Fehér babhéj tea gyógyhatásai

Fehér babhéj, bab (Phaseolus vulgaris)

Gyógyhatása

Csökkenti a vércukorszintet, diabetikus teakeverékek alkotóeleme. Kiváló vízhajtó hatással rendelkezik, valamint fogyasztásával csökkenthető a vesekőképződés esélye. Segítségével szabályozható az emésztés. A fehér bab fogyasztása hasznos fehérjeforrás.

 

Felhasználás külsőleg

A magok megőrlésével babliszt keletkezik, amely vízzel elkeverve sűrű masszát képez. Ez a massza borogatásként szolgál pattanások, kelések kezelésére.
 

Állapotok, amelyekben ajánlott

• magas vércukorszint
• vesehomok
• vesekő
• magas vérnyomás
• pattanások
• kelések
• székrekedés
• migrén
• vesebántalmak
• hólyagbántalmak

 

Babhéj-tea készítése

Készítsen keveréket egyenlő arányban lévő babhéjból, fekete áfonya levélből, eperfa levélből és a közönséges kecskeruta föld feletti részeiből. 5 dl vízzel forrázzon le 2 evőkanálnyit az egyvelegből, 60 másodpercig forrázza, majd adjon hozzá 1 evőkanálnyi mentalevelet. Szűrje le 10 perc állás után.

Cukorbetegség elleni teakeverék babbal: Egyenlő arányban keverjen el „babhéjat” lenmaggal és vörös áfonya levéllel. Vegyen 6 evőkanálnyi mennyiséget a keverékből, adja hozzá 10 dl vízhez, majd főzze 180 percig. Étkezés előtt ajánlott a bevitele 1 csészével.

 

Ellenjavallat

Tilos a nyers fogyasztása, mivel káros anyagokat is tartalmaz, amik csak hő hatására bomlanak szét! Köszvénnyel küzdők számára nem ajánlott a használata!

Babhéj tea hatása röviden

Vízhajtó, vérnyomáscsökkentő, vércukorszint-csökkentő, görcsoldó.

Hatóanyagai: flavonoidok (fazeolin, rutin, kvercetin), triterpén-szaponinok, Cr-sók, aminosavak (glutaminsav, arginin, prolin, aszparaginsav), kovasav.

Népies neve: kerti bab, közönséges bab, vetemény bab, paszuly, törökborsó, vázsó.

Angol neve: common bean.

Hasznos része: A bab hivatalos drogja a mag nélküli, szárított hüvelytermése (Phaseoli legumen).

 

Gyűjtése, szedése, tárolása

A drogot júliustól szeptemberig lehet gyűjteni, a beérést követően. A betakarítás után ki kell fejteni a babokat, a babhüvelyt pedig hűvös helyen ki kell szárítani. Tárolása zsákokban történik.

 

Története

Már az amerikai őslakos indiánok is ismerték a babot, és előszeretettel termesztették jótékony hatásai miatt. Az 1500-as években jelent meg először Európában, majd átkerült Ázsia, Afrika és Ausztrália területére. 1211-ben fedezhető fel először a magyar nyelvemlékekben bobzem alakjában. Szláv eredetű jövevényszóként került át a magyar nyelvbe, a forrása azonban a latin faba, vagyis bab szó. A spanyol hava, a francia feve és az olasz fava is ebből eredeztethető. Az ókori Görögországban a babot kyamosznak nevezték. A férfiaknak megtiltották a fogyasztását a prehellén korban, mert a görög hit szerint a magvak az ősök szellemeit hordozzák. Rómában elsősorban az énekesek fogyasztották, hogy hangjuk sima és selymes legyen.

 

Botanikai leírása, termesztése

Amerikában őshonos növény, de megtalálható Európa, Ázsia és Ausztrália területén is. A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, egyéves kultúrnövény. Lágy szárral rendelkezik, a hajtásvégeken pedig kacsok találhatók, amelyek kapaszkodásra alkalmasak. Levelei összetettek, és szórt állásban helyezkednek el a száron. Az oldalsó levelek finoman szőrözöttek, csúcsaik enyhén hegyesek. Fehér, pillangós virágzattal rendelkezik, termése pedig többmagvú hüvelytermés. A babok különböző nagyságúak és alakúak lehetnek, vannak nagyobbak és kerekdedebbek, de aprók és hengeresek, laposok és vese formájúak is.

Kimondottan kedveli a fényt és a meleget, ezért nagyon érzékeny a szélsőséges hőmérsékleti értékekre. Nem fagytűrő növény, ha a hőmérséklet 15 Celsius-fok alá süllyed, akkor megszűnik a virágzása. Ideális talaj a számára a laza szerkezetű, meszes talaj, mivel sem a túl száraz, sem pedig a túl nedves földet nem tűri meg. Nagy területen termeszthető növény. Igényes a környezetére, ezért folyamatos gyomlálást igényel. Több betegség, mint például a rozsda, a lisztharmat vagy a szürkepenész is megtámadhatja.

 

Felhasznált irodalom

Rácz János: Gyógyhatású növények
Kissné Dogossy Éva, Zsoldos Márton: A természet kincsestára
Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy.: Gyógynövények ismerete
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Gyógynövények, mint természetes gyógyanyagok