Fehér Fűzfa, Fűzfakéreg gyógyhatása

Fehér Fűzfa (Salix alba)

Fűzfakéreg

Gyógyhatása

A fűzfakéreg tea fogyasztása rendkívül előnyös emésztési problémák esetén, ugyanis nyugtatja a gyomrot, csökkenti a gyomorhurutot és a hányingert. Kiváló megoldás a belek gyulladásos, fertőzött állapotainak enyhítésére.  Méregteleníti a májat, jótékony hatású zsírmáj és lépproblémák esetén is. Kitűnő lázcsökkentő, ezért influenza, meghűlés esetén is javasolt a fogyasztása. Gátolja a vérrögképződést. Enyhe fájdalomcsillapító hatású, valamint nyugtatja az idegrendszert. Ellazítja a méh izomzatát, görcseit csökkenti. A erős főzete alkalmazható álmatlanság esetén, de vértisztító hatással is rendelkezik. A menstruációs vérzést mérsékli, valamint csökkenti a fejfájást, és hasmenésnél is hatékonyan alkalmazható.

Felhasználás külsőleg

Főzete szájöblögetőként megszünteti az ínygyulladást, fertőtleníti a szájüregi sebeket. A főzetéből készült borogatással a bőr keléses, gyulladásos állapotát kezelhetjük. A felszíni sebeket a kéregből készített pakolás fertőtleníti és nyugtatja. A fagyott testrészek kezelhetők a kéregből készült külső borogatással. Közepesen erős vérzéscsillapító. Lábgomba, lábizzadás esetén lábfürdőként alkalmazható. A szem gyulladásos állapotait is szünteti. Bedörzsölő szerként alkalmazva csökkenti a reumás ízületi gyulladások tüneteit. Fehérfolyás esetén intim lemosó formájában alkalmazható.

Állapotok, amelyekben ajánlott

• íngyulladás
• szájüregi sebesedés
• gyomorgörcs
• hányinger
• bélgyulladás
• bőrgyulladás
• kelések
• felszíni sebek
• lábgomba
• ekcéma
• lábizzadás
• kötőhártya-gyulladás
• zsírmáj
• láz
• reuma
• influenza
• megfázás
• vérrög
• stressz
• fogfájás
• fejfájás
• menstruációs görcsök
• hüvelyi fertőzés
• fehérfolyás
• húgyúti fertőzés
• álmatlanság
• hasmenés
• ízületi gyulladás
• hátfájás

Fűzfa kéreg tea készítése

1 csésze vízzel forraljon fel 5 gramm fűzfa kérget. Szűrje le, majd melegen fogyassza.

Méhösszehúzódás elleni teaforrázat: 250 ml vízben hagyjon ázni 10 percig 5 gramm virágzatot. Hagyja állni pár percig, majd szűrje le a keveréket. Naponta 1 csésze bevitele ajánlott, lehetőleg étkezés előtt.

Hasmenés elleni fűzfakéreg tea: Fél liter vízben főzzön meg kb. 15 grammnyi fűzfa kérget. A kapott főzetből 1 evőkanállal fogyasszon el 2 órás időközönként.

Ellenjavallat

Nagy mennyiségben fogyasztva hányingert és hasmenést idézhet elő! Szalicin-érzékeny személyeknek tilos a fogyasztása! Kerülendő asztmások, gyomor-és nyombélfekélyben szenvedőknek az alkalmazása! Tilos lázas gyerekeknek adni! Terhes és szoptató nők számára tilos a fogyasztása! Hosszú távon károsíthatja a májat és a lépet!

Fűzfakéreg gyógyhatása röviden

Enyhe véralvadásgátló, hűtő vértisztító, görcsoldó, vérzéscsillapító, enyhe nyugtató, emésztésfokozó, lázcsillapító, fertőtlenítő, gombaölő, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, méregtelenítő, vizelethajtó.

Hatóanyagai: szalicin, fahéjsav-származékok, flavonoidok, cserzőanyagok.

Népies neve: kányafa, közönséges fűz, ezüstös fűz, kosárfűz, pimpófa, sziszfa, vibafa, csigolyafűz, cinegefűz

Angol neve: willow.

Hasznos része: A fűzfa drogként felhasználható része a szárított kérge (Salicis cortex).

Fűzfakéreg gyűjtése, szedése, tárolása

A fiatal fűzfák friss hajtásai és a kérge kerül szedésre, amelyek kora tavasztól egészen ősz végéig gyűjthetők. Könnyebb lehántani a zöld kérget, mert enyhe ütögetésre elválik a fás résztől.
Minden évben új kéreg gyűjtése ajánlott!

Fűzfa története

A fűzfa mindig nagy népszerűségnek örvendett. Első megjelenése a Bibliában történt, ugyanis több példabeszéd alapjául is szolgált. Kettős szimbolikája jól megmutatkozott ezekben a szövegekben, ugyanis hol az örömöt jelképezte, hol pedig a bánatot. De nem csak a keresztény motivikában jelentős növény, hanem nagyon sok népmesében és ókori történetben is felbukkan.

Már az elnevezésének története is érdekes lehet. Ugyanis a keltáktól ered a Salix fajneve, ami két kelta szó összetételéből jött létre, összeolvasva pedig (Sal+lis) közeli vizet jelent. Ez rámutat a fűz azon tulajdonságára, hogy igencsak kedveli a vízparti és mocsaras helyeket, emiatt gyakran a Vizek Királynőjeként is hivatkoztak rá.

A görögöknél nagy megbecsülésnek örvendett, mert nagyon sok istenhez és istennőhöz köthető volt. Elsőként érdemes megemlíteni az Alvilág urának feleségét, Perszephonét, akinek alvilági kertjében rengeteg fűz kapott helyet. Azért is kapcsolható ez a fa az Alvilág úrnőjéhez, mert a fűzfák ágai az ő szent állatához, a kígyóhoz hasonlóan tekeredtek. Nem csak az Holtak Birodalmában fordult azonban elő ez a növény, a mítoszok szerint ugyanis annak a barlangnak az ajtajában is fűzfák nőttek, amelyben Zeusz Kréta szigetén nevelkedett.

Az ókori Hellász lakói már a fűzfa gyógyító erejére is felfigyeltek. Aszklépiosznak, a gyógyítás görög istenének papjai úgy tartották, hogy ha egy terméketlen nő ágyába fűzfavesszőt raknak, akkor az Alvilágban élő mitikus kígyó előbújik rejtekéből, és meggyógyítja az asszonyt. Ez szolgálhatott alapul a fa fallikus szimbólummá válásához.

A fűz ezen felül a művészek, a költők és a Múzsák fájaként is ismert volt, a történetekben a Múzsák ugyanis a Fűzfák hegyén laktak, és onnan árasztották el a világot tehetségükkel. A tollforgatók szentként tisztelték a fát elmeinspiráló hatása miatt. A mitológiai történet szerint Orpheusz, a görög költő egy fűzfától kapta ajándékba az ékesszólását és a jó kommunikációs készségét, amikor annak ágaival átvágott az Alvilágon. Tehetségével elbűvölte az isteneket, a vadakat, de még az Olimposz szikláit is. Miután meghalt, a szimbólumává vált lantját Zeusz a csillagok közé emelte.

Ám a fűz kettős szimbolikával rendelkezik, emiatt gyakran összekapcsolják a halállal és a fájdalommal is. Kirké szigetén például a mondák szerint volt egy folyóparti temető, ahová az elhunyt férfiakat temették el. Ebben a temetőben a fűzfák szolgáltak koporsóul, így a part mentén végig ez a növény volt látható. A kelták hite szerint a fűzfa együtt nő az ember lelkével, és később, ha meghal valaki, a fa őrzi meg a lelkét. Ez a legenda máig fennmaradt, ezért is látható sok helyen temetőkben fűzfasor, hogy azok védjék meg és őrizzék az elhunytak lelkét.

A füzek összekapcsolhatók a holdvarázslatokkal is, amelyek népszerűek voltak a pogányok és a boszorkányok köreiben. Varázspálcát készítettek belőlük, amelyet rúnákkal láttak el, és felhasználták például jóslásokhoz, vagy víziók meglátásához. Régi hagyomány volt az áprilisban tartott Zöld György (Green George) ünnepe. Ilyenkor egy fiatal füzet kivágtak, és a város vagy falu terén újra felállították, csak füzérekkel feldíszítve. A terhes nők a fesztivál keretein belül ruhákat tettek a fűzfa alá, és akinek egy levél ráhullott a tulajdonára, arra könnyű szülés várt.

A néphagyományokban a szomorúfűz a boldogtalan szerelem és a gyász szimbólumaként volt ismert, de rossz tulajdonságainak köszönhetően számos szólásban is megtalálható. Ha egy pár házasság nélküli kapcsolatban él, azt szokás mondani rájuk, hogy „fűzfa alatt esküdtek”. Amikor pedig két szegény ember köti egybe az életét, akkor az a mondás járja, hogy „Fűzfa hegedűhöz nádvonó illik.”

A magyar nyelvemlékekben is igen hamar megjelent, 1001-től már felfedezhető különböző oklevelekben, növénynévként azonban csak 1251-ben olvasható. Több népi megnevezés is tartozik hozzá, az egyik ilyen például a vidrafa, amit azért használnak rá, mert a fűz kedvelt élőhelyei ugyan azok, mint a vidráé.

Edmund Stone angol lelkésznek köszönhetően terjedt el jobban a népgyógyászatban. Ő ugyanis felfedezte, hogy a fűzfakérget ugyan úgy lehet lázcsillapításra használni, mint a kínafakérget. A napóleoni háborúk idején Európában körülményes volt hozzájutni a kínafakéreghez, és drágább is volt, mint a fűzfakéreg, ezért megindult a kereslet az olcsóbb és hasonló hatóanyag-kombinációval rendelkező fűzfakéreg iránt.

Botanikai leírása, termesztése

Őshazájának a Föld északi féltekéje tekinthető. A fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozik, kb. 400 faj lehet a nemzetségében, de ezek között nagyon sok hibrid van. Lombhullató fa, amelynek magassága meghaladhatja a 15 métert is. A törzse szürkés árnyalatú, kérge pedig repedezett. Levelei elszórtan helyezkednek el, hosszúkásak, élük pedig enyhén fogas. Barkavirágzattal rendelkezik, a virágai sárgás színben játszanak. Nagy fény-és nedvességigényű növény, ezért a lekedveltebb élőhelyei a patak, folyó-és tópartok, a nedves rétek és a mocsarak.

A szaporítása hajtásdugványozással vagy oltással történik.

Felhasznált irodalom