Az endometriózis olyan betegség, melynek során a nőknél a méhnyálkahártya a méhen kívül máshol is megtalálható a testben. Általában a petevezetékben, petefészekben vagy a méh mögött fordul elő, az endometrium a kismedencén kívül is megjelenhet, például találtak már endometriumot az agyban, tüdőben, ízületekben és a csontokban is. Az endometriózis fájdalmas betegség, mivel a méhen kívüli méhnyálkahártya a havi ciklus alkalmával a hormonok hatására ugyanúgy megvastagszik, mint a méhen belüli méhnyálkahártya. Normális esetben ilyenkor a méhnyálkahártya felkészül a terhesség befogadására, amennyiben még sem alakul ki terhesség, a méhnyálkahártya lelökődik és a hüvelyen keresztül a vérzéssel együtt távozik.
Amikor a méhnyálkahártya a méhen kívül helyezkedik el, akkor a megvastagodás után nem tud kilökődni, hanem felgyülemlik a testüregben és a környező szöveteket ingerli. A felhalmozódott méhnyálkahártya szövetek ciszták kialakulását idézhetik elő, sőt összenövéseket okozhatnak, ezáltal a kismedencében lévő szervek falai összehegesedhetnek. Amellett, hogy mindez havonta a ciklus ideje alatt rendkívüli fájdalommal és émelygés érzéssel jár, meddőséghez is vezethet. Becslések szerint a nők 2-5%-át érinti és nagyjából 25-40 éves kor között alakul ki. Egyelőre kialakulásának oka ismeretlen, de szakértők szerint az endometriózishoz nagyban hozzájárul a mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, krónikus stressz, alhasi traumák, folyamatos gyulladás a szervezetben, immunrendszer nem megfelelő működése, endometrium hematogén, limfogén terjedése a szervezetben.
A betegség tünetei
Az endometriózis nem mindenkinél egyformán jelentkezik, valakinél súlyosabb és valakinél enyhe. Azok, akik endometriózisban szenvednek, a menstruáció alatt fájdalmakat élnek át a kismedence tájékán, valamint alhasi és hátfájdalmak is jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a fájdalomérzet közösülés során jelentkezik vagy ürítés közben. A vérzés fokozódhat menstruáció idején azoknál, akik endometriózisban szenvednek. Végül a betegség tünete a meddőség is, ami talán sokakban a legnagyobb félelmet váltja ki. Intő jelek lehetnek szabálytalan menstruáció, görcsös fájdalmak, fájdalmas ovuláció, hasmenés, székrekedés vagy véres vizelés, illetve székelés.
Hogyan kezelhetjük természetesen?
Az endometriózisra a tudomány jelenlegi állása szerint nincs megfelelő kezelés, általában az orvosok ilyenkor életmód váltást javasolnak. Gyakori javaslat, hogy az endimetriózisban szenvedők kerüljék az alkoholt, a koffeint és a 3,6%-os zsírtartalmú tejből készült termékeket, a tojást, cukrot, sült ételeket, vörös húsokat. Ezenkívül néhány gyógynövény szintén segíthet a problémán.
Szójabab (Glycine max) és más babafajták
A szójabab a női nemi hormonnal ösztrogénnel hasonló vegyületet tartalmaz, ami segíthet az endimetriózis és más betegségek, pl. emlő betegségeinek gyógyításában. A görögszénában megtalálható ösztrogénhez hasonló vegyületek a genisteint és a daidzeint. Eredményessége abban rejlik, hogy a fitoösztrogén vegyületek megakadályozzák, hogy a vérben lévő ösztrogének kifejthessék a hatásukat a testben. Megvédik a szervezetet azoktól a szennyezőanyagoktól, amelyek kémiai összetételükben az ösztrogénekhez hasonlók. Sokan úgy vélik a szója a legjobb genistein forrás, azonban kutatások egyre inkább bebizonyítják, hogy a bab még a szójánál is több genisteint tartalmaz. A tarkababban ugyanannyi genistein van, mint a szójában, Emellett érdekes, hogy azok a babfélék, több genisteint tartalmaznak, amelyekben kevesebb daidzeint van, mint a szójababban. Ilyen például a fekete szemű bab, vajbab, óriásbab, vörös vesebab, vörös lencse. Szintén sok a genistein a tehénbabban és a lóbabban. Érdekesség, hogy a gyantáshere elemzésekor a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy ez a növény 5000-szer több geinsteint tartalmaz, mint a szójabab. Endometriózis esetén javasolt minél több babfélét fogyasztani akár burritos formájában is.
Földimogyoró (Arachis hypogaea)
Elemzések során kiderült, hogy a földi mogyoró sok olyan hasznos anyagot tartalmaz, ami a szójababban is megtalálható. Ezzel szemben a földi mogyoró sokkal finomabb nassolni való. Immunológusok szerint az élvezet jót tesz az immunrendszerünknek. A földimogyoró papírszerű vöröses héjáról biztosan kevesen tudták, de megtalálható benne a procianidin-oligomer (PCO) vegyület, ami segít leküzdeni a hormonfüggő rákos elváltozásokat és valószínűleg az endometriózist is.
Len (Linum usitatissimum)
A lenmagban bőségesen találhatók lignanok, amelyek szintén segítséget nyújthatnak a méhnyálkahártya rákos elváltozásainak gyógyításában. Az endometriózis nem azonos a méhnyálkahártya szöveteivel, de érdemes egy próbát tenni az endometriózis megelőzésére és gyógyítására. A lenmag különösen hasznos lehet azok számára, akik nem vegetáriánusok, mivel a húsfogyasztók vérében alacsonyabb a lignanok koncentrációja. A lenmagot beiktathatja az életébe akár lenmag kenyér fogyasztásával is, vagy vásárolhat simán lenmagot joghurtba vagy kefírbe.
Ligetszépe (Oenothera biennis)
A ligetszépe olaj tartalmaz gamma-linolénsavat és triptofánt, ami hozzájárul a női egészség megőrzéséhez. Ezenkívül segít enyhíteni a menstruációs görcsöket és a endometriózist. Természetgyógyászok a ligetszépe olajat hasonlóan eredményesnek tartják a szójababhoz és a lenmaghoz.
Lucerna (Medicago sativa)
A lucernacsírában bőven találhatóak fitoösztrogének, ezért javasolt hozzákeverni például salátákhoz. A lucernára nincsen bizonyíték, hogy csökkentené az endometriózis tüneteit, viszont számos jótékony hatása van a szervezetre. Zöldségfélének számít ezáltal már önmagában segít megelőzni a rákos betegségek kialakulását. Amennyiben bőrfarkasa van, vagy korábban a családjában előfordult bőrfarkas (lupus) ne alkalmazza a lucernát mert súlyosbíthatja a tüneteket vagy előidézheti a bőrfarkast.
