Fehér akác virág (Robiniae pseudoacaciae)
Gyógyhatása
A fehér akácban található aromás anyagok már a szájban, az ízlelő receptorok ingerlésével meghozzák, javítják az étvágyat. Teája kiváló nyákoldó, köhögéscsillapító. Meghűléses betegségek esetén izzasztó hatású is, amely elősegíti a gyorsabb gyógyulást. Kellemes ízű teája hozzájárul a fokozott folyadékbeviteli igény kielégítéséhez. Napi 1 csésze tea segít szabályozni a gyomorsav mennyiséget, ezáltal nagyon jó gyomorsavtúltengésre, refluxra. Gyomor- és nyombélfekély esetén az orbáncfűvel felváltva ajánlott alkalmazni. Vízhajtásra reggel ajánlott fogyasztani, székletlazításra viszont este, lefekvés előtt javallott. Korlátlan ideig iható, mint egyszerű élvezeti tea, igen kellemes ízű. Virágát palacsintatésztába mártva, kiránthatjuk, fahéjas porcukorral hintve különleges étkezési csemege. Használhatjuk az akácvirágot bármilyen élvezeti tea ízesítésére, ízjavítására.
Akácvirág felhasználás külsőleg:
Fürdővízbe dobva a fehér akác virágait, vagy elkészített, ízesítetlen teáját a vízhez adva bőrkondicionáló, frissítő, kényeztető élményben lehet részünk.
Állapotok, amelyekben ajánlott a fehér akác:
- Gyomorsav túltengés
- emésztési zavarok
- reflux
- étvágytalanság
- hurutos köhögés
- meghűlés
- influenza
- székrekedés
Akác tea készítése
2 teáskanálnyi szárított akácvirágot 1 csészényi forró vízzel leforrázunk, majd 5-10 perc elteltével szűrjük. Kellemes ízű, jó illatú, alkalmanként élvezeti teaként is fogyasztható. Mézzel ízesíthető.
Akác szörp készítése
Kellemes aromája miatt elterjedt a belőle készített szörp. Egy 3-4 literes üveget szedjünk tele akácvirággal. Forraljunk fel 3 liter vizet, majd vegyük le a tűzről. Keverjük el benne 0.5 kg citrom kifacsart levét (ez helyettesíthető 8 teáskanál citromsavval), majd szórjuk bele az akácvirágokat. Kevergessük el, majd lefedve hagyjuk ázni legalább 12 órát. Másnap szűrjük át, a virágokat nyomkodjuk ki, és tegyük fel főzni a levet. Ha felforrt, 2 kg kristálycukrot (helyettesíthető akácmézzel) adjunk hozzá, ezzel még főzzük együtt pár percig. Üvegekbe töltjük, és száraz dunsztba tesszük. Pálinkát is főznek az akácvirágból, kivonatát, illóolaját felhasználja a kozmetikai ipar is. Gyomor- és nyombélfekély esetén az orbáncfűvel társítják, felváltva ajánlott fogyasztani a két teát. Influenza, légúti panaszok esetén társítják hársfavirággal, apróbojtorjánnal, kakukkfűvel vagy szurokfűvel is.
Ellenjavallata
Virágja teájából korlátlanul ihatunk, mellékhatása nem ismert. Kérgét, levelét, szárát azonban nem szabad használni, mérgező! Nyersen is szokták fogyasztani, de ezzel vigyázni kell, hogy csak a virágot, egyéb részeit ne együk meg; valamint a virág is, nyersen, nagy mennyiségben, illetve arra érzékenyeknél hányingert válthat ki! Gyermekeknek 6 éves kortól, hígítva ajánlott!
Fehér akác gyógyhatása
Köhögéscsillapító, hurut, és görcsoldó, gyomorsav csökkentő, vízhajtó, enyhe hashajtó. Étvágyjavító.
Hatóanyagai: Flavonoidok, illóolaj (linalol).
Népies neve: pampuska, akác, ragacsfa, istenpapucsa, csipkefa, koronafa, magyarfa.
Angol neve: acacia, wattle, locust-tree, locust, robinia
Hasznos része: Tea készítésére virágait használják fel.
Akác története
Európába elsőként egy Pennsylvaniából hozott facsemete került, melyet a párizsi királyi füvészkertben, a Notre Dame katedrális mellett ültettek el. Innen terjedt el egyre inkább, előbb Franciaországban, majd Európa szerte. Magyarországon az első fák egyike az 1710-ben, Bábolnán a Szapáryak kertjében került elültetésre, ez a példány ma is áll és él. Tessedik Sámuelnek támadt az az ötlete, hogy az alföldi homok újra fásítására alkalmas lehetne a fehér akác, az addig ültetett fűzfák helyett. Homokos talajon megmarad ugyan, de minőségileg nem elégséges faanyagot biztosít, az alföldi akác csupán tüzelőnek hasznosítható. A 19. századra olyannyira elterjedt nálunk, hogy magyar fának tartották, mára valóban hazánk leggyakoribb fája. Természetesen népi hiedelmek a fehér akáchoz is kapcsolódnak: úgy tartják, ha kétszer is virágzik, hosszú lesz az ősz.
Akácvirág gyűjtése, szedése, tárolása
Az akác fehéres vajszínű, jellegzetes, édeskés illatú, virágfürtjeit frissen, a virágzás kezdetén érdemes szedni. Földre lehullott virágait ne szedjük fel, az már értéktelenné vált! A virágokat lefejtjük a fürtökről, a zöldes kocsányról. A virág begyűjtésére az időjárás függvényében május-június időszakban nyílik lehetőség. Papírra, textilre téve, szellős helyen, árnyékban szárítsuk, naponta 2-3 alkalommal átforgatva, megmozgatva. Tárolása száraz helyen, papírdobozban, papír vagy textiltasakban, lezártan ajánlott.
Akác botanikai leírása
Az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos, szerte a világon igyekeztek betelepíteni, így mára már megtalálható Afrikában, Európában, és Ázsiában is, ám Új-Zélandon és Ausztráliában nem telepedett meg. Alapvetően szívós fafaj, hazánkban elsősorban az alföldi homok megkötése volt telepítésével a cél, mára ország szerte bárhol fellelhető. Faanyagként felhasználja az építőipar, jó fajta tüzelőanyag, és hasznosítja a mezőgazdaság is. Szeretett méhlegelő, 2014 óta az akácméz jegyzett hungarikum.
Nagy termetű, 12-20 méteres általában, de ideális élőhelyen akár 35 méteres magasságig is megnyúlik. Zömök törzsű, hálózatosan repedezett szürkésbarna, mérgező kérge van. Csoportosan fordul elő leginkább, csoportban növekedve törzse nyúlánk, koronája pedig fordított kúp formájú.
A fehér akác levelei páratlanul szárnyaltak, ezüstös, kékesszürke a fonákjuk. Erős napfényben, hőségben a párolgás csökkentésére levelük fonákját fordítják kifelé. Egy levélnyélen 11-21 db levélke található. Fehér, pillangós virágú, lefelé csüngő fürtökben nyílik. Egy-egy virágfüzére néhány centistől akár 20 centiméteres is lehet. Gyakori jelenség, hogy a fehér akác szeptemberben másodvirágzik. A lombfakadás megkezdődése után, általában május második felében borul virágba, termése pedig októberre érik be. Termése csupasz, vörösesbarna, 5-10 centiméter hosszú hüvely, a tél végén, tavasz elején nyílik fel. A benne ülő magok mérgezőek, a talajra hullva akár évtizedekig csírázóképesek tudnak maradni.
Meleg- és fényigényes, szárazságtűrő, a fagyokra kissé érzékeny, a szennyezett levegőt jól tolerálja. Hosszú életű és gyorsan növekvő, a magról nőtt csemetécske már az első évben elérheti az 1 métert.20 éves koráig folyamatosan jelentős a magassági növekedése, akár 2 métert is nőhet évente. Sajnos természetes kártevője bőven akad: levéltetvek, pajzstetű, gubacsatka, molylepke félék, kőristapló, vastagtapló, gévagomba és az akác mozaikvírus is megbetegítheti.
Felhasznált irodalom
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: A gyógynövények ismerete
Gyógynövények kincsestára -Alexandra kiadó
