gyógyszerek ellazítják az izmokat, a gyulladáscsökkentők csökkenthetik a légúti gyulladást, az oxigénterápia pedig a légzéssegítést igénylő betegeket segítheti. Korai stádiumban a köptetők is segíthetnek, melyek közül a gyógynövényes köptetők természetes és kockázatmentes alternatívát jelentenek. Dr. James A. Duke Gyógynövénypatika című könyve alapján az általa javasolt köptetőket gyűjtöttük össze cikkünkben.
Molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus)
Daniel Mowrey (PhD) gyógynövény farmakológus, A fitoterápia tudományos elismerése és a Fitoterápia tonikokkal című könyvek szerzője szerint a molyhos ökörfarkkóró olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek gyógyítják a légúti megbetegedéseket és a tüdőtágulást. Dr. James A. Duke személyes tapasztalatairól is beszámolt Gyógynövénypatika című könyvében a gyógynövény hatékonyságát illetően. A molyhos ökörfarkkóróból frissen vagy szárított formában készíthet teát.
Piros csípős paprika (Capsicum-fajok)
A tüdőtágulásban szenvedő betegeknek mindenképp érdemes naponta 10-20 csepp pirospaprika szósszal ízesíteni ételeiket vagy vízben fogyasztaniuk Dr. James A Duke szerint. Egyrészt a piros paprikában található szószban sok az antioxidáns vegyület, ami védi a tüdőszövetek sejtjeit, másrészt a piros paprika kihajtja a nyálkát a légutakból. Ezáltal nem túlzás azt mondani, hogy a piros paprika köptető hatású. Mindemellett az ókorban más köptető hatású fűszereket is alkalmaztak, ilyen a vöröshagyma, fokhagyma, gyömbér, mustár, torma.
Borsmenta (Mentha piperita)
A borsmenta 9 féle köptetőt vegyületet tartalmaz, amelyek nyákfolyósító hatással rendelkeznek. A borsmentát alkalmazhatja tea, tinktúra formájában is, viszont illóolaj formában CSAK külsőleg alkalmazható.
Édesgyökér (Glycyrrhiza glabra)
Az édesgyökér kilenc köptető és tíz antioxidáns vegyületet tartalmaz, amelyek rendkívül pozitívan fejtik ki hatásukat tüdőtágulás esetén. Fontos, hogy az édesgyökér teát mértéktartóan fogyassza, naponta maximum 3 csészével különben súlyos káliumveszteséget, vízvisszatartást, fejfájást, levertséget okozhat.
Eukaliptusz (Eucalyptus globulus)
Az eukaliptuszban sok a cineol, ami köptető hatású, hatékony gyógynövény torokfájás ellen is. Az eukaliptusz belélegzése működésbe hozza az orrban lévő hidegérzékelő receptorokat és fokozza a légáramlás érzetét. Több tanulmány alátámasztja, hogy a cineolnak köptető és nyálkahártya duzzanatot csökkentő hatása is van. Készítsen belőle teát vagy dörzsölje be vele a mellkasát.
Kardamom (Elettaria cardamomum)
Ez a gyógynövény sok cineolt tartalmaz, ami kiváló köptetőt, ahogy fentebb is említettük. Cineolban gazdag még a fodormenta, rozmaring, egynyári üröm, gyömbér, levendula, szerecsendió, indiáncsalán, borsmenta, cickafark, fahéj, bazsalikom, kurkuma, izsóp, tárkony, édeskömény, eukaliptusz.
Mirtuszbogyó (Myrciaria dubia) és más, C-vitaminban gazdag gyógynövények.
A C-vitamin nyálkahártyahígító hatású, ezáltal segíti annak elfolyósítását. Az amazóniai mirtuszbogyó rendkívül magas C-vitaminnal rendelkező gyümölcs, szárazanyag tartalomra számítva 4%-a C-vitamin. Tehát nem létezik olyan gyógynövény, gyümölcs vagy zöldség, ami megelőzné a mirtuszbogyót C-vitamin tartalmát illetően. Mivel nehéz friss mirtuszbogyóhoz jutni, javasoljuk, hogy más C-vitamin tartalmú citrusféléket szerezzen be tüdőtágulat kezelésére.
Szenegagyökér (polygala senega)
A német E-Bizottság kifejezetten támogatja ennek a gyógynövénynek az alkalmazását köptető formájában tinktúraként. Norman G. Bisset (PhD) a London Egyetem King’s College gyógyszertan professzora kifejezetten ajánlja ezt a gyógynövényt tüdőtágulás kezelésére.
Bazsalikom (ocimum basilicum)
A bazsalikom tartalmaz köptető hatású vegyületeket, ezért bár nem lehet köptetőként számon tartani, érdemes betegség esetén több bazsalikomos ételt fogyasztani, pl az olaszok egyik specialitás mártását a pestót, amibe bazsalikom és fokhagyma is van.
Örvénygyökér (vagy örménygyökér, Inula helenium)
David Hoffman fitoterapeuta egyik könyvében kedvező tulajdonságairól számol be az örvénygyökérnek, melyben megemlíti, hogy köptető tulajdonságokkal is fel van vértezve. Készítsen 1-2 teáskanál gyógynövényből teát és alkalmazza tüdőtágulás során. Mivel az örvénygyökér nagyon keserű, javasoljuk, hogy ízesítse citrommal, mézzel és édesgyökérrel.
Szurokfű (oregánó, origanum vulgare)
A szurokfű hatféle köptető hatású vegyületet tartalmaz. Bár a bazsalikomhoz hasonlóan a szurokfű köptető hatása sem elterjedt mégis ajánlott alkalmazni.
Teacserje (Camellia sinensis)
Köptető hatású teákhoz sorolható a klasszikus zöld tea és fekete tea is. Ezek mind nyéklazító vegyületeket, teofillint tartalmaznak, amely oldja a nyákot. Mindemellett bónuszként koffein is található benne, amiről kimutatták, hogy antidepresszáns hatású, szorongásoldó és élénkítő hatású.
