Fahéj (Cinnamomum verum)
Gyógyhatása
A fahéj kérgének rágcsálása fertőtleníti a szájüreget és gyógyítja a gennyes fogágybetegségeket. Enyhén fokozza a savtermelést, így alkalmazható gyomorhurut esetén. Kitűnő gyomorerősítő, fogyasztása javasolt gyomorrontás esetén is.
Fokozza az emésztést, ezzel együtt pedig az emésztőnedvek termelését is. Eltávolítja a bélfalakra lerakódott zsírokat. Megszünteti a hasmenést, valamint gátolja a puffadást. Remek lázcsillapító. Méregtelenítő kúrák hasznos alapanyaga, mert elősegíti a máj méregtelenítését, és enyhén növeli az epeképződést. Tisztítja a vesét, emellett könnyíti a vizelet távozását. Főzete kiváló húgyúti fertőtlenítő, fogyasztását ajánlják hólyaghurut, felfázás, de fehérfolyás esetén is. Normalizálja, kiegyenlíti a vérnyomást. Tisztítja az érrendszer falait, feloldja a lerakódásokat, és javítja a keringést. Csökkenti a vércukorszintet és a koleszterinszintet. Inhaláló gyógynövényes főzetekben alkalmazva elősegíti a légzőrendszer megbetegedéseinek gyógyulását. Légzéskönnyítő hatású, elősegíti a lerakódott nyákok feloldását. A fahéj főzete mézzel kombinálva remek gyógymód hörghurut esetén is. Idegnyugtató hatással rendelkezik, és képes ellazítani a feszült idegszálakat.
Felhasználás külsőleg
A fahéjból készített tinktúra segítségével fertőtleníthetők a bőr külső sérülései és a gombás felületek. A fahéjtartalmú kenőcsök, krémek enyhítik az izomgörcsöket és az ízületi fájdalmakat.
Állapotok, amelyekben ajánlott
- fogágybetegség
- erős szájszag
- szájüregi sebek
- gyomorhurut
- gyomorrontás
- hányinger
- bélgombásodás
- dagadás
- láz
- derékfájdalom
- zsírmáj
- epeproblémák
- húgyúti fertőzés
- magas vérnyomás
- magas koleszterinszint
- magas vércukorszint
- nedves asztma
- meghűlés
- köhögés
- stressz
- böfögés
- felfúvódás
- menstruációs görcsök
- hüvelyi folyás
- felfázás
- felszíni sebek
Fahéj tea készítése
250 ml forrásban lévő vízhez adagoljon hozzá 2-4 gramm valódi fahéj kérget. Hagyja állni 10 percet. Naponta maximum 4 csésze bevitele ajánlott.
Mentás fahéjtea: Adjon hozzá egy fél rúd fahéjat és egy teáskanálnyi mentalevelet egy csésze forrásban lévő vízhez. Vegye le a tűzről a keveréket a tűzről, majd fedje le, és 10 percig hagyja pihenni.
Mézes fahéjtea: 10 dl vízhez adjon hozzá 1 evőkanál fahéjat, majd hagyja állni félóráig. Szűrje le a teát, és adagoljon hozzá két evőkanál mézet. Étkezések előtt ajánlott egy csésze fogyasztása az emésztéskönnyítő hatása miatt.
Ellenjavallat
Terhes nők számára nem ajánlott a fahéj illóolajának használata, mert allergiás reakciót válthat ki! Gyomor-és nyombélfekély, valamint ismeretlen eredetű lázas megbetegedés esetén tilos a használata! Nagy dózisban történő fogyasztása májkárosodást idézhet elő! A fahéj bizonyos összetevői mérgezőek, így hosszabb távon, nagyobb mennyiségen nem ajánlott a bevitele!
Fahéj hatása röviden
Fertőtlenítő, vértisztító, vérzéscsillapító, érzéstelenítő, élénkítő, immunrendszer-erősítő, vízhajtó, szélhajtó, fájdalomcsillapító, emésztésserkentő, gyomorerősítő, görcsoldó
Hatóanyagai: Kéreg: cseranyag, gyanta, illóolaj, nyálka-és gumianyagok, cinnzelamin, cinnzelamol. Illóolaj: fahéjaldehid, fahéjsav, eugenol-acetát, eugenol, linalool, kámfor.
Népies neve: cimet, ceyloni fahéj, cinnet, cinet, cimetfa.
Angol neve: cinnamon.
Hasznos része: A fahéj VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben megnevezett drogjai a szárított héj kérge (Cinnamomi cortex), a kéregből készült illóolaj (Cinnamomi zeylanici corticis aetheroleum), a tinktúra (Cinnamomi corticis tinctura) és a levelekből kivont illóolaj (Cinnamomi zeylanici folii aetheroleum).
Fahéj gyűjtése, szedése, tárolása
Csak azok a fák kerülhetnek aratásra, amelyek 3 évnél nem idősebbek. A kérget a fiatal hajtásokról lehet lehántani, majd hűvös helyen kiszárítani. Az őrölést követően bezacskózva kerül forgalomba. Az illóolaj vízgőz-desztilláció segítségével nyerhető ki.
Története
A fahéj az egyik legrégebbi fűszernövény, már az ókorban is hasznosították nem csak ételek ízesítésére, hanem különböző betegségek gyógyítására is.
Egyiptomban részét képzete annak a keveréknek, amellyel a holttestek kerültek bebalzsamozásra, a görögök és a rómaiak pedig, mint illatszert árulták a piacokon.
A XII. századi Németországban ismeretes volt arról, hogy kitűnően kezeli a homloküreg-gyulladást, a keresztes lovagok pedig úgynevezett „szerelmi főzetek” elkészítéséhez alkalmazták.
Európába a perzsa és az arab fűszerkereskedők segítségével került be, akik különleges, ám rémisztő legendákat találtak ki arról, hogyan és honnan is tudták beszerezni a fahéjat, ugyanis ezeknek a meséknek köszönhetően tudták folyamatosan fenntartani a magas árát. Herodotus története az egyike azoknak, amelyek a legfantáziadúsabbnak bizonyultak. Ő ugyanis azt a hírt terjesztette, hogy a fahéjfákat hatalmas fahéjmadarak szüretelik le, majd a fahéjdarabokat felviszik a fészkeikbe, amelyek az emberek számára elérhetetlen magasságban helyezkednek el. Így a fahéjgyűjtők azért, hogy hozzájuthassanak az árucikkükhöz, csaliként óriási húsdarabokat helyeztek el a madarak számára. A mohó szárnyasok felvitték a fészkükbe a zsákmányt, amely aztán megtört a nagy súly alatt, és leszakadt, az emberek pedig fel tudták szedegetni a lehullott fahéj kérgeket. Egy másik kedvelt történet szerint a fahéjfát mérges kígyók vigyázzák, és aki szeretne a fáról szakítani, annak kockára kell tennie az életét.
Az angolok, a franciák és a portugálok majdnem 300 évig harcoltak a fahéj monopóliumjogaiért, ezzel pedig egyfajta „fűszerháborút” generáltak, amely végül nagyon sok emberáldozatot követelt. Magellán felfedezőútjairól 1522-ben csupán egy hajó tért vissza a Maluku-szigetekről, ám az az egy hajó roskadásig volt rakva különféle fűszerekkel, többek között fahéjjal is. Szolgálatáért cserébe a hajóskapitánynak magas rangot és címerhasználati jogot ajándékoztak, a címeren pedig 12 szegfűszeg, 2 fahéjrúd és 3 szerecsendió kapott helyet.
Magyarországon először a XV. században bukkant fel, és rögtön bekerült a nemesi konyhák kedvelt fűszernövényei közé. A XVIII. században Európába óriási mennyiségű fahéjszállítmányok érkeztek, ami miatt a kereskedők kénytelenek voltak olcsóbban eladni a rakományukat. Az őrölt fahéj péksütemények, levesek, kompótok ízesítésére is alkalmas, Indiában pedig egyes curry fűszerkeverékekben is megtalálható.
Botanikai leírása, termesztése
A Szunda-szigeteken és Srí Lankán őshonos örökzöld fa. A babérfélék (Lauraceae) családjába, ezen belül pedig a Cinnamomum növénynemzetségbe tartozik. Dúsan elágazó törzzsel rendelkezik, amely akár 10 méter magasra is megnőhet. Húsos levelei keskenyek, végük pedig lándzsa alakú. A még zsenge levelek nem zöld, hanem élénkpiros színűek. Virágai laza fürtöket alkotnak, termése pedig vöröses színű bogyótermés. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a kasszia (kínai) fahéj is, amely kicsivel sötétebb színű, mint a ceyloni társa. A kasszia fahéj Dél-Kínában terem, és a kérgéből kinyert olaj szintén hivatalos drogként van nyilvántartva.
Felhasznált irodalom
Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár
Reader’s Digest: A természet füvészkertje
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája
Dr.Kmeth Sándor: Herbárium
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
