Egy kis anatómia
Az izmos és vastag falú verőerek (artériák) a friss, oxigén dús vért viszik a szervek, végtagok felé. A vékony vivőerekben (vénákban) pedig a felfrissítésre váró vér kis nyomáson, lassan folyik vissza a szív és tüdő felé. Két csoportjuk van a mélyvénák, amelyek a verőereket kíséri, és felületes, bőr alatti vénarendszer. Ha a mélyvénák épek, a felületes rendszer kiirtható, hiszen a szállítás feladatát ellátják.
A vivőerekben azért tud a vér visszafelé áramlani, mert a szív pumpáló ereje érvényesül, illetve a vénákat körülvevő feszes szövetrekesz – izompumpák – nyomást gyakorolnak rájuk. Ez a nyomás továbbítja a vért az erekben. Ellenkező irányú áramlás azért nem lehetséges, mert a vénán belül billentyűk vannak, és ezek egy irányba nyílnak.
Ezen kívül a nyirokrendszer segít még be a visszaszállító feladatba, mert akadályoztatott vénás keringés esetén a vér egy részét elszállítja. A hasi légzést követő rekeszizom mozgásnak szívóhatása van. A rekesz mozgása az izompumpa-elv alapján a felszálló vénákra hatva megkönnyíti a vénás vér visszaáramlását.
A vér visszaáramlását gátló tényezők lehetnek a sok ácsorgás, az ülő foglalkozás, a mozgáshiány, az elhízás, a különböző szorító ruhadarabok. Ezek hatására nő a folyadékoszlop nyomása a vénás oldalban. Mivel a véna fala vékony, simaizomzatban sokkal szegényebb, mint az ütőér fala, a nagy artériás nyomásnak nem tud ellenállni, kitágul, létrejönnek az első visszértágulatok. Ezzel szemben, ha erős izomműködés van, és nem terheli nyomás a folyadékoszlopot, ideális a vér visszaáramlása.