Egy kis anatómia

Az izmos és vastag falú verőerek (artériák) a friss, oxigén dús vért viszik a szervek, végtagok felé. A vékony vivőerekben (vénákban) pedig a felfrissítésre váró vér kis nyomáson, lassan folyik vissza a szív és tüdő felé. Két csoportjuk van a mélyvénák, amelyek a verőereket kíséri, és felületes, bőr alatti vénarendszer. Ha a mélyvénák épek, a felületes rendszer kiirtható, hiszen a szállítás feladatát ellátják.

A vivőerekben azért tud a vér visszafelé áramlani, mert a szív pumpáló ereje érvényesül, illetve a vénákat körülvevő feszes szövetrekesz – izompumpák – nyomást gyakorolnak rájuk. Ez a nyomás továbbítja a vért az erekben. Ellenkező irányú áramlás azért nem lehetséges, mert a vénán belül billentyűk vannak, és ezek egy irányba nyílnak.
Ezen kívül a nyirokrendszer segít még be a visszaszállító feladatba, mert akadályoztatott vénás keringés esetén a vér egy részét elszállítja. A hasi légzést követő rekeszizom mozgásnak szívóhatása van. A rekesz mozgása az izompumpa-elv alapján a felszálló vénákra hatva megkönnyíti a vénás vér visszaáramlását.

A vér visszaáramlását gátló tényezők lehetnek a sok ácsorgás, az ülő foglalkozás, a mozgáshiány, az elhízás, a különböző szorító ruhadarabok. Ezek hatására nő a folyadékoszlop nyomása a vénás oldalban. Mivel a véna fala vékony, simaizomzatban sokkal szegényebb, mint az ütőér fala, a nagy artériás nyomásnak nem tud ellenállni, kitágul, létrejönnek az első visszértágulatok. Ezzel szemben, ha erős izomműködés van, és nem terheli nyomás a folyadékoszlopot, ideális a vér visszaáramlása.

Kiváltó tényezők: Kanyargós, elnyomható, kékesen elszíneződött, vastag érkötegeket meglétét varikozitásznak nevezzük.

Típusai:
1. Elsődleges visszértágulat: a felületes vénák fala elvékonyodik, kitágul, és így az adott méretű billentyűk elégtelenek lesznek, nem zárnak jól. Kialakulásának oka: nagy megterhelés, a vénákban uralkodó tartós nyomás, vagy a vénák falában levő kötőszövet és simaizom veleszületett vagy örökölt gyengesége.

2. Másodlagos visszértágulat: A mélyvénák megbetegedéséből adódóan trombózis után vagy más eredetű elzáródás miatt a fő „szállító” kiesik, a felületi tartalék rendszert használja a szervezet. Ilyenkor a vénatágulat egy mélyebben fekvő betegség okozta zavar kiküszöbölésére alakul ki, és mint ilyen, másodlagos.


Milyen tüneteket okoz a visszértágulat?

1. Érseprűcskék „mini visszértágulatok.
2. A végtag estére megdagad.
3. Helyi fáradtságérzés – a láb nehézzé válik.
4. Teltségérzés, feszülés, fájdalom a lábban.
5. Banális sérülés után nehezen helyreállítható jelentős vérzés.
6. Vivőérgyulladás – fájdalmas piros csík keletkezik ami a kialakulás helyétől vándorol a törzs felé. A gyulladás hatására a vénában könnyen megalvad a vér.
7. Véralvadék szakadhat le, és a tüdőbe kerülve életveszélyes állapotot idézhet elő.
8. Fekély alakulhat ki a lábon.
9. A láb elfertőződhet, mert a visszeres végtag érzékenyebb a fertőzésekre.

A vénabetegségek elleni védekezés hét teendője:

1. a lábszár izomzatának edzése és ápolása,
2. a mély légzés ésszerű felhasználása,
3. a víz alkalmazásai (hideg víz , mert fokozza a szövet feszességét),
4. a lábak felpockolása,
5. helyes táplálkozás,
6. a súlyfelesleg leadása,
7. nyomó-és támasztókötések felhelyezése.

A visszértágulat kezelési lehetőségei

1. Konzervatív módszer – szoros pólya vagy gumiharisnya használata.
2. Radikális módszer – sebészi megoldással kiirtják a felületes vénahálózatot.
3. A vénák elinjekciózása (szklerotizálás).

Mit jelent a mélyvénás trombózis?

Az érpályán belül a vér bizonyos szakaszon megalvad és az adott érszakaszban meggátolja az áramlást.

3 oka lehet

1. Beteg érfal, mely felülete gyulladás, kóros elváltozás következtében érdessé válik, ez megkönnyíti az alvadást.
2. Az áramlás lelassulásával, az alvadás feltételei javulnak.
3. A vér összetételének megváltozása.

Két típusa van

1. Felületes trombózis: Fájdalmas, piros, tömött csík alakul ki, de a végtag nem duzzadt.
2. Mélyvénás trombózis: kezdetben izomlázszerű, húzódó fájdalom, erős nyomásérzékenység, eetleg láz. Nincs gyulladásra utaló piros elváltozás, de a végtag megdagad.

Masszírozás és nyirokdrenázs

A szokásos gyúrás (klasszikus masszázs) és a sajátkezű masszírozás természetesen tilos a vénagyulladás és a trombózis esetén. A visszértágulatokat legfeljebb a szív irányában finoman, felületesen simogatva lehet néhanapján megmasszírozni. A szakszerűen végzett nyirokdenázs azonban ajánlható, mert a nyirokutak kisimítása kedvezően hat a szövetnedv elfolyására.